Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Mit tegyünk, ha nyavalyog a gyerekünk egy élménydús nap után?

Hosszú nap volt a vidámparkban. Kánikula volt. Sokat kellett sorban állni. És rengeteg édességet ettek a gyerekek. A nyafogás már a kocsiban elkezdődött. „Túl soká érünk haza, fáradt vagyok….” Elkezdtek veszekedni a hátsó ülésen. Megkértek, hogy álljunk meg egy gyorsétteremnél. A legkisebb elkezdett sírni. Egyre feszültebb lett a légkör. Kedvenc családterapeutám, Nicole Schwarz oldaláról egy, szerintem minden családban előforduló történetet hoztam. 

„Van fogalmatok róla, hogy mennyi pénzt költöttünk ma el? Soha többé nem viszlek el titeket vidámparkba! Olyan hálátlanok vagytok!”

Mindössze annyit szerettél volna, hogy kellemesen eltöltsetek együtt egy vidám napot. De már megtanulhattad volna, semmi sem úgy történik, ahogy eltervezed.

„Miért nem tudnak örülni a gyerekeim annak, amit kapnak?”

Lépj egy lépést hátra!

Mielőtt arról beszélnénk, hogy hogyan tudjuk ezt a viselkedést megváltoztatni, először nézzünk magunkba. Vessünk egy pillantást azokra a lehetséges tényezőkre, amik megváltoztathatják gyermekünk viselkedését a pillanat hevében.

Kimerültség: Valószínű, hogy mindenki elfáradt. Lehet, hogy a gyereked kihagyta a délutáni alvást, vagy túl sokáig maradt fenn. Az alváshiány befolyásolhatja a viselkedést és a hangulatot.

Nem megfelelő táplálkozás: Az egész napos édesség és sült krumpli evés ingerlékenységhez vezet. A nem megfelelő mennyiségű vízfogyasztás, pedig dehidratáltsághoz.

Túlstimulálás: Tömeg, hangos zene, mindenféle hangok, zsúfolt terek (még akkor is, ha ez a Föld legklasszabb helye) bizonyos gyermekeknél érzékszervi túlterheltséghez vezethet.

Kapcsolat hiánya: A káosz közepén a gyermeked ugyanúgy az osztatlan, személyre szabott figyelmedre vágyik. Minden bizonnyal szórakoztató eltölteni egy napot egy ilyen helyen, de a gyereked itt is arra vágyik, hogy rá figyelj.

A napi rutin megváltozása: Egyes gyerekek nagymértékben támaszkodnak a megszokott napirendjükre. A rutin megváltozása, még ha valami szórakoztató esemény miatt is, kihívásokhoz vezethet.

Nehézségek az átmenetben: Nem könnyű otthagyni egy izgalmas tevékenységet. A gyerek talán nem képes kifejezni a vegyes érzéseit és csalódottságát, hogy végéhez közeledik a nap.

A tartalékok kimerülése: A gyermeked keményen küzdött azért, hogy összeszedett legyen, hogy kezelje az érzelmi hullámait és, hogy kibírja, hogy ne boruljon ki mindenki előtt. Totál készen van. Idáig bírta. Már nem képes szabályozni az érzelmeit.

Valószínűleg a fentiek közül legalább egy, de inkább több dolog stimmel nálatok is. Tanulj meg olvasni a jelekből, tanuld meg hallani, amit ki sem mondanak a gyerekek és igen, feltételezd, hogy ezek a dolgok negatív hatással lesznek a viselkedésükre. (És legyünk őszinték, a te hangulatodra is.)

Mik az elvárásaid?

Rendben, most már ismered azokat a tényezőket, amik befolyásolhatják a gyereked viselkedését. Ezek után tedd fel a kérdést magadban: „Jól fogja magát érezni ebben a szituációban?” Vagy lehet, hogy még szüksége van a délutáni alvásra, vagy arra, hogy nagyobb legyen, vagy esetleg még jobb lenne a napi rutinját nem felrúgni, stb.?”

Ahelyett, hogy feszegetnéd a tűrőképességének határait, gondolj az adott gyerekedre és ennek megfelelően módosítsd az elvárásaidat. Ez azt jelenti, hogy korlátozd az édességbevitelt, hagyd egy kicsit pihenni, keressetek egy nyugodt, csendes helyet, induljatok el korábban haza, vagy esetleg hagyjatok ki bizonyos tevékenységeket.

Még akkor is, ha esetleg ugyanolyan életkorú gyerekek, mint a tied simán uralják a helyzetet anélkül, hogy elvesztenék az önuralmukat, nem feltétlenül kell, hogy nálatok is így legyen. És ez teljesen rendben van.

Később beszéljétek meg!

Ha minden családi esemény, még ha csak egy séta is, panaszkodással ér véget, itt az ideje egy családi kupaktanácsnak. Ha elég idősek már a gyerekeid, vond be őket is beszélgetésbe. Így kezdheted: „Úgy látom, mostanság minden programunkkal elégedetlenek vagytok, mi történt?”

Legyél hajlandó meghallgatni az ő nézőpontjukat is. Ha azt mondják: „nem tudom”, sorolj fel nekik néhány lehetséges okot. „Tudom, hogy kimerültetek a nap végére, amit a tóparton töltöttünk, lehet, hogy emiatt? Azon gondolkodom, hogy tudnánk megkönnyíteni az eljövetelt, amikor már annyira fáradtak vagyunk.”

Próbálj meg egy olyan megoldást találni, ami mindenkinek megfelelő. Értékeld újra és hozz más ötleteket, ha szükséges.

Bíráld felül azokat a dolgokat, amiket teszel!

Ha folyamatosan szórakoztató tevékenységekkel tömöd tele a családi naptárt, de a gyerekek nem értékelik, itt az ideje, hogy átgondold.

Úgy gondolod, hogy kötelességed elvinni ezekre a helyekre a gyerekeidet?

Rosszul érzed magad, ha nem szerezik meg ezeket a tapasztalatokat?

Téged nem vittek ilyen helyekre a szüleid?

Ha igennel válaszoltál (még ha bizonytalan igennel is), akkor érdemes lenne elgondolkozni ezeken a kérdéseken. Milyen lenne, ha kihagynátok ezeket az eseményeket? Mit jelent neked, mint szülőnek? Nehezdre fog esni megmondani a gyerekeidnek?

Lehet, hogy itt az ideje egy kicsit visszavenni. Ne menjetek egy ideig olyan helyekre, ahol nem érzitek magatokat 100%-ig komfortosan. Érdemes lenne arra összpontosítani, hogy egyszerű, jelentőségteljes módokat találj arra, hogy együtt legyél a gyerekeiddel. Különösen olyanokat, amiket otthon, vagy a saját kertetekben, közeli parkokban végezhettek.

Nincs semmi baj azzal, ha egy ideig otthon maradtok a cirkusz helyett, elkerülitek a vidámparkokat, játszóházakat, vagy limitáljátok az ismerős gyerekekkel töltött játékidőt.

Legyél hálás!

Keress olyan lehetőségeket, amikben megtalálja a gyereked az örömét, segíthet másokon. Szélesítsd gyermeked világnézetét azzal, hogy elkezdtek önkénteskedni, vagy adományozással vagy ajánljátok fel a munkaerőtöket az iskolai közösség építésére. Találd ki a módját, hogy hogyan tud a családi rutinban örömmel részt venni. Készíts egy listát azokról a dolgokról, amikért hálás a gyereked. És minden nap bővítsd ezt a listát. Egyszerűen csak mondjátok egymásnak, hogy „köszönöm”. Írjatok családi köszönő lapokot.

Áttenni a fókuszt a „kapni-kapni, mindig csak kapni”-ról, a „hálásnak lenni”-re, csökkentheti a panaszkodást a család mindennapjainak más területein is.

Elmenni otthonról valóban élmény.

Úgyhogy időbe telhet, amíg sikerül megszakítani ezt a bevett szokást.

Legyél türelmes!

A gyereked igényeihez alkalmazkodj! Fejleszd ki a problémamegoldó- és megküzdési stratégiádat. Figyelj a saját elvárásaidra! És lehet, hogy érdemes elnapolni a szuper, élménydús eseményeket.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Fejlesszünk érintéssel!
iskola, óvoda

Fejlesszünk érintéssel!

A kisiskolások között egyre gyakrabban találkozunk iskolai, tanulási nehézséggel. Később aztán nehezen tudjuk behozni a lemaradást. A megváltozott életmódunk miatt kimarad számos olyan tevékenység, élmény, történés, ami fejleszti, felkészíti a testünket és az agyunkat a tanulásra. Az egyik ilyen fontos terület a taktilis rendszer, amely az érintés és bőrérzékelés, ingerlés segítségével készít fel bennünket például a finommotorikai feladatokra, azaz például az írásra.

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen
interjúk

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen

Több tanulmány is kimutatta, hogy a meleg, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat összefüggésben van a jobb önértékeléssel, a jobb szülő-gyerek kommunikációval, a jobb tanulmányi eredménnyel és a kevesebb pszichológiai és viselkedési zavarral.

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni
határon túl

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni

Az egyik leggyakoribb félelem, amivel a gyerekek szembesülnek, az új dolgok kipróbálása, az új szituációkban való helytállás. A bizonytalanság és az félelem bénító tud lenni. És ha ezt nem győzzük le gyerekkorunkban, élethossziglan kísérthet. Forrás: seangrover.com

Busójárás kisgyerekekkel
ajánló

Busójárás kisgyerekekkel

Egy ideje már szerepelt a családi bakancslistán, hogy egyszer mi is megnézzük Mohácson a busójárást. Kicsi gyerekeink vannak, szóval tartottunk a rendezvénytől (hatalmas tömeg, hangos, ijesztő jelmezbe bújt emberek), ráadásul szállást sem könnyű ilyenkor találni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.