Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Tanévkezdős fogadalmak

Ahogy visszaemlékszem, az ősz mindig újrakezdés volt számomra az iskolás éveim alatt. A suliholmik vásárlása, az írószerek illata, az új könyvek lapozgatása mindig felfedező, várakozó öröm volt. És sok tervvel, kipihent lendülettel tekintettem az új tanév felé.

Hogyan ne legyen szorongás, és mitől tud izgalmas kaland kezdete lenni a tanévkezdés? Természetesen kell ehhez az iskola, a tanár, a diák összehangolt működése, az élmények, a jó közösség, de mit tehetünk mi szülők ehhez hozzá?

Néhány tipp, hogy jól induljon a tanév és könnyű legyen az átmenet a nyári semmittevés és az őszi munkaidő között:

Készítsünk a gyerekekkel nyári összegzést. Az eltelt időszak lezárása, értékelés, az a képesség, hogy az élet ritmikus váltakozását tudatosan éljük meg, fontos tudás, amit már gyerekkorban érdemes elsajátítani. Életkorukhoz megfelelő eszközökkel, mesékkel, rajzokkal, beszélgetéssel, akár fényképek, videók készítésével érdemes lezárni a nyarat. Esetleg megtervezni, mik azok a dolgok, amiket a jövő nyáron szeretnénk megvalósítani.

A nyár vége, a tanév kezdete sok intézni valóval, sok eseménnyel indul. A tanszerek, felszerelések beszerzése, a programok, különórák megtervezése, az otthoni tanuló környezet kialakítása, rendbeszedése ne csak a szülő terhe, feladata legyen. Vonjuk be a gyerekeket is, ezzel megosztva a feladatokat, a felelősséget, és segítve a ráhangolódást.

Bármennyire is népszerűtlen első ránézésre, de nagyon hasznos, ha az utolsó egy-két hétben egy kicsit elővesszük, lapozgatjuk a tavalyi tankönyveket, felelevenítjük a tanultakat. Nem hosszú órákig tartó tanulásra, gyakorlásra gondolok, hanem naponta egy kis időre, amikor arról beszélgetünk, tavaly mi, hogyan sikerült. A hosszú nyári szünidő során leülepedtek a tanultak, letisztázódtak, bevésődtek a tudások, érdemes néhány feladattal előhívni, tréningezni azokat. Lehetnek olyan nehéznek és érthetetlennek tűnő ismeretek, amik a tavalyi év során kifogtak a gyereken, vagy nehezebben váltak biztos tudássá, ezek a nyári szünidő pihenését követően könnyebben elmélyíthetőbbek. Egy kis gyakorlással, újramagyarázással akár megtörténhet a heuréka élmény.

Az év végi értékelő, bizonyítvány segítségével beszéljük meg, milyen új célokat tűzünk ki magunk elé, mik azok a személyes vállalások, amiket ebben a tanévben teszünk. Ebbe a szülők is beszállhatnak, ők is megoszthatják személyes céljaikat, munkájukkal, feladataikkal kapcsolatos plusz vállalásaikat, és a gyerek iskolai életében vállalt szerepüket, akár elvárásaikat is egyeztethetik. Ebben a beszélgetésben, tervezésben nem maguk a vállalások a legfontosabbak, nem a célok, hanem a tudatos tervezés, hogy hosszabb távon tekintsünk a terveinkre, az útunkra, a feladatainkra. És felelősséggel vállaljunk kötelezettségeket. Mindeközben tartsuk szem előtt a rugalmasságot, hangsúlyozzuk az alkalmazkodás lehetőségét. A tanév során sok olyan tényező adódhat, ami megakadályozza vagy hátráltatja a céljaink megvalósítását. Persze lehetnek olyan körülmények is, amelyek pedig épp szárnyakat adnak majd. Fontos, hogy arról is beszélgessünk, mennyire kell mereven ragaszkodnunk ezekhez a célokhoz, hogyan tudunk az épp aktuális énünkhöz, állapotunkhoz és körülményeinkhez igazítani a vállalásainkat.

Az előttünk álló tanév hosszú és beláthatatlan lehet mindenki számára. Főképp a kicsiknek, de a kamasz gyerekeknek is nehéz nekiugrani a majd tíz hónapos munkának. Segítsük, könnyítsük az ő és a magunk helyzetét is azzal, hogy közösen megnézzük az iskolai tanév naptárát. Ha nincsen hivatalos iskolai naptár, akkor gyártsunk mi otthon egy családi táblázatot, ahol a szünnapokat, szünidőket bejelöljük, ezzel jól láthatóvá téve, hogyan tagolódik az iskolai év. A szünidők ünnepei, a tervezett események, utazások mérföldkövei lehetnek egy-egy szakasznak, amelyek igazodási pontok lehetnek, időbeli egységek elejét és végét jelenthetik. Ezzel befogadhatóbbá, élhetőbbé válik a tanév egésze.

Sokat segít ebben, ha minderre az iskolában a tanítók, tanárok is időt szánnak év elején. Ha az iskolai élet, a nagyobb események, célok, feladatok ott is meghatározásra kerülnek. Ha közösen és egyénileg is van mód arra, hogy a közösségi és egyéni célokon, feladatokon elgondolkozzunk, meghatározzuk azokat.

Akár az otthoni, akár az iskolai gondolkodást, tervezést aztán a célok betartását, követését, módosítását elősegítheti, ha ezek a tervek, vállalások valamilyen formát ölthetnek. Csak kreativitás kérdése, és abban nyugodtan támaszkodjuk a gyerekekre, hogy mindezeket hogyan jelenítjük meg. Például plakáton rajzos formában, a tanév útja vagy fája címmel, táblázatos formában, on-line vagy off-line. A vállalati feladat tervező applikációk is inspirálhatják a gyerekeket, de egyszerűen forgathatunk kisfilmet is a terveinkről, fogadalmainkról, amelyeket később előveszünk és folytatásos teleregényként tovább fűzünk az év folyamán.

Mindezek a tudatos lépések nem azért fontosak, hogy jobban teljesítsenek a gyerekek. Hogy számonkérhetőbbek vagy pontosabbak legyenek a tanulás során. Azért fontosak, hogy megérezzék, megéljék, hogy ők alakítják a tanévüket. Hogy részesei mindannak, ami történik velük. Hogy nem a szüleik, a tanáraik róják ki az aktuális penzumot, hanem rájuk van szükség ahhoz, hogy magukat sikeresnek éljék meg. És ez akkor működik, ha valóban a saját céljaik és vállalásaik jelennek meg. Még akkor is, ha szerintünk, felnőttek szerint ezek adott esetben nem jó, nem elegendő, vagy nem megfelelő témájú célok. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Lehet az élethez túl fiatal vagy túl öreg valaki?
iskola, óvoda

Lehet az élethez túl fiatal vagy túl öreg valaki?

Bár Magyarországon még kevésbe vagyunk hajlandók foglalkozni a diszkrimináció különböző bugyraival, de válogatott fajtáival és fokozataival nap, mint nap találkozunk, sőt mi magunk vagyunk gyakorlói vagy elszenvedői. Szinte látom a kétkedő tekinteteket. Íme, egy közülük.

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen
interjúk

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen

Több tanulmány is kimutatta, hogy a meleg, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat összefüggésben van a jobb önértékeléssel, a jobb szülő-gyerek kommunikációval, a jobb tanulmányi eredménnyel és a kevesebb pszichológiai és viselkedési zavarral.

Posztolj egy pucér képet magadról!
határon túl

Posztolj egy pucér képet magadról!

Neem? Oké, akkor legyen fürdőruhás. Esetleg olyan, amin festékes az arcod, paradicsomos spagetti lóg a homlokodba.. vagy egy toporzékolósat? Azt mondod, hogy nekem elment az eszem? Én korábban ezt simán megtettem. Igaz, nem én voltam rajta, hanem a gyerekek. Aztán egyre több infó jött szembe velem a digitális szülőségről és elszégyelltem magam. 

3 szokás, ami a gyerekednek is segít a feladatszervezésben
ajánló

3 szokás, ami a gyerekednek is segít a feladatszervezésben

A gyerekek egyfolytában lesik minden mozdulatunkat, úgyhogy mutassuk meg nekik, hogyan kell okosabban tanulni néhány szokásunk megváltoztatásával.

Sokkal nagyobb hatással vagyunk a gyerekeinkre, mint azt eleinte gondolnánk, ami először akkor kezd nyilvánvalóvá válni, amikor elkezdik utánozni a hanglejtésünket, használni a kifejezéseinket. De amikor rájövünk erre a „hatalmunkra”, akkor fel tudjuk használni ezeket az egyszerű szokásainkat úgy, hogy pozitívan befolyásoljuk a gyerekünk iskolai előmenetelét.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.