Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Tanévkezdős fogadalmak

Ahogy visszaemlékszem, az ősz mindig újrakezdés volt számomra az iskolás éveim alatt. A suliholmik vásárlása, az írószerek illata, az új könyvek lapozgatása mindig felfedező, várakozó öröm volt. És sok tervvel, kipihent lendülettel tekintettem az új tanév felé.

Hogyan ne legyen szorongás, és mitől tud izgalmas kaland kezdete lenni a tanévkezdés? Természetesen kell ehhez az iskola, a tanár, a diák összehangolt működése, az élmények, a jó közösség, de mit tehetünk mi szülők ehhez hozzá?

Néhány tipp, hogy jól induljon a tanév és könnyű legyen az átmenet a nyári semmittevés és az őszi munkaidő között:

Készítsünk a gyerekekkel nyári összegzést. Az eltelt időszak lezárása, értékelés, az a képesség, hogy az élet ritmikus váltakozását tudatosan éljük meg, fontos tudás, amit már gyerekkorban érdemes elsajátítani. Életkorukhoz megfelelő eszközökkel, mesékkel, rajzokkal, beszélgetéssel, akár fényképek, videók készítésével érdemes lezárni a nyarat. Esetleg megtervezni, mik azok a dolgok, amiket a jövő nyáron szeretnénk megvalósítani.

A nyár vége, a tanév kezdete sok intézni valóval, sok eseménnyel indul. A tanszerek, felszerelések beszerzése, a programok, különórák megtervezése, az otthoni tanuló környezet kialakítása, rendbeszedése ne csak a szülő terhe, feladata legyen. Vonjuk be a gyerekeket is, ezzel megosztva a feladatokat, a felelősséget, és segítve a ráhangolódást.

Bármennyire is népszerűtlen első ránézésre, de nagyon hasznos, ha az utolsó egy-két hétben egy kicsit elővesszük, lapozgatjuk a tavalyi tankönyveket, felelevenítjük a tanultakat. Nem hosszú órákig tartó tanulásra, gyakorlásra gondolok, hanem naponta egy kis időre, amikor arról beszélgetünk, tavaly mi, hogyan sikerült. A hosszú nyári szünidő során leülepedtek a tanultak, letisztázódtak, bevésődtek a tudások, érdemes néhány feladattal előhívni, tréningezni azokat. Lehetnek olyan nehéznek és érthetetlennek tűnő ismeretek, amik a tavalyi év során kifogtak a gyereken, vagy nehezebben váltak biztos tudássá, ezek a nyári szünidő pihenését követően könnyebben elmélyíthetőbbek. Egy kis gyakorlással, újramagyarázással akár megtörténhet a heuréka élmény.

Az év végi értékelő, bizonyítvány segítségével beszéljük meg, milyen új célokat tűzünk ki magunk elé, mik azok a személyes vállalások, amiket ebben a tanévben teszünk. Ebbe a szülők is beszállhatnak, ők is megoszthatják személyes céljaikat, munkájukkal, feladataikkal kapcsolatos plusz vállalásaikat, és a gyerek iskolai életében vállalt szerepüket, akár elvárásaikat is egyeztethetik. Ebben a beszélgetésben, tervezésben nem maguk a vállalások a legfontosabbak, nem a célok, hanem a tudatos tervezés, hogy hosszabb távon tekintsünk a terveinkre, az útunkra, a feladatainkra. És felelősséggel vállaljunk kötelezettségeket. Mindeközben tartsuk szem előtt a rugalmasságot, hangsúlyozzuk az alkalmazkodás lehetőségét. A tanév során sok olyan tényező adódhat, ami megakadályozza vagy hátráltatja a céljaink megvalósítását. Persze lehetnek olyan körülmények is, amelyek pedig épp szárnyakat adnak majd. Fontos, hogy arról is beszélgessünk, mennyire kell mereven ragaszkodnunk ezekhez a célokhoz, hogyan tudunk az épp aktuális énünkhöz, állapotunkhoz és körülményeinkhez igazítani a vállalásainkat.

Az előttünk álló tanév hosszú és beláthatatlan lehet mindenki számára. Főképp a kicsiknek, de a kamasz gyerekeknek is nehéz nekiugrani a majd tíz hónapos munkának. Segítsük, könnyítsük az ő és a magunk helyzetét is azzal, hogy közösen megnézzük az iskolai tanév naptárát. Ha nincsen hivatalos iskolai naptár, akkor gyártsunk mi otthon egy családi táblázatot, ahol a szünnapokat, szünidőket bejelöljük, ezzel jól láthatóvá téve, hogyan tagolódik az iskolai év. A szünidők ünnepei, a tervezett események, utazások mérföldkövei lehetnek egy-egy szakasznak, amelyek igazodási pontok lehetnek, időbeli egységek elejét és végét jelenthetik. Ezzel befogadhatóbbá, élhetőbbé válik a tanév egésze.

Sokat segít ebben, ha minderre az iskolában a tanítók, tanárok is időt szánnak év elején. Ha az iskolai élet, a nagyobb események, célok, feladatok ott is meghatározásra kerülnek. Ha közösen és egyénileg is van mód arra, hogy a közösségi és egyéni célokon, feladatokon elgondolkozzunk, meghatározzuk azokat.

Akár az otthoni, akár az iskolai gondolkodást, tervezést aztán a célok betartását, követését, módosítását elősegítheti, ha ezek a tervek, vállalások valamilyen formát ölthetnek. Csak kreativitás kérdése, és abban nyugodtan támaszkodjuk a gyerekekre, hogy mindezeket hogyan jelenítjük meg. Például plakáton rajzos formában, a tanév útja vagy fája címmel, táblázatos formában, on-line vagy off-line. A vállalati feladat tervező applikációk is inspirálhatják a gyerekeket, de egyszerűen forgathatunk kisfilmet is a terveinkről, fogadalmainkról, amelyeket később előveszünk és folytatásos teleregényként tovább fűzünk az év folyamán.

Mindezek a tudatos lépések nem azért fontosak, hogy jobban teljesítsenek a gyerekek. Hogy számonkérhetőbbek vagy pontosabbak legyenek a tanulás során. Azért fontosak, hogy megérezzék, megéljék, hogy ők alakítják a tanévüket. Hogy részesei mindannak, ami történik velük. Hogy nem a szüleik, a tanáraik róják ki az aktuális penzumot, hanem rájuk van szükség ahhoz, hogy magukat sikeresnek éljék meg. És ez akkor működik, ha valóban a saját céljaik és vállalásaik jelennek meg. Még akkor is, ha szerintünk, felnőttek szerint ezek adott esetben nem jó, nem elegendő, vagy nem megfelelő témájú célok. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Hogyan szerettesd meg a sportot?
iskola, óvoda

Hogyan szerettesd meg a sportot?

A mindennapi tudatos mozgás, a sport, a testünk karbantartása nagyon fontos tudás. Fontosabb, mint első ránézésre hinnénk! Nem a versenysport, a látványos testépítés, hanem a test és lélek harmóniája. Ami nélkül nincs kiegyensúlyozott élet. Hogyan szerettesd meg? Szeresd Te is!

Laci doki rendelője
interjúk

Laci doki rendelője

A hétvégén baleset volt nálunk, csak egy kicsi, de egy csapásra megváltozott minden körülöttünk. Aztán szerencsés kimenetele lett, de megérintett, milyen nehéz lehet, ha baj van a gyerek egészségével. Sárvári Töttös Györgyi Szuperhős Szakszerviz című könyve a betegségben, kórházban lévő gyerekeknek és szüleiknek segít feldolgozni a traumát, átvészelni a nehéz időszakot. De felkészülni, más nehézségeket átvészelni is segít ez a mese, ami gyógyír a testnek, léleknek egyaránt. A Kolibri Kiadónál megjelent könyvről beszélgettem a szerzővel. Györgyi korábbi könyvéről, a Varázspálca Szakszervizről itt olvashattok.

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk
határon túl

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk

A szülő dolga a tanítás. Az életre való felkészítés. Segítenünk kell eligazodni az élet bonyolult és szövevényes rendszerében, tapasztalatainkkal praktikus és kivitelezhető megoldásokat kell átadnunk. De gondolunk-e arra, ahogy mi mit tanulunk mindeközben?

Ne sürgesd felnőni! Hagyjuk gyereknek lenni gyerekeinket!
ajánló

Ne sürgesd felnőni! Hagyjuk gyereknek lenni gyerekeinket!

A fejlett országokban született gyerekek jóval nagyobb súllyal születnek és a későbbiekben is magasabbak, fejlettebbek, gyorsabban érők lesznek, mit 60-80 évvel korábban született társaik. Hamarabb serdülnek, idősebbnek néznek ki és felnőttesebb játékokkal játszanak. Mit tehetünk mi, a szüleik, hogy lelassítsuk ezeket a folyamatokat? Kell-e tennünk ez ellen?

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.