Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Figyeljünk, ne csak hallgassunk!

„Mami, sétáltathatom a kutyát?” „Nem kicsim, nem vagy még elég nagy hozzá.”, „Papa, felmászhatok a fára?” „Nem drágám, túl veszélyes.” , „Egyedül szeretném felvenni a cipőmet.” „Nincs most erre időnk, nagyon sietünk.”, „Játszhatok?” „Nem, majd később.”

Ismerősek ezek a mondatok? Bizonyosan sokan hallják vissza saját magukat a fenti párbeszédben. Halljuk a gyerekeinket és a kívánságaikat, hívó szavaikat, de nem igazán figyelünk oda rájuk. Amit mi kihallunk ezekből a kérésekből az az, hogy megváltozik az előre eltervezett időbeosztásunk, amit így már nem tudunk menedzselni, úgyhogy úgy hallgatjuk meg őket, hogy közben nem figyelünk rájuk. Túlságosan elfoglaltak vagyunk ezért gyakran elmulasztjuk a gyerekeink kis kezdeményezéseit, amik valójában nagyon fontos megállapítások. Ez nagyon sajnálatos, nem csak azért, mert elveszítjük annak a lehetőségét, hogy jobban megismerjük a gyerekünket, hanem azért is, mert elmulasztjuk, hogy támogathassuk a gyerekünk önbecsülését. Az igazság az, hogyha nagyra nyitjuk a füleinket és a szemeinket, akkor sokkal jobban fogunk tudni alkalmazkodni gyermekeink igényeihez.

Érdemes lenne sokkal jobban odafigyelni rájuk, amikor beszélgetünk vagy játszunk velük. Teljes valójában legyünk részesei a pillanatnak, ne csak a testünk legyen jelen. Azzal, hogy biztosítjuk nekik a szabad játszás lehetőségét és bízunk bennük, megmutatjuk nekik, hogy hiszünk a képességeikben, az önérzékelésükben, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy rugalmas és boldog tinédzserek váljanak belőlük.

A kérdés az: hogyan is csináljuk ezt? A válasz nagyon egyszerű. Hagyjuk őket sokat játszani és figyeljünk rájuk. Figyeljünk a kezdeményezéseikre, javaslataikra miközben játszanak és vegyük őket komolyan, amikor mondanak valamit. Ez nagyon fontos, ha azt szeretnénk, hogy mind mentálisan, mind pedig fizikailag erősek legyenek. Valószínűleg egy olyan dologgal fognak előjönni, ami a legközelebb áll a fejlődési szintjükhöz. Ez nagyszerű módja annak, hogy kihasználhassuk, hogy segítsünk nekik az ügyesség-, és függetlenségérzet kialakulásában. Ahogy elsajátítanak valami új dolgot, úgy erősödik az önbizalmuk, a magabiztosságuk. Ez felkészíti őket azokra a nehézségekre, amikkel az életük során fognak találkozni.

Tehát a következő alkalommal, amikor meghalljuk a gyerekünket, hogy valami új dolgot szeretne kipróbálni, hagyjuk őt, had próbálja. Ahelyett, hogy megkérdőjeleznénk, mondjuk ezt: „Sétáltatni szeretnéd a kutyát? Gyere, megmutatom, hogy fogd a pórázt. Menj vele egy kört. Igazán szívesen megnézem, hogy csinálod.”, „Bekötnéd az én cipőmet is?”, „Adj nekem 5 percet és még tudunk egyet játszani vacsi előtt.”

Forrás: http://thedanishway.com/listen-to-the-sound-of-success/

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.