Kapcsolat Facebook Bejelentkezés

Címke: elfogadás

Egy dolgozat margójára

Az iskolában azt tanultuk, hogy meg kell felelni. Jól kell válaszolni és hibátlannak kell lenni, mert különben semmit sem érsz. Mindezt önállóan és egyedül kell véghezvinni, mert a segítséggel elért eredmény kevesebbet ér. Biztosan erről szól a világ, és van ennek értelme? Vagy csak egy régi szokás, egy teljesíthetetlen elvárás, amivel nyomorgattuk magunkat és most a gyerekeinket is?

Tovább
Gyakorlatok a tökéletlenség elfogadásához!

Kedves tökéletlen szülő!

Tudod mikor volt a legutóbbi alkalom, amikor elfogadtad, hogy hibázol, vagy amikor mosolyogtál egyet, ha egy régi szokásod előbukkant, esetleg amikor hamar túl tudtál lenni a rossz kedveden?

(Talán soha.)

Hajlamosak vagyunk nevetségesen magas szinten űzni a szülőséget. Csakis a tökéletességet fogadjuk el saját magunktól, mondja Nicole Schwarz, család terapeuta és szülő coach.

Tovább
Pofán vágós olvasmányom

Ülők a fehér képernyő előtt, tolonganak bennem a mondatok, de valahogy egyik sem jön ki egyértelműen, hogy megkezdje ezt a beszámolót. Mert ez a könyv annyira meghökkentett és annyira felkészületlen voltam erre, hogy csak hüledezek lassan két hete.

Tovább
Miért fontosabbak mostanság azok a gyerekkönyvek, amelyek a sokféleségről szólnak, mint régen?

Ha visszagondolsz a gyerekkorodra, akkor mi az a legkellemesebb dolog, amire emlékszel? Sokunk számára azok a meghitt órák, amikor a szüleink vagy a nagyszüleink ölébe kuporodtunk és hallgattuk a mesét. 

Tovább
Mit tanulunk M-től?

Az osztályunkba nem egy különleges gyermek jár. Mondhatnám azt is, hogy néha önmagunkat csak átlagosnak érzem. Vannak tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, hiperaktívok és figyelemzavarosok, papírral és papír nélkül. Olyanok, akiket évekkel ezelőtt maximum a „rossz gyerek” címkével láttak volna el. Ügyesek, izgalmasak, tehetségesek és persze hangosak, fegyelmezetlenek, izgő-mozgók.

Tovább
Hova menekülünk? Mit tanítsunk a menekültekről?

A nyolcvanas évek derekán, egy az Egyesült Államokban dolgozó magyar társadalomkutató - aki jelesül közeli hozzátartozóm - egy budapesti rádióinterjúban arról beszélt, hogy az USA-ban nem tudják, hol van Magyarország, sőt, kb. semmit sem tudnak rólunk. Akiknek van valamilyen fogalmuk az országról, azok úgy képzelik, hogy itt állandóan jön fel vagy megy le a nap, muskátlik virágoznak a földszintes házak ablakaiban és lóháton közlekednek az emberek. Kis túlzással valószínűleg még ma is sokan vannak így Magyarországgal. Mi pedig nagy nemzeti érzetű felháborodással állapítjuk meg, mekkora tahók az amcsik, akik összekeverik Budapestet és Bukarestet.

Tovább

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A matematikához nem vezet szolgai út
iskola, óvoda

A matematikához nem vezet szolgai út

Félelemmel vegyes tisztelet, utálattal vegyes rettegés. Körülbelül így írható le, mit érez a gyerekek és szülők nagy része a matematika szó hallatán. Nem szeretik. Persze több iskolai tantárgy is van, amit sokan nem szeretnek, mégis azt tapasztalom, hogy a matek az, amivel kapcsolatosan nagyon kilengenek az érzelmek. Vannak felnőttek, akiknek ma is rémálmaikban jön elő a matematika érettségi, vagy egy kudarcos táblai feladatmegoldás megszégyenítő élménye. A matematika ahelyett, hogy magabiztosságot adna, túlságosan is sokszor vezet az önbizalom csökkenéséhez, kisebbrendűségi érzéshez, az önértékelés romlásához, sőt, az önsztereotipizáláshoz.

Az anyáknak a napja
interjúk

Az anyáknak a napja

A hétvégi anyák napján gondolkoztam. Ahogy lapozgattam a FB-ot, a sok anyuka a gyerekével, és sok gyerek az anyukájával...

És azon gondolkodtam, mitől olyan suta az anyák napja és mégis mitől fontos ez mindenkinek? Hogy miben rejlik a nagyszerűsége és a megismételhetetlensége?

Amit az autista gyerekek szülei szeretnének, ha tudnánk
határon túl

Amit az autista gyerekek szülei szeretnének, ha tudnánk

Rengeteg tévhit él az autizmusról, különösen, ha gyerekekről beszélünk. Az alábbiakat szeretnék tudatni a világgal a Huffington Post olyan olvasói, akik autista gyerekek szülei.

5 hétköznapi lehetőség, hogyan legyen csodás kapcsolatod a kiskamaszoddal
ajánló

5 hétköznapi lehetőség, hogyan legyen csodás kapcsolatod a kiskamaszoddal

A kisgyerekekkel való kapcsolódás gyakran azt jelenti, hogy ülünk a szőnyegen és Legózunk vagy Barbie-zunk. A bújócskázás vagy egy csendes összebújás, mind a napi rutin részei. De most, hogy már kiskamasz lett a kisgyerekből, kevésbé egyszerű, sőt néha bonyolult megtalálni a kapcsolódási pontokat.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.