Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

A japán oktatás 10 jellemzője, ami miatt irigykedünk erre a nemzetre

A japánok az intelligenciájukról, a kicsattanó egészségükről, az udvariasságukról, és az életvitelükről híresek. De miért olyan különleges és egyedülálló ez a nemzet? A Bright Side szerint a menő oktatási rendszerük miatt.

Ismerjük hát meg, és döntse el ki-ki maga, mennyire tartja követendőnek az oktatási rendszerük felfogását.

Ismeretek előtt jó modor!

A japán gyerekek negyedikes koruk előtt (10 éves korukig) nem tesznek le semmilyen vizsgát. Néhány tesztet kitöltenek, de az első három év fő célja az iskolában nem a tudásanyag megszerzése, hanem hogy elsajátítsanak egy megfelelő viselkedési mintát, felépítsék saját személyiségüket. Hívhatjuk ezt szociális kompetenciáknak is, ahogy idehaza szokás.

A gyerekek megtanulják tisztelni és elfogadni társaikat, és tudatosan fordulni a környezetükhöz, az állatvilághoz.

Azt is megtanulják, hogyan váljanak nagylelkűvé, együtt érzővé és empatikussá. Az igazságosságot, az önuralmat és a minőségi életformát sajátítják el.

Az iskolai év április 1-jén kezdődik

Miközben a világon mindenütt szeptemberben vagy októberben kezdődik a szemeszter, addig Japánban áprilisban indul az iskolai és az üzleti év.

Az iskola első napja gyakran egybeesik az egyik leggyönyörűbb természeti jelenséggel, a cseresznyefa virágzással.

A legtöbb japán iskolában nem alkalmaznak portást vagy gondnokot. A gyerekek maguk takarítják az iskolát

A japán iskolákban a gyerekeknek maguk kell takarítaniuk az osztálytermet, az ebédlőt, a mellékhelyiségeket is. A takarításhoz a tanulók kisebb csoportokba rendeződnek, feladatok és beosztás szerint végzik a dolgukat, és az év folyamán cserélődnek a szerepek, tevékenységek. A japán oktatás hisz abban, hogy ha a gyerekek maguk tartják rendbe a környezetüket, akkor megtanulnak csapatban dolgozni és segíteni egymást.

Emellett miközben arra áldozzák a saját idejüket, hogy söpörnek, felmosnak, törölgetnek, a saját és egymás munkáját is megtanulják megbecsülni.

Egységes menüt kapnak a japán diákok, amit az osztályteremben fogyasztanak el

A japán iskola kiemelkedő figyelmet fordít az egészséges és változatos táplálkozásra. Az állami általános iskolákban és középiskolákban egységes menüt kapnak a tanulók, persze nem valami díjnyertes séf kivitelezésében, de szakértő dietetikusok közreműködésével. Minden diák az osztályában eszik, együtt a tanárával, amely erősíti a tanár-gyerek kapcsolatot.

Népszerűek az iskola utáni foglalkozások

A jobb középiskolákba való bekerülés érdekében a legtöbb japán gyerek előkészítőbe, vagy magán foglalkozásokra jár. Ezeket a tanórákat délután, kora este tartják. Egész Japánra jellemző azon kisgyerekek csoportja, akik esténként különórán tanulnak. A diákok napi 8 órát töltenek az iskolában, ezen kívül a szüneteket és a hétvégéket is tanulással töltik. Így nem csoda, hogy ebben az országban a gyerekek nem ismételnek osztályt sem az általános, sem a középiskolában.

A hagyományok oktatása, a japán kalligrafikus írás és költészet is fontos szerepet kap

A hagyományos japán írásformát is elsajátítják a tanulók. A japán emberek számára művészet és hagyomány. A haiku, egy olyan művészeti forma, amellyel legmélyebb érzéseiket is kifejezhetik. Minden osztályban elsajátítják a kultúra tiszteletét és az évszázados tradíciókat.

Szinte minden tanulónak iskolai egyenruhát kell hordania

Szinte valamennyi középiskola elvárja a diákjaitól, hogy egyenruhát hordjanak. Néhány iskolának saját ruházata van, de hagyományosan a japán iskolás fiúk katonai egyenruhában, a lányok tengerész stílusú egyenruhában járnak. Az egyenruhaszabály segít eltörölni a társadalmi egyenlőtlenségeket és elősegíti a közösségi összetartozást a gyerekek között.

Az iskolázottság japánban majdnem 100%

Feltehetőleg közülünk mindenki legalább egyszer az életében volt iskolakerülő, de képzeljék, a japán gyerekek soha nem lógnak az iskolából, de még csak nem is késnek! Ráadásul, a japán tanulók 91%-a még soha, vagy csak nagyon kevésszer nem figyelt arra, amit a tanár tanított. Rajtuk kívül vajon hány ország dicsekedhet ilyen statisztikával?

Egy egyszerű teszt határozza meg a tanulók jövőjét

A japán tanulók a középiskola végén tesznek le egy nagyon fontos vizsgát, amely meghatározza a jövőjüket. A diákok kiválasztanak egy felsőoktatási intézményt, ahová szeretnének bekerülni, amelynek az egyedi felvételi pontszám követelményét kell teljesíteni. Ha nem sikerült elérni a megadott ponthatárt, akkor nem jut be az adott intézménybe. A verseny nagyon komoly – csak a 76%-a jut be a diákoknak a felsőoktatásba. Így nem is csoda, hogy a felkészülési időszakban az egyetemeket egyszerűen csak a „vizsgák poklának” hívják.

A felsőoktatásban töltött évek a legklasszabb szabadsággal érnek fel

A japán diákok miután túl vannak a felvételi vizsgákon, általában egy kis pihenőt tartanak. Japánban a főiskolai éveket az ember életének legjobb éveinek tartják. Előfordul, hogy a munkás évek előtti vakációnak nevezik.

https://brightside.me/wonder-places/10-distinctive...

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Megfélemlítés, zaklatás, bántalmazás
iskola, óvoda

Megfélemlítés, zaklatás, bántalmazás

A bántalmazás világszerte problémát jelent az iskolák számára. Egy viszonylag gyakori viselkedési formáról beszélünk, de sajnos, nehéz megjósolni a bántalmazott diákok számát, mivel különböző módon történik a bullying mérése. Egy 2014-es tanulmány arra mutatott rá, hogy a gyerekek 35%-a valamilyen módon részese volt zaklatásnak. Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős osztályból 10 tanuló megfélemlítés áldozata lesz. A Childline (gyerekek számára létesített, Nagy-Britanniában ingyenesen elérhető segélyvonal) szerint a bántalmazás az első három probléma között szerepel, ami miatt kapcsolatba lépnek velük a gyerekek.

 

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

Iskolai tízórai/ebéd/uzsonna ötletek
határon túl

Iskolai tízórai/ebéd/uzsonna ötletek

Egy háromgyerekes amerikai anyuka összegyűjtötte a legfantáziadúsabb iskolai ebéd ötleteket. Mi meg lefordítottuk nektek és belinkeltük az eredeti oldalakat, hátha megkönnyítjük ezzel a mindennapi fejtörést.

Szabályok és Tiltások
ajánló

Szabályok és Tiltások

A fegyelmezés az egyik leginkább központi kérdés a gyereknevelésben. Mikor teszek jót? Ha eltiltom, megmondom, szabályozom vagy rávezetem? Úgy tűnik, hogy nagyon nincs meg a biztos válasz, leginkább talán helyzetek vannak, amikor próbálgatunk ezt-azt.

Összeszedtünk néhány példát, ötletet mit lehet alkalmazni. Vagy bejön vagy nem. De ettől is szép!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.