Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

A japán oktatás 10 jellemzője, ami miatt irigykedünk erre a nemzetre

A japánok az intelligenciájukról, a kicsattanó egészségükről, az udvariasságukról, és az életvitelükről híresek. De miért olyan különleges és egyedülálló ez a nemzet? A Bright Side szerint a menő oktatási rendszerük miatt.

Ismerjük hát meg, és döntse el ki-ki maga, mennyire tartja követendőnek az oktatási rendszerük felfogását.

Ismeretek előtt jó modor!

A japán gyerekek negyedikes koruk előtt (10 éves korukig) nem tesznek le semmilyen vizsgát. Néhány tesztet kitöltenek, de az első három év fő célja az iskolában nem a tudásanyag megszerzése, hanem hogy elsajátítsanak egy megfelelő viselkedési mintát, felépítsék saját személyiségüket. Hívhatjuk ezt szociális kompetenciáknak is, ahogy idehaza szokás.

A gyerekek megtanulják tisztelni és elfogadni társaikat, és tudatosan fordulni a környezetükhöz, az állatvilághoz.

Azt is megtanulják, hogyan váljanak nagylelkűvé, együtt érzővé és empatikussá. Az igazságosságot, az önuralmat és a minőségi életformát sajátítják el.

Az iskolai év április 1-jén kezdődik

Miközben a világon mindenütt szeptemberben vagy októberben kezdődik a szemeszter, addig Japánban áprilisban indul az iskolai és az üzleti év.

Az iskola első napja gyakran egybeesik az egyik leggyönyörűbb természeti jelenséggel, a cseresznyefa virágzással.

A legtöbb japán iskolában nem alkalmaznak portást vagy gondnokot. A gyerekek maguk takarítják az iskolát

A japán iskolákban a gyerekeknek maguk kell takarítaniuk az osztálytermet, az ebédlőt, a mellékhelyiségeket is. A takarításhoz a tanulók kisebb csoportokba rendeződnek, feladatok és beosztás szerint végzik a dolgukat, és az év folyamán cserélődnek a szerepek, tevékenységek. A japán oktatás hisz abban, hogy ha a gyerekek maguk tartják rendbe a környezetüket, akkor megtanulnak csapatban dolgozni és segíteni egymást.

Emellett miközben arra áldozzák a saját idejüket, hogy söpörnek, felmosnak, törölgetnek, a saját és egymás munkáját is megtanulják megbecsülni.

Egységes menüt kapnak a japán diákok, amit az osztályteremben fogyasztanak el

A japán iskola kiemelkedő figyelmet fordít az egészséges és változatos táplálkozásra. Az állami általános iskolákban és középiskolákban egységes menüt kapnak a tanulók, persze nem valami díjnyertes séf kivitelezésében, de szakértő dietetikusok közreműködésével. Minden diák az osztályában eszik, együtt a tanárával, amely erősíti a tanár-gyerek kapcsolatot.

Népszerűek az iskola utáni foglalkozások

A jobb középiskolákba való bekerülés érdekében a legtöbb japán gyerek előkészítőbe, vagy magán foglalkozásokra jár. Ezeket a tanórákat délután, kora este tartják. Egész Japánra jellemző azon kisgyerekek csoportja, akik esténként különórán tanulnak. A diákok napi 8 órát töltenek az iskolában, ezen kívül a szüneteket és a hétvégéket is tanulással töltik. Így nem csoda, hogy ebben az országban a gyerekek nem ismételnek osztályt sem az általános, sem a középiskolában.

A hagyományok oktatása, a japán kalligrafikus írás és költészet is fontos szerepet kap

A hagyományos japán írásformát is elsajátítják a tanulók. A japán emberek számára művészet és hagyomány. A haiku, egy olyan művészeti forma, amellyel legmélyebb érzéseiket is kifejezhetik. Minden osztályban elsajátítják a kultúra tiszteletét és az évszázados tradíciókat.

Szinte minden tanulónak iskolai egyenruhát kell hordania

Szinte valamennyi középiskola elvárja a diákjaitól, hogy egyenruhát hordjanak. Néhány iskolának saját ruházata van, de hagyományosan a japán iskolás fiúk katonai egyenruhában, a lányok tengerész stílusú egyenruhában járnak. Az egyenruhaszabály segít eltörölni a társadalmi egyenlőtlenségeket és elősegíti a közösségi összetartozást a gyerekek között.

Az iskolázottság japánban majdnem 100%

Feltehetőleg közülünk mindenki legalább egyszer az életében volt iskolakerülő, de képzeljék, a japán gyerekek soha nem lógnak az iskolából, de még csak nem is késnek! Ráadásul, a japán tanulók 91%-a még soha, vagy csak nagyon kevésszer nem figyelt arra, amit a tanár tanított. Rajtuk kívül vajon hány ország dicsekedhet ilyen statisztikával?

Egy egyszerű teszt határozza meg a tanulók jövőjét

A japán tanulók a középiskola végén tesznek le egy nagyon fontos vizsgát, amely meghatározza a jövőjüket. A diákok kiválasztanak egy felsőoktatási intézményt, ahová szeretnének bekerülni, amelynek az egyedi felvételi pontszám követelményét kell teljesíteni. Ha nem sikerült elérni a megadott ponthatárt, akkor nem jut be az adott intézménybe. A verseny nagyon komoly – csak a 76%-a jut be a diákoknak a felsőoktatásba. Így nem is csoda, hogy a felkészülési időszakban az egyetemeket egyszerűen csak a „vizsgák poklának” hívják.

A felsőoktatásban töltött évek a legklasszabb szabadsággal érnek fel

A japán diákok miután túl vannak a felvételi vizsgákon, általában egy kis pihenőt tartanak. Japánban a főiskolai éveket az ember életének legjobb éveinek tartják. Előfordul, hogy a munkás évek előtti vakációnak nevezik.

https://brightside.me/wonder-places/10-distinctive...

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A matematikához nem vezet szolgai út
iskola, óvoda

A matematikához nem vezet szolgai út

Félelemmel vegyes tisztelet, utálattal vegyes rettegés. Körülbelül így írható le, mit érez a gyerekek és szülők nagy része a matematika szó hallatán. Nem szeretik. Persze több iskolai tantárgy is van, amit sokan nem szeretnek, mégis azt tapasztalom, hogy a matek az, amivel kapcsolatosan nagyon kilengenek az érzelmek. Vannak felnőttek, akiknek ma is rémálmaikban jön elő a matematika érettségi, vagy egy kudarcos táblai feladatmegoldás megszégyenítő élménye. A matematika ahelyett, hogy magabiztosságot adna, túlságosan is sokszor vezet az önbizalom csökkenéséhez, kisebbrendűségi érzéshez, az önértékelés romlásához, sőt, az önsztereotipizáláshoz.

Az anyáknak a napja
interjúk

Az anyáknak a napja

A hétvégi anyák napján gondolkoztam. Ahogy lapozgattam a FB-ot, a sok anyuka a gyerekével, és sok gyerek az anyukájával...

És azon gondolkodtam, mitől olyan suta az anyák napja és mégis mitől fontos ez mindenkinek? Hogy miben rejlik a nagyszerűsége és a megismételhetetlensége?

Amit az autista gyerekek szülei szeretnének, ha tudnánk
határon túl

Amit az autista gyerekek szülei szeretnének, ha tudnánk

Rengeteg tévhit él az autizmusról, különösen, ha gyerekekről beszélünk. Az alábbiakat szeretnék tudatni a világgal a Huffington Post olyan olvasói, akik autista gyerekek szülei.

5 hétköznapi lehetőség, hogyan legyen csodás kapcsolatod a kiskamaszoddal
ajánló

5 hétköznapi lehetőség, hogyan legyen csodás kapcsolatod a kiskamaszoddal

A kisgyerekekkel való kapcsolódás gyakran azt jelenti, hogy ülünk a szőnyegen és Legózunk vagy Barbie-zunk. A bújócskázás vagy egy csendes összebújás, mind a napi rutin részei. De most, hogy már kiskamasz lett a kisgyerekből, kevésbé egyszerű, sőt néha bonyolult megtalálni a kapcsolódási pontokat.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.