Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Boldogsááág gyere haza.... Mitől boldogabbak a dán gyerekek?

Édességgel, jutalmazással valóban boldog, magabiztos gyerekeket tudsz nevelni?

Talán igen, de ez nem az „Ahogy a dán szülők csinálják”. Mivel Dániát a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete 3 évtizede a világ legboldogabb országának minősíti, talán érdemes megvizsgálni, hogyan nevelik ezek a kedves ex-vikingek a gyerekeiket olyan átkozottul boldognak. Most ezt magyarázzuk el a 6-betűs rövidítéssel: PARENT.

1. P PLAY

A szabad játék kiemelt fontosságú a gyerekkori fejlődés szempontjából.

Kutatások kimutatják, hogy a szabad játék, egyedül vagy barátokkal, megtanítja a gyerekeket, hogy kevésbé aggódóak és rugalmasabbak legyenek, valamint fejleszti a szociális készségeiket. Úgy érezhetik, hogy ők irányítják az életüket, ami nagyobb autonómiához és önkontrollhoz vezet, és ahogy nőnek, így kisebb lesz az esélye annak, hogy meghülyülnek. A dánok olyan nagyra értékelik a játékot, hogy az iskolai előkészítés csak erre épül.

Mi a teendő?
Hagyj időt olyan játékra, amelyben nincs irányítás és bátorítsd, hogy használják az összes érzéküket. Menjenek ki a szabadba vagy adj nekik mindenféle kézműves eszközt és alkossanak kedvükre. Hozz létre játszó csoportokat különböző életkorú gyerekekből, hogy a fiatalabbak tanuljanak a nagyobbaktól, a nagyobbak meg megtanulhassák, hogyan irányítsák a kisebbeket. Hagyj időt olyan játékra, amikor nincsenek ott felnőttek, akik irányítanák őket, hogy feldolgozhassák az új élményeket, tapasztalatokat.

2. A AUTHENTICITY

Ha megvédjük a gyerekeinket a kellemetlen érzésektől, gátoljuk az érzelmi fejlődésüket. A dán gyerekek Andersen meséken nőnek fel, mint pl. a Kis gyufaárus lány, amelyikben egy szegény, de csodálatra méltó kis hajléktalan árva kihűlés miatt meghal; vagy a Kis hableány, aki beleegyezik, hogy kivágják a nyelvét és állandóan éles tőrökön jár azért, hogy emberré válhasson egy fiatalember kedvéért, aki végül elhagyja.

A dán szülők tudják, hogy a különféle érzelmekről való beszélgetés és felfedezés empátiára, elfogadásra tanítja a gyerekeket, és megtanítja őket arra, hogyan kezeljék az érzéseiket/érzelmeiket.

Mi a teendő?
Olvass a gyerekednek Andersent és ne valami Disney-sített történetet, amelyik happy end-del végződik. Ne ijedj meg az olyan nehéz kérdésektől, mint „Most akkor meghal a végén? De miért?”. Biztosítsd, hogy kifejlődjön bennük egy erős készség arra, hogy mi igaz és mi nem, azzal, hogy őszintén válaszolod meg a kérdéseiket, függetlenül attól, hogy milyen nehéz a téma. Igen, ez azt jelenti, hogy a nagymama nem „elment egy hosszú időre”, hanem meghalt. Tanítsd meg őket arra, hogy az őszinteséget a családotokban különösen nagyra értékelik.

A túldicsérés többet árt, mint használ.

Kutatások kimutatják, hogy azok a gyerekek, akiknek mindig azt mondják, hogy okosak, hajlamosak könnyen feladni, amikor nehéz feladatokkal szembesülnek. Úgy érzik, hogy a veleszületett okosságuk miatt nem kellene keményen dolgozniuk – a kemény próbálkozás miatt butának éreznék magukat, ezért elkerülik.

A dánok ennek szellemében dicsérik gyerekeiket.

Mi a teendő?
A folyamatot és az erőfeszítést dicsérd, ne a veleszületett képességet: „keményen tanultál és sikerült a dolgozatod”, ahelyett, hogy „olyan jó vagy matekból”. Csak akkor dicsérj, amikor jogos. Ne érezd azt, hogy csak azért dicsérned kell, hogy a gyereked jobban érezze magát. Ha nem tölti el jó érzéssel az, hogy megcsinált valamit, segíts neki megérteni, hogy miért és bátorítsd, hogy legközelebb másképp legyen.

3. R REFRAMING

A felfogáson, értelmezésen múlik minden.

A dánok különösen jók abban, hogy a napos oldaláról nézzék a dolgokat. Ahelyett, hogy az időjárásról panaszkodnának, hálásak azért, hogy nem éppen vakáción vannak. Ez nemcsak hajlam (habár a dánok idegesítően vidámak); a kutatások eredménye szerint az események szándékosan kedvező fényben való feltűntetése fejleszti a tudatos kontrollt és az alkalmazkodó-képességet. A dánok nem tagadják a negatívumokat, de modelljük a „realista optimizmus”, és a gyerekeiket arra tanítják, hogy a problémákat eszerint közelítsék meg.

Mi a teendő?
Ismerd fel, mikor tekintesz a helyzetekre negatívan és találj valami pozitív aspektust, ahonnan nézheted. Ez úgy hangzik, mint „a felhők mögött mindig kék az ég” workshop verziója és valójában az is. (Dánia felhős hely)
Kerüld el az „utálom, imádom, mindig, soha” kifejezéseket. A túlzás sem hasznos a gyereked számára, mivel mindent készpénznek vesz, még akkor is, ha hülyeség. Amikor a gyereked rosszul viselkedik, a tettei mögötti érzésekre fókuszálj, ahelyett, hogy megítélnéd, mit csinált rosszul.


4. E Empathy

A képesség, hogy felismerjük és megértsük mások érzéseit, egy készség.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az empátia szintje az amerikaiakban a ’90-es évek óta 50 %-ot esett, míg a nárcizmus jelentősen nőtt. A tanulmány szerzői ezt a hiperversengésnek, a kapzsiságnak és Ayn Rand filozófusnak tulajdonítják.

Eközben Dániában nemzeti program van arra, hogy a gyerekeknek empátiát, kulturális és nyelvi módszereket tanítsanak, amelyek fejlesztik az érzelmi intelligenciát.

Mi a teendő?
Gyakorold, hogy megérts másokat ahelyett, hogy megítélnéd őket, és a gyerekednek is ezt tanítsd. Segítsd a gyerekedet, hogy ítélkezés nélkül beszéljen érzelmekről: „mit gondolsz, miért volt mérges az a nő?” ahelyett, hogy „annak a nőnek nem kellett volna mérgesnek lenni”.

5. N NO ULTIMATUMS

A hatalmi küzdelmek nem nyerő helyzetek sem felnőtteknek, sem gyerekeknek.

A tekintélyelvű nevelés (az én házamban azt csinálsz, amit én mondok) a fegyelem és lázadás körforgásához vezet, tehát a dánok megpróbálnak ehelyett határozott és hiteles szülők lenni. A problémák megoldásában a tiszteletre és a kommunikációra támaszkodnak a vitában való nyerés helyett.

Mi a teendő?
Értsd meg, a határok feszegetése és a szabályok tesztelése, a felnövekedés része. Amikor a gyerekek rosszul viselkednek, az egy lehetőség neked arra, hogy büntetés helyett tanítsd, neveld őket. Mutasd meg, hogy figyelsz rájuk azzal, hogy megismétled, amit mondtak (még akkor is, ha utána „nem”-et mondasz): „tényleg most akarsz az iPad-eddel játszani, pedig itt a lefekvés ideje”. Próbálj win-win megoldást találni: „holnap kicsit korábban kezdheted, így lefekvés előtt kicsit több idő jut a játékra”.

6. T TOGETHERNESS

Együttlét.

A dán nyelvben van egy külön szó arra, hogy együtt van a család. Hagyományosan ez játékot, éneklést és evést jelent, gyakran gyertyafénynél, feltehetően azért, mert melegebbé teszi az együttlétet. Az egyén amerikai fetisizációja nem támogatja ezt a fajta koncentrált erőfeszítést, hogy kapcsolatot és közösséget hozzunk létre, aminek a dán kultúrában központi szerepe van.

Mi a teendő?
Teremts alkalmat a barátságos, kényelmes, meleg együttlétre a pároddal és a gyerekeiddel. Kapcsold ki a telefonod, gyújts gyertyákat, játsszatok, énekeljetek – az éneklés különösen jó a kellemes családi együttlétre.

Forrás: https://www.fatherly.com/parenting-and-relationships/why-danish-parents-and-their-kids-are-happier-than-americans/

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A rossz gyerek
iskola, óvoda

A rossz gyerek

Az osztályban van egy rossz gyerek. Mindenki szerint rossz. Piszkálja a gyerekeket, belerúg a lányokba, zavarja az órát.

Képzeletbeli történet!

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

Öt gyerek anyjának lenni
határon túl

Öt gyerek anyjának lenni

Egy barátnőm barátnője külföldön él a családjával. Öt gyermeke van, és azt hiszem azt csak Ő tudja, hogy ez mit jelent. De akármit is jelentsen, egy biztos, hogy ő ezt élvezi. Ezt onnan tudom, hogy a barátnőm egy ideje meséli, hogy Joli – ő a bizonyos – a facebookon kis posztokban megosztja a családja történeteit. Szórakoztató és tanulságos, néha könnyeket csal a szemébe, néha pedig elgondolkodtató. Egy biztos, hogy mindarról sajátos képe van, és sok gyereken kipróbált tapasztalata, amivel mi is szembesülünk a hétköznapjainkban. És akkor arra kértük Jolit, hogy néhány történetét mesélje el itt is.

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?
ajánló

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?

Bevallom, én soha. Ahogy a fénysebességről sem nagyon jut eszembe és az univerzum bár időnként szóba kerül, nagyon sokat nem tudok róla. Ezért is álltam kicsit értetlenül a mini sorozat előtt, amit ma ajánlok nektek. Mert hogy ezek a mesekönyvek erről szólnak. És aztán a szerző, Farkas Robi olyan jó kis válaszokat adott a kérdéseimre, hogy elkezdett érdekelni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.