Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Hogyan válaszoljunk a gyerekünknek, amikor nem szeretnénk vele alkudozni?

Itt az ideje, hogy a lányom lefeküdjön aludni. Késő van. Fáradt vagyok. És ő is fáradt. De természetesen, ő még mindig nem akar lefeküdni. Ahogy az összes hároméves, ő is egyre határozottabban vágyik az önállóságra. Azokból a dolgokból, amiket eddig egy szó nélkül megcsinált, ma már mind csaták kerekednek. Állandóan feszegeti a határokat. Amitől engem eláraszt a tehetetlenség érzése. Forrás: imperfectfamilies.com

Sok szülő gondolja úgy, hogy tökéletesen neveli a gyermekét, mígnem szembe jönnek azok a helyzetek, amikor nem szeretne vitát nyitni. Ezek általában olyan témák, amelyeket a szülők fontosnak tartanak: lefekvés ideje, zöldségfogyasztás, téli kabát viselése. Nem arról van szó, hogy ezek a dolgok rosszak, vagy ezeknek a szülőknek nincsenek semmiféle elvárásaik a gyerekeikkel szemben. A problémák azért merülnek fel, mert úgy gondolják, hogy csak két lehetőség közül lehet választani: vagy a gyerek akarata érvényesül, vagy megbüntetik a gyereket, hogy hajoljon meg a szülői akarat előtt.

Nem kell makacsul ragaszkodni a saját kérésedhez, de feladni sem kell.

De az biztos, hogy kell venned egy mély lélegzetet, vagy esetleg hármat, ahhoz, hogy kivitelezd ezt a folyamatot.

Figyeld meg, hogy mi a kiváltó ok: a tehetetlenség érzése, kimerültség, rohanás, feszültség, bizonytalanság, frusztráltság vagy már egyszerűen az is felbosszant, ahogy válaszol a gyereked a kéréseidre. Ha megállsz egy pillanatra, könnyebbé válik beazonosítani a gondolataidat, érzéseidet. Először nehezen fog menni, de minél gyakrabban és tudatosabban csinálod, annál könnyebb lesz felismerned, mi válthatja ki a konfliktust. Tanuld meg minél jobban értelmezni és kezelni a számodra bosszantó dolgokat.

Az empátia elengedhetetlen: a gyereked a véleményét akarja kifejezni (szavak helyett néha könnyekkel, kiabálással), ami különbözhet a tiedtől, de ettől egyáltalán nem kevésbé fontos. Próbáld a gyereked szemszögéből is végiggondolni a helyzetet. Azt akarja, hogy megértsd őt, még akkor is, ha nem értesz egyet vele. Tanulj meg még empatikusabban viselkedni a gyerekeddel.

Maradj erős a vihar ideje alatt: egy kis időbe telik, amíg a nagy érzelmekből lenyugszik valaki. Teljesen rendben van, ha a gyerekeddel nem rögtön tudsz beszélni. Ne ess kétségbe! Ne tarts hegyi beszédet, ne kezdj el érvelni! Ehelyett inkább arra koncentrálj, hogy továbbra is tartsd kontroll alatt a saját érzelmeidet, gondolataidat, cselekedeteidet. Tudnia kell, hogy számíthat rád, a feltörő nagy érzelmeinek kezelésében. Támogasd, legyél empatikus, vegyél mély lélegzetet, nyugiban ülj le a padlóra, simogasd a hátát, és mondd neki, hogy hamarosan le fog nyugodni. Tanuld meg, mit kell tenned, ha nem tud lenyugodni a gyereked.

Vigaszt nyújts, ne a következményeket sorold: nagyon nagy a kísértés, amikor nem változik meg gyorsan a viselkedése, vagy nem hajlandó a te akaratodnak alávetni magát. Gyermeked viselkedése a túlterheltségére is utalhat, amikor is már nincsenek erőforrásai ahhoz, hogy kezelni tudja a nagy érzelmeit. Nem kell megbüntetni, de meg se kell változtatni a szándékaidat, de meg kell tudnod várni, amíg a gyereked feldolgozza és elfogadja az új szabályt. Tanuld meg, hogyan tudsz még jobb kapcsolatot kialakítani a gyerekeddel, hogy minél hamarabb átsegíthesd a feltörő érzelmi hullámokon.

Legyél rugalmas: egy olyan szituációval szembekerülni, ahol vitának helye nincs, biztos, hogy hatalmi harchoz vezet. Ha a gyerekeddel vitázol, lépj egyet hátrébb. Tarts szünetet. És lépj még egyet hátrébb. Aztán vizsgáld meg a módszeredet: Másképpen megoldható a helyzet? Az előretekintő tervezés, a kreativitás, a humor, a problémamegoldás, a függetlenség növelése és az egyéb lehetőségek együttes felfedezése, nagyszerű módja annak, hogy elkerüld a gyermekeddel való vitát. Tanuld meg, hogyan tudsz büntetés nélkül is hatékony lenni.

Szóval itt vagyok egy lefekvésről szóló csatában a 3 évesemmel. Tehetetlennek érzem magam. Veszek egy mély lélegzetet, leülök a padlóra. Tudom, hogy fáradt, de azzal is tisztában vagyok, hogy nem tudom fizikailag rákényszeríteni, hogy feküdjön le, sőt mi több, aludjon el.

„Nem akarsz még lefeküdni? Van kedved egy kicsit beülni velem együtt a hintaszékbe?”

Elutasítja. Még mindig dühös. Rohangál körbe a szobában, hogy elkerüljön engem.

Mik a lehetőségeim? Mit kellene tennem? Semmit. Egyszerűen jelen kell legyek. Várok.

Amíg várok millió gondolat merül fel bennem….. „Egyre később van….. a mosogató tele mosatlannal….. lekésem a sorozatomat……mit csináltam rosszul, ha így viselkedik 3 évesen?….. mi lesz 13 évesen?” Közben keményen dolgozom azon, hogy a frusztrációm ne üljön ki az arcomra.

Figyelmeztetem magamat, hogy nem akarom megbüntetni, de nem is lehet fenn éjfélig. „Tudom, hogy nehéz most lenyugodnod és lefeküdnöd, de megyek veled, odafekszem melléd egy kicsit.”

Kezd lenyugodni. Kinyújtom a kezem, ő átkarol.

„Fáradt vagyok mama, menjünk aludni.”

„Tudom, drágám, menjünk!”

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Te megütöd a gyereked?
iskola, óvoda

Te megütöd a gyereked?

A büntetés szüli az erőszakot.

Vertek gyerekkorodban? Akkor talán azt gondolod, hogy ez jó módja a gyereknevelésnek. Vagy talán nem akarsz pofonokat osztogatni, de nem tudod elképzelni, hogy lehet máshogy is csinálni? Azok a szülők, akiket nem ütöttek meg gyerekkorukban, maguk sem pofozkodnak, mert rosszul éreznék magukat. És tudod mit? Úgy gondolják, hogy van más útja-módja is a nevelésnek. Tény, hogy azok a gyerekek, akiket vernek, nehezebben tudják kordában tartani az érzelmeiket és többször keverednek bajba.

Az anyáknak a napja
interjúk

Az anyáknak a napja

A hétvégi anyák napján gondolkoztam. Ahogy lapozgattam a FB-ot, a sok anyuka a gyerekével, és sok gyerek az anyukájával...

És azon gondolkodtam, mitől olyan suta az anyák napja és mégis mitől fontos ez mindenkinek? Hogy miben rejlik a nagyszerűsége és a megismételhetetlensége?

Íme, milyen változással van napi 15 perc mozgás a gyerekek egészségére
határon túl

Íme, milyen változással van napi 15 perc mozgás a gyerekek egészségére

Egy szuper kezdeményezésről olvastam a The Conversation weboldalon. A világ 35 országának 3600 általános iskolájában már bevezették azt, hogy iskolaidőben kiviszik a tanulókat az udvarra, ahol 15 percen keresztül kell futniuk vagy gyalogolniuk. Azok, akik futnak kb. 1,6 km tesznek meg naponta. 

Figyelem, öszpontosítás, koncentráció… a lehetetlen kihívás
ajánló

Figyelem, öszpontosítás, koncentráció… a lehetetlen kihívás

Míg ezt a kis összeállítást készítettem, négyszer szólalt meg a telefonom, háromszor néztem rá a postafiókomra, eszembe jutott gyorsan kiteregetni, és a mellettem lévő bevásárló listára is felírtam időnként egy-egy tételt. Lent az utcán két autó dudált, elment egy mentő, kb 5 busz, és a szomszéd is bevágta egyszer az ajtót. És a gyerekeink sincsenek ezzel másképp.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.