Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Hogyan gondolkodunk a játékról?

Lehidaltam, amikor a nyolc éves gyerekem, miután negyed órája könyörögtem neki, hogy jöjjön ki a kádból, és feküdjön le, teljesen komolyan rám nézett és kioktatott arról, hogy ha nem tudnám, ő egy gyerek, és neki leginkább a sajátja a játék. Ebben érzi a legjobban magát, és hagyjam őt békén az egyéb szempontjaimmal.

Hát valóban. Teljesen igaza van. Ki is oldalogtam, részben kuncogva, meghatódottan, büszkén és persze szégyenkezve, hogy mindezt elfelejtettem. És hogy hogy felejthettem el? Hát úgy, hogy a saját játékaimmal voltam elfoglalva. Az, amit én játszom, az kevéssé érdekli őt. És az, amit ő játszik, engem már nemigen tud lekötni. Így hát sok figyelemmel és empátiával tudunk csak egymás játékaiban részt venni.

Sokan sokfélét írtak már a játékok jótékony hatásáról, a fejlődésről, arról, hogy a játék valójában tanulás. Kőkemény elfoglaltság, ami közben modellezi a valóságot, megoldja a problémákat és új tudásokra tesz szert a gyerek. Persze mi mindezt a saját szemszögünkből gyakran haszontalan dolgoknak látjuk, csakúgy, ahogy a gyerekeink is tökéletesen érdektelennek és feleslegesnek tartják a mi elfoglaltságainkat.

Mindazok a tevékenységeink, amelyeket örömmel és lelkesedéssel végzünk az játék. Felvillanyoznak bennünket, tettekre és gondolkodásra sarkallnak, beindul valami óriási erő, ami magával sodor. Ezért maradunk fenn hajnalig olvasva, kenyeret sütve, a gépet verve, a takarítást, a pakolást, a varrást, a fúrást, a zenélést folytatva, észrevétlen, hogy mennyi idő telt el, milyen későre is jár. Nekünk az a játék, amikor problémát oldunk meg, amikor valamilyen terméket készítünk, amikor egy bennünk megszületett gondolatot végigviszünk, úgy mondják, amikor flow-ban vagyunk.

Ugyanígy van ezzel a gyerek is. A felnőtt társadalom számára talán kevésbé érdekes tevékenység műanyag dézsákból öntögetni a vizet egymásba. Pedig, az űrmérték megtapasztalása itt kezdődik. Talán kevésbé hasznos egy körhintán harminckét percig forogni, pedig ezzel hatékonyan edzi az agytekervényeit. Talán kevésbé érthető ordítva rohanni csapatokban egyik bokorról a másikra, pedig ezzel az indulataikat adják ki. Vagy nehezen belátható, miért nem lehet este tízkor ágyba parancsolni őket, pedig akkor a sötét udvaron a félelmeiket győzik éppen le. Mindeközben a mi fontos és komoly, felelősségteljes felnőtt életünkre készülnek fel. Megélik a konfliktusokat, a kudarcot, a sikert vagy az összetartozást. Megtanulják, mennyi víz fér bele, hányat kell ugrani, milyen messze van a kapu, milyen stratégiai lépést kell megtenni. És ez ugyan játék, de többet tanulnak mindezekből, mint bármilyen intézményrendszerben. Még szerencse, hogy ezek között a falak között is tudnak maguknak játékidőt csenni.

Mert mi azt hisszük, hogy ami hasznos, az irányított, az kötelező, az fegyelmezett, az a felnőtt társadalom számára értékes. És mindaz, amit nem mi irányítunk, aminek nem látjuk az azonnali, közvetlen értékét, hasznát, az időpocsékolás, lébecolás. Annyira okosnak hisszük magunkat, hogy még azt is eljátsszuk, hogy kiagyalunk hasznos játékokat. Játszva tanítunk és ezzel feltaláljuk a spanyol viaszt, megmutatjuk hogyan kell játszani, miközben mindezt már rég feltalálták a gyerekeink.

Nem volna más dolgunk, mint figyelni rájuk, bekapcsolódni vagy hátralépni, adni egy-egy ötletet, hogyan tud továbblendülni egy problémán, és megmutatni, hogy mi magunk is szerelmesek vagyunk a saját játékainkba.

Persze ez úgy nehéz, ha esténként a tv az egyetlen kikapcsolódásunk, ha gyűlöljük mindazt, ami napközben történik velünk, ha nem vagyunk aktív irányítói a tevékenységeinknek. Ha elvárjuk, hogy irányítsanak minket, megmondják, mivel játsszunk, akkor is csak utasításokat tudunk adni, nem látjuk meg a gyerekek játékának hasznát, örömét. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Korlátozzuk az okostelefonokat!
iskola, óvoda

Korlátozzuk az okostelefonokat!

Hangzik sok szülő felhívása. Együtt, közösen üzenjünk hadat, az iskola ne engedeje, a szomszéd fiú ne mutogasson videokat a gyerekemnek, és számos világhírű fejlesztőre, kutatóra hivatkozva óvjuk meg gyerekeinket. Miközben azt fejeltik el, hogy az első eszközt nem az iskola, nem a szomszéd kisfiú, hanem ők maguk adták a gyerek kezébe. Ők kapcsolták be a tévét és ők tanítják a felhasználói szokásokat a saját gyermeküknek.

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Új iskola, óvoda
határon túl

Új iskola, óvoda

Most már kijelenthetem, azt hiszem, hogy egészen pontosan tudom, mit éreznek a gyerekeim az új iskolájukban: túl vagyok mind a négy szülői értekezleten (a legidősebbnek már ilyenje nincs, szóval az a terep továbbra is ismeretlen).
Ülök az osztály(-ok)ban/csoportban, teljesen ismeretlen környezetben (némi tévelygés után megtalálom a megfelelő osztálytermet), teljesen idegen emberek között (és rátok gondolok, drága volt szülőtársak, óvodában, iskolában). 

Fortnite, a menő játék
ajánló

Fortnite, a menő játék

Különösen az ADHD-s és a szociális képességekkel bajlódó gyerekek szülei számára állított össze az Understood oktatási portál bloggere tanácsokat, mit érdemes tenniük, ha a gyerekeik a Fortnite játékkal játszanak. Úgy gondoltam, hogy mások számára is érdekes és megfontolandó lehet, így alább olvashatjátok, mit javasol a szülőknek Mark J. Griffin, Ph.D., aki az unokájával próbálta ki a játékot, hogy megtapasztalja,hogyan érinti a gyerekeket ez a játék.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.