Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

5 hétköznapi lehetőség, hogyan legyen csodás kapcsolatod a kiskamaszoddal

A kisgyerekekkel való kapcsolódás gyakran azt jelenti, hogy ülünk a szőnyegen és Legózunk vagy Barbie-zunk. A bújócskázás vagy egy csendes összebújás, mind a napi rutin részei. De most, hogy már kiskamasz lett a kisgyerekből, kevésbé egyszerű, sőt néha bonyolult megtalálni a kapcsolódási pontokat.

Az a kijelentés, hogy „Mama, egyedül megyek a suliba”, eléggé meglepően hangzik.

Egyrészt persze szereted, hogy már idősebb és egyre önállóbb. Másrészt, még nem vagy teljesen kész arra, hogy elengedd. Hogyan tudod megőrizni a szoros kötődést, miközben egyre távolodik tőled?

Biztos lehetsz benne, hogy még mindig szüksége van rád. De az is biztos, hogy az összekapcsolódásotok módja meg fog változni.

Ne ess kétségbe!

Ahogy a gyerekeddel folytatott egyszerű, hétköznapi interakciókat kezeled, jelenti a tökéletes lehetőséget arra, hogy erős kapcsolatot építsetek ki, ami sziklaszilárdan fogja tartani magát a kamasz éveken keresztül és még azon is túl.

Elváláskor – Úgy gondolhatjuk, hogy a reggeli és az esti összebújások már a múltéi, de sok gyerek még mindig szívesen teszi ezt a szüleivel (még akkor is, ha soha nem ismerné be a barátai előtt). Tegyél azért, hogy kapcsolatot létesíts a gyerekeddel, mielőtt elmenne iskolába. Öleld meg, simogasd meg, reggelizzetek együtt, hagyj egy kis üzenetet az uzsonnásdobozában. A hangos együttolvasások még mindig értékes pillanatok a kiskamasz életében, ilyenkor, elalvás előtt van idő beszélgetni a napjáról.

Amikor hibáznak – Ahogy régen mondtad, amikor néhány éves volt a gyereked: „Upsz, kiömlött a tej, gyorsan töröljük fel.” Továbbra is azt kell hangsúlyozni, hogy a hibázás a tanulási folyamat része. Fókuszálj az erősségeire! Hívd fel a figyelmét azokra a területekre, ahol nagy erőfeszítéseket tett és kifizetődő volt. Beszélgessetek arról, amikor tanult a saját hibájából és ezt hogyan használta fel a következő alkalommal, hogy a helyes döntést hozhassa meg. Hogyha rendszeresen követi el ugyanazt a hibát, beszéljétek át, mire van szüksége ahhoz, hogy elérje a céljait és nyújts neki segítséget, ha kéri vagy szüksége van rá.

Amikor az élet kezd bonyolulttá válni – Vége a csőrős pohárból ivásnak és a délutáni szundikálásnak. A gyerekeinket már a barátok között dúló drámák, a közösség nyomása, a nehéz házi feladatok és a nagyobb felelősség köti le. Az önálló döntéshozatal egy relatíve új feladat, ezért fontos, hogy lelassítsuk a folyamatot, és segítsünk nekik megtanulni, hogyan kell kritikusan gondolkodni. Ahelyett, hogy előjönnénk egy tuti megoldással, segítsünk nekik feltárni a pro és kontrákat. Ötleteljünk együtt és tegyük lehetővé számukra, különböző stratégiák kipróbálását (még akkor is, ha ez esetleg azt jelenti, hogy lesz közte sikertelen is).

Amikor határt kell szabnod – A határ felállításának nem azt kell jelentenie, hogy „megszoksz vagy megszöksz”. Belemenni egy vitába a mindent feketén-fehéren látó kamaszunkkal, nagyszerű módja annak, hogy kapcsolódjunk hozzá. Valami ilyesmit lehet mondani: „Ezen a héten nem tud nálunk aludni a haverod, de nézzük csak meg a naptárt, a jövő héten jó lehet.” Vagy, ha a válaszunk egyértelműen „nem”, valahogy így hangozhat a válasz: „A családunkban nem vásárolunk ilyen típusú videójátékokat, de örülök, ha beavatsz azokba a játékokba, amik mostanában bejönnek neked.”

Ha rosszkedvű - A savanyú hangulat okától függetlenül, a reakciód építőleg hathat vagy megszakíthatja a kapcsolatotokat. Ahelyett, hogy szarkasztikus megjegyzéseket tennél, vagy forgatnád a szemed, keresd meg a kapcsolódási pontokat. Ez azt jelentheti, hogy a sündisznóállásban lévő gyerekedet átöleled, vagy felajánlod neki, hogy játszol vele egy menetet, esetleg csendesen ültök egymás mellett, anélkül, hogy megpróbálnád megoldani a problémát, vagy erőltetnéd, hogy beszéljen róla. Néha mindössze a támogató jelenlétedre van szüksége.

BÓNUSZ: Amikor belépsz a rendetlen szobájába – Ne kezdj neki a hegyibeszédnek! Természetesen azt szeretnéd, hogy megtanulja, ki kell takarítania a szobáját, rendet kell raknia maga után, ki kell vennie a részét a családi feladatokból, de az nem működik, hogy minden alkalommal, amikor belépsz hozzá, elkezdesz zsörtölődni. Ehelyett, majd egy másik alkalommal beszéljétek meg a rendrakást. Lépj át a földön heverő szennyesruha halmon és kezdj el vele beszélgetni. Mutasd meg neki, hogy jobban szereted őt, mint a rendet!

Ha úgy érzed, hogy eltávolodott tőled a gyereked, ne ess kétségbe! Vegyél egy mély lélegzetet! És gondold végig, hogy hol tudsz kapcsolódni hozzá a nap folyamán fellépő természetes interakciók során.

Ne komplikáld túl!

„Gyere, öleljük meg egymást, mielőtt elindulnál a suliba.”

A mindennapos érintkezések erős kapcsolatot szülnek. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A matematikához nem vezet szolgai út
iskola, óvoda

A matematikához nem vezet szolgai út

Félelemmel vegyes tisztelet, utálattal vegyes rettegés. Körülbelül így írható le, mit érez a gyerekek és szülők nagy része a matematika szó hallatán. Nem szeretik. Persze több iskolai tantárgy is van, amit sokan nem szeretnek, mégis azt tapasztalom, hogy a matek az, amivel kapcsolatosan nagyon kilengenek az érzelmek. Vannak felnőttek, akiknek ma is rémálmaikban jön elő a matematika érettségi, vagy egy kudarcos táblai feladatmegoldás megszégyenítő élménye. A matematika ahelyett, hogy magabiztosságot adna, túlságosan is sokszor vezet az önbizalom csökkenéséhez, kisebbrendűségi érzéshez, az önértékelés romlásához, sőt, az önsztereotipizáláshoz.

Az anyáknak a napja
interjúk

Az anyáknak a napja

A hétvégi anyák napján gondolkoztam. Ahogy lapozgattam a FB-ot, a sok anyuka a gyerekével, és sok gyerek az anyukájával...

És azon gondolkodtam, mitől olyan suta az anyák napja és mégis mitől fontos ez mindenkinek? Hogy miben rejlik a nagyszerűsége és a megismételhetetlensége?

Amit az autista gyerekek szülei szeretnének, ha tudnánk
határon túl

Amit az autista gyerekek szülei szeretnének, ha tudnánk

Rengeteg tévhit él az autizmusról, különösen, ha gyerekekről beszélünk. Az alábbiakat szeretnék tudatni a világgal a Huffington Post olyan olvasói, akik autista gyerekek szülei.

5 hétköznapi lehetőség, hogyan legyen csodás kapcsolatod a kiskamaszoddal
ajánló

5 hétköznapi lehetőség, hogyan legyen csodás kapcsolatod a kiskamaszoddal

A kisgyerekekkel való kapcsolódás gyakran azt jelenti, hogy ülünk a szőnyegen és Legózunk vagy Barbie-zunk. A bújócskázás vagy egy csendes összebújás, mind a napi rutin részei. De most, hogy már kiskamasz lett a kisgyerekből, kevésbé egyszerű, sőt néha bonyolult megtalálni a kapcsolódási pontokat.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.