Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Hagyd unatkozni a gyerekedet!

Mint a legtöbb anyuka, én is nagyon sokat tanultam magamról, amikor szülővé váltam. Rájöttem, hogy szakács, takarító, énekes és táncos is vagyok egyben. Minden nap igyekeztem újabbnál újabb szórakoztató tevékenységet kitalálni a lányom számára. Rengeteg játékunk volt, mindenféle kütyüvel tudott játszani, így amikor unatkozott, gyakran tanácstalannak éreztem magam, mi több, még bűntudatom is volt. 

Az a szülő voltam, aki egy napba sűrítve kétségbeesetten próbált ki számos fejlesztő játékot a gyerekén és vitte le a parkba, csak azért, hogy mind mentálisan, mind pedig fizikailag is lefárasszam, mielőtt nekiálltam elkészíteni a vacsorát.

Az Essential Kids felmérése szerint kivétel nélkül minden szülő megpróbál unaloműző tevékenységeket kitalálni a csemetéjének.

De rájöttem, hogy hagyni a lányomat unatkozni, egy fantasztikus dolog! Ez egy ragyogó módja annak, hogy a saját képzelőerejét fejlessze. Ahelyett, hogy egy végeérhetetlen tevékenységi listát készítenék arra az esetre, ha könyörög, hogy tévézhessen, megtanultam elfogadni, hogy unatkozik. Ez mindkettőnket nagymértékben felszabadultá tett.

Csak úgy, mint a felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megéljék a pillanatot, ami esetleg magába foglalja az unatkozást. Szükségük van arra, hogy elég csendes, nyugodt legyen a világuk ahhoz, hogy meghallják benne saját magukat. Csak akkor kel életre a kreatív oldalunk, ha a semmi vesz körül minket. Ez mind a felnőttekre, mind pedig a gyerekekre nézve igaz.

A gyermekeink állandó ingereknek vannak kitéve a különböző képernyőktől, délutáni programoktól, tevékenységektől, ami rendkívül megnehezíti számukra, hogy nyugodt, csendes helyet találjanak.

Úgy tűnik, mintha manapság az lenne a menő, ha minél elfoglaltabbak a gyerekeink, minél több különórára íratjuk be őket. De ennek az a következménye, hogy nem képesek nyugiban maradni, mert hozzá vannak szokva, hogy állandóan csinálnak valamit.

Az elmúlt két évben igazán szerettem megfigyelni, ahogy a lányom elszórakoztatja magát a nyugodt pillanatokban. Nagyon érdekes volt látni, ahogy a kreatív énje előbújt. A szabadban való kinn lét volt a legjobb hely arra, hogy az unalmát arra fordíthatta, hogy felfedezze a természetet és olyan dolgokat, amiket akkor látott életében először. Ezek a pillanatok létfontosságúak voltak számomra, megtanultam jelen lenni és értékelni a kis dolgokat.

Ezért arra ösztönzök minden szülőt, hogy örüljön annak, ha unatkozik a gyereke. Meglepő lehet, hogy a gyerek milyen kreatív és micsoda javaslati lesznek.

A múlt héten a kétévesem azt mondta, hogy szeretne porszívózni. Na, ha ez nem egy win-win pillanat, akkor nem tudom mi számít annak.

Forrás: essentialkids.com.au

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.