Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

A japán oktatás 10 jellemzője, ami miatt irigykedünk erre a nemzetre

A japánok az intelligenciájukról, a kicsattanó egészségükről, az udvariasságukról, és az életvitelükről híresek. De miért olyan különleges és egyedülálló ez a nemzet? A Bright Side szerint a menő oktatási rendszerük miatt.

Ismerjük hát meg, és döntse el ki-ki maga, mennyire tartja követendőnek az oktatási rendszerük felfogását.

Ismeretek előtt jó modor!

A japán gyerekek negyedikes koruk előtt (10 éves korukig) nem tesznek le semmilyen vizsgát. Néhány tesztet kitöltenek, de az első három év fő célja az iskolában nem a tudásanyag megszerzése, hanem hogy elsajátítsanak egy megfelelő viselkedési mintát, felépítsék saját személyiségüket. Hívhatjuk ezt szociális kompetenciáknak is, ahogy idehaza szokás.

A gyerekek megtanulják tisztelni és elfogadni társaikat, és tudatosan fordulni a környezetükhöz, az állatvilághoz.

Azt is megtanulják, hogyan váljanak nagylelkűvé, együtt érzővé és empatikussá. Az igazságosságot, az önuralmat és a minőségi életformát sajátítják el.

Az iskolai év április 1-jén kezdődik

Miközben a világon mindenütt szeptemberben vagy októberben kezdődik a szemeszter, addig Japánban áprilisban indul az iskolai és az üzleti év.

Az iskola első napja gyakran egybeesik az egyik leggyönyörűbb természeti jelenséggel, a cseresznyefa virágzással.

A legtöbb japán iskolában nem alkalmaznak portást vagy gondnokot. A gyerekek maguk takarítják az iskolát

A japán iskolákban a gyerekeknek maguk kell takarítaniuk az osztálytermet, az ebédlőt, a mellékhelyiségeket is. A takarításhoz a tanulók kisebb csoportokba rendeződnek, feladatok és beosztás szerint végzik a dolgukat, és az év folyamán cserélődnek a szerepek, tevékenységek. A japán oktatás hisz abban, hogy ha a gyerekek maguk tartják rendbe a környezetüket, akkor megtanulnak csapatban dolgozni és segíteni egymást.

Emellett miközben arra áldozzák a saját idejüket, hogy söpörnek, felmosnak, törölgetnek, a saját és egymás munkáját is megtanulják megbecsülni.

Egységes menüt kapnak a japán diákok, amit az osztályteremben fogyasztanak el

A japán iskola kiemelkedő figyelmet fordít az egészséges és változatos táplálkozásra. Az állami általános iskolákban és középiskolákban egységes menüt kapnak a tanulók, persze nem valami díjnyertes séf kivitelezésében, de szakértő dietetikusok közreműködésével. Minden diák az osztályában eszik, együtt a tanárával, amely erősíti a tanár-gyerek kapcsolatot.

Népszerűek az iskola utáni foglalkozások

A jobb középiskolákba való bekerülés érdekében a legtöbb japán gyerek előkészítőbe, vagy magán foglalkozásokra jár. Ezeket a tanórákat délután, kora este tartják. Egész Japánra jellemző azon kisgyerekek csoportja, akik esténként különórán tanulnak. A diákok napi 8 órát töltenek az iskolában, ezen kívül a szüneteket és a hétvégéket is tanulással töltik. Így nem csoda, hogy ebben az országban a gyerekek nem ismételnek osztályt sem az általános, sem a középiskolában.

A hagyományok oktatása, a japán kalligrafikus írás és költészet is fontos szerepet kap

A hagyományos japán írásformát is elsajátítják a tanulók. A japán emberek számára művészet és hagyomány. A haiku, egy olyan művészeti forma, amellyel legmélyebb érzéseiket is kifejezhetik. Minden osztályban elsajátítják a kultúra tiszteletét és az évszázados tradíciókat.

Szinte minden tanulónak iskolai egyenruhát kell hordania

Szinte valamennyi középiskola elvárja a diákjaitól, hogy egyenruhát hordjanak. Néhány iskolának saját ruházata van, de hagyományosan a japán iskolás fiúk katonai egyenruhában, a lányok tengerész stílusú egyenruhában járnak. Az egyenruhaszabály segít eltörölni a társadalmi egyenlőtlenségeket és elősegíti a közösségi összetartozást a gyerekek között.

Az iskolázottság japánban majdnem 100%

Feltehetőleg közülünk mindenki legalább egyszer az életében volt iskolakerülő, de képzeljék, a japán gyerekek soha nem lógnak az iskolából, de még csak nem is késnek! Ráadásul, a japán tanulók 91%-a még soha, vagy csak nagyon kevésszer nem figyelt arra, amit a tanár tanított. Rajtuk kívül vajon hány ország dicsekedhet ilyen statisztikával?

Egy egyszerű teszt határozza meg a tanulók jövőjét

A japán tanulók a középiskola végén tesznek le egy nagyon fontos vizsgát, amely meghatározza a jövőjüket. A diákok kiválasztanak egy felsőoktatási intézményt, ahová szeretnének bekerülni, amelynek az egyedi felvételi pontszám követelményét kell teljesíteni. Ha nem sikerült elérni a megadott ponthatárt, akkor nem jut be az adott intézménybe. A verseny nagyon komoly – csak a 76%-a jut be a diákoknak a felsőoktatásba. Így nem is csoda, hogy a felkészülési időszakban az egyetemeket egyszerűen csak a „vizsgák poklának” hívják.

A felsőoktatásban töltött évek a legklasszabb szabadsággal érnek fel

A japán diákok miután túl vannak a felvételi vizsgákon, általában egy kis pihenőt tartanak. Japánban a főiskolai éveket az ember életének legjobb éveinek tartják. Előfordul, hogy a munkás évek előtti vakációnak nevezik.

https://brightside.me/wonder-places/10-distinctive...

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Korlátozzuk az okostelefonokat!
iskola, óvoda

Korlátozzuk az okostelefonokat!

Hangzik sok szülő felhívása. Együtt, közösen üzenjünk hadat, az iskola ne engedeje, a szomszéd fiú ne mutogasson videokat a gyerekemnek, és számos világhírű fejlesztőre, kutatóra hivatkozva óvjuk meg gyerekeinket. Miközben azt fejeltik el, hogy az első eszközt nem az iskola, nem a szomszéd kisfiú, hanem ők maguk adták a gyerek kezébe. Ők kapcsolták be a tévét és ők tanítják a felhasználói szokásokat a saját gyermeküknek.

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Új iskola, óvoda
határon túl

Új iskola, óvoda

Most már kijelenthetem, azt hiszem, hogy egészen pontosan tudom, mit éreznek a gyerekeim az új iskolájukban: túl vagyok mind a négy szülői értekezleten (a legidősebbnek már ilyenje nincs, szóval az a terep továbbra is ismeretlen).
Ülök az osztály(-ok)ban/csoportban, teljesen ismeretlen környezetben (némi tévelygés után megtalálom a megfelelő osztálytermet), teljesen idegen emberek között (és rátok gondolok, drága volt szülőtársak, óvodában, iskolában). 

Fortnite, a menő játék
ajánló

Fortnite, a menő játék

Különösen az ADHD-s és a szociális képességekkel bajlódó gyerekek szülei számára állított össze az Understood oktatási portál bloggere tanácsokat, mit érdemes tenniük, ha a gyerekeik a Fortnite játékkal játszanak. Úgy gondoltam, hogy mások számára is érdekes és megfontolandó lehet, így alább olvashatjátok, mit javasol a szülőknek Mark J. Griffin, Ph.D., aki az unokájával próbálta ki a játékot, hogy megtapasztalja,hogyan érinti a gyerekeket ez a játék.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.