Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Egyszerű útmutató 3 éves gyerekek szüleinek

Egyesek szerint a 2 éves kor szörnyűséges, de sokak szerint igazán a 3 éves gyerekek tudják komoly próbának kitenni a szüleik idegeit. Önuralomvesztések, a határok feszegetése, a vad önállósodási kísérletek (amit, utána egy intenzív frusztrált állapot követ, mert nem sikerült egyedül teljesíteni a feladatot). Vegyünk mély lélegzetet, lépjünk egy kicsit hátrébb a napi csatákból és a hatalmi harcokból és próbáljuk elképzelni, milyen tanácsokat szeretnének nekünk adni a gyerekeink. Forrás: imperfectfamilies.com

Kicsi vagyok: tudom, hogy azt szeretnéd, hogy már egy kicsit nagyobb legyek, de ne siettesd az időt. Még akkor is, ha a szókincsem hatalmas és már lépést tudok tartani a nagyobb gyerekekkel a játszótéren, az agyamnak még nagyon sokat kell fejlődnie.

Kötődésre van szükségem, nem arra, hogy mindig kijavítsál: azt szeretnéd, hogy meghallgassalak és betartsam az utasításaidat. A legjobb módja ennek, ha biztonságban tudhatom magam, érzem a támogatásodat és hagyod, hogy ragaszkodjak hozzád.

Szelíd útmutatásra van szükségem: ahelyett, hogy beküldenél gondolkozni a szobámba, amikor valami bajom van, fordíts időt arra, hogy megtanítsad nekem kezelni az érzelmeimet, vagy hogy mit tegyek a nehéz helyzetekben.

A rólam alkotott képed fontos számomra: fontosak számomra azok a szavak, amivel jellemzel engem. Valamint, ha kedvező fényben látsz, akkor sokkal türelmesebb és empatikusabb leszel velem.

Képes vagyok felelősséget vállalni bizonyos dolgokért: szeretek segíteni és sok mindent el tudok végezni. Tedd a környezetemet olyanná, hogy könnyen mozogjak benne és nyújtsál nekem sok-sok lehetőséget arra, hogy melletted ügyködhessek.

Hagyj küzdeni: várj egy kicsit, mielőtt rögtön kisegítenél egy nehéz szituációból. Néha csak arra lenne szükségem, hogy még néhányszor próbálkozhassak. És nézd meg, milyen büszke leszek magamra, ha sikerült teljesíteni a feladatot.

Nem tudom a nap minden percében kontrollálni magam: egyik nap nehezebb, mint a másik. Különösan akkor, ha fáradt vagy éhes vagyok, vagy túlpörögtem, vagy ha csak egyszerűen hiányoztál nekem.

A hisztizés normális dolog: ne félj, amikor nagy érzelmek törnek elő belőlem. Teljesen normális, ha mély intenzitással élem meg a mindennapokat. Ez nem jelenti azt, hogy hibáztál, vagy rossz szülő vagy.

A támogatásod fontos számomra: ha nyugodt vagy és kontrollálod magad, tudom, hogy számíthatok rád. Ekkor érzem magam biztonságban. Így tudom, hogy akkor is szeretsz, ha nem tudok mit kezdeni a feltörő érzelmeimmel.

A felfedezés jó dolog: a nem szót, csak ritkán használd. Kínálj fel nekem megfelelő alternatívákat, adjál sok-sok időt és teret a játszáshoz, futáshoz, szagoláshoz, tapintáshoz, ízleléshez és ahhoz, hogy felfedezzem a saját világomat.

Játssz velem: bolondozz, énekelj, birkózz, nevess velem. Ezek az együtt játszások alakítják ki a szoros kapcsolatot közöttünk, ezáltal tudom a felmerülő gondolataimat, nagy érzelmeimet feldolgozni, valamint megszabadulni a szorongásaimtól, frusztrációimtól.

A változás félelmetes lehet számomra: időbe telik, amíg megszokom az új embereket, új helyeket vagy az új rutinokat. Még ha neked apróságnak is tűnik, kérlek, legyél türelmes és empatikus velem, amíg megszokom.

Könnyen besokallok: fények, hangok, ügyintézések, vagy más gyerekekkel való játék túl sok lehet a fejlődésben lévő agyamnak. Lépj közbe és adj egy kis időt, hogy kiengedjem a gőzt.

A határok feszegetése a tanulás részét képezi: nem kell keménykedned, csak legyél ott. Kedvességgel állítsd fel a határokat és anélkül segíts nekem túl lenni az érzelmi hullámaimon, hogy mérges lennél.

Élvezd ezt az életszakaszt: még nem vagyok képes arra, hogy egyhelyben üljek, kifújjam az orrom, azt mondjam köszönöm, átaludjam az éjszakát, megosszam a játékaimat vagy zöldséget egyek. Olyannak szeress, amilyen vagyok, ne várj többet tőlem.

Szeretlek: téged szeretlek a világon a legjobban. Még akkor is, ha néha elveszted a fejed és elfelejted, hogy kicsi vagyok. Nagyon szeretlek! Köszönöm, hogy gondoskodsz rólam!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Gyerekektől távol
iskola, óvoda

Gyerekektől távol

A kikapcsolódás, feltöltődés és pihenés mindenkinek jár. Mindenkinek egyformán szüksége van rá, még ha bizonyos élethelyzetekben hajlamosak is az emberek ezt megtagadni maguktól. Például amikor gyermekük születik. Nem önsanyargatásból. Egyszerű törvényszerűség, hogy a szülők, úgy vannak kódolva, hogy képesek legyenek saját igényeik elé helyezni csemetéikét. Ami rendben is van és kifejezetten praktikus működés, egy bizonyos határig.

Laci doki rendelője
interjúk

Laci doki rendelője

A hétvégén baleset volt nálunk, csak egy kicsi, de egy csapásra megváltozott minden körülöttünk. Aztán szerencsés kimenetele lett, de megérintett, milyen nehéz lehet, ha baj van a gyerek egészségével. Sárvári Töttös Györgyi Szuperhős Szakszerviz című könyve a betegségben, kórházban lévő gyerekeknek és szüleiknek segít feldolgozni a traumát, átvészelni a nehéz időszakot. De felkészülni, más nehézségeket átvészelni is segít ez a mese, ami gyógyír a testnek, léleknek egyaránt. A Kolibri Kiadónál megjelent könyvről beszélgettem a szerzővel. Györgyi korábbi könyvéről, a Varázspálca Szakszervizről itt olvashattok.

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk
határon túl

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk

A szülő dolga a tanítás. Az életre való felkészítés. Segítenünk kell eligazodni az élet bonyolult és szövevényes rendszerében, tapasztalatainkkal praktikus és kivitelezhető megoldásokat kell átadnunk. De gondolunk-e arra, ahogy mi mit tanulunk mindeközben?

Üdvözlégy Mária, malaccal teljes…
ajánló

Üdvözlégy Mária, malaccal teljes…

Rögtön az elején muszáj leszögeznem, hogy a cím nem az én ötletem, és semmilyen bántó szándék nincs benne. Viviane Villamont Kisdarázs című könyvében (amelynek az elolvasását szívből ajánlom) imádkozik így a főszereplő hétéves kislány, aki nem vallásos családban nevelkedett, majd bentlakásos egyházi iskolába kerülve megpróbál értelmet adni a számára ismeretlen szavaknak.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.