Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Mese és játék? Miért van erre szükség, ha a gyerek már iskolás?

Az iskolakezdés nagy változás a 6-7 éves gyermekek életében. A megszokott közösséget egy új közösség váltja fel, új személyek válnak meghatározóvá az életükben, megváltozik a környezet, a napirend, megváltoznak a velük szemben támasztott elvárások és szabályok.

Ne feledjük el azonban, hogy az iskolát kezdő gyermek valójában még óvodás! Az óvodából az iskolába pedig nem lehet teleportálni, hanem minden gyerek csak a saját maga útján tud megérkezni. Valójában, vannak, akik képesek ezt egyből megugrani, de ők az elenyésző kisebbség. A többség számára ez egy rövidebb vagy hosszabb, egyenes vagy girbe-gurba, kikövezett vagy göröngyös út, amin végig kell menni.

Iskolássá válni nem a biológiai életkor vagy beiratkozás kérdése, hanem érés, fejlődés és fejlesztés eredménye. Vagyis azokra a készségekre, tudásokra, ismeretekre, amellyel egy kisiskolásnak kell rendelkeznie, nem az iskolát megelőző években kell mindenáron szert tennie a gyerekeknek, hanem csak fokozatosan, az iskolában kell elsajátítaniuk. Ez az iskola feladata. Iskolássá az iskolában válik mindenki.

Mindennél fontosabb, hogy iskolakezdéskor a gyerekek biztonságérzete, valamint a tanuláshoz való ösztönösen pozitív viszonya megmaradjon és megerősödjön. Ha ezt már az óvodában kikezdték – sajnos erre is van példa – újra kell építenie a pedagógusoknak. Ehhez nem csak pozitív, befogadó és támogató légkört kell teremteni, hanem meg kell dolgozni a gyerekek bizalmáért. Felépíteni a türelmen, a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kommunikációt.

Ugyanígy nagyon fontos, hogy szorosan együttműködjünk a szülőkkel, sőt, nekik is támogatást nyújtsunk ebben a folyamatban. A bizalmi kapcsolat kiépítése velük is elengedhetetlen. Mindezek megalapozásához jó kezdet, ha megteremtjük a lehetőséget arra, hogy már a tanévet megelőzően a gyerekek, pedagógusok és szülők megismerkedjenek egymással.

Azzal tudjuk segíteni a gyerekek megérkezését, hogy belőlük indulunk és a kíváncsiságukra építve, számukra ismerős tevékenységekre alapozunk az első időszakban.

Azt, hogy a kis elsősök számára ez a kezdeti, átvezető időszak mennyi ideig tart, a mindenkori gyerekközösség határozza meg. Nemcsak időben, hanem tartalmában, a tevékenységekben is. Figyelembe kell venni, hogy az egy évfolyamra érkező gyerekek között több évnyi különbség is lehet, valós és mentális életkorukat nézve egyaránt. Lehetséges, hogy 5 évesen iskolát kezd egy gyermek, aki csak októberben ünnepli a hatodik szülinapját, miközben az egyik barátja az osztályban januárban nyolc gyertyát fúj el a tortán. A mentális életkor tekintetében pedig ennél jóval nagyobb, akár 4 évnyi különbségek is lehetnek egy osztályon belül.

Éppen annak érdekében, hogy minden gyerek számára a lehető legjobban kezdődjenek el az iskolás évek, az első osztályban még kiemelt fontossága van a játéknak. Különösen a szabad – tehát nem a felnőttek által irányított, szabályozott - játéknak, ami valójában a gyerekek létformája, és számukra ez a tanulás alapvető módja. Születésünket követően így kezdjük el használni és birtokba venni a testünket, a kíváncsiság és játék teszi lehetővé, hogy járni kezdjünk egy szép napon, kanállal enni, labdázni, fára mászni, írni, olvasni, számolni. 

A gyerekek a szabad játék során szüntelenül olyan dolgokat gyakorolnak, ami a későbbi, felnőtt életükben nélkülözhetetlen tudásokkal vértezi fel őket. Csak néhányat felsorolva a teljesség igénye nélkül: mindenféle mozgás gyakorlása, kivitelezése, a testtudat, a beszéd gyakorlása, használata, az önindította cselekvés megélése, az önszabályozás, a tájékozódás, a tervezés, a próbálkozás, az újratervezés, az alkalmazkodás, a rugalmasság, a kudarc és a sikerélmény megélése egyformán jelen van minden játékban. Ezeket végig olvasva már könnyebben érthető, hogy a szabad játék, (vagyis az, amikor a felnőttek csak azt látják, hogy a gyerekeik nem csinálnak semmit, mégis milyen remekül elvannak) miért van komoly fejlesztő hatással gyerekeinkre. Miközben gyarapítja a világról való ismereteiket, modellezi a lehetséges tanulási utakat, megalapozza a későbbi életkorokban alkalmazható problémamegoldási technikákat, a társakkal való együttműködés és konfliktuskezelés lehetőségeit. Egy biztonságos és kihívásokból soha ki nem fogyó gyakorlóterep. De a játék még több is ennél. Nem csupán a világ értelmezésének és a tanulásnak, hanem a gyerekekben lévő feszültségek feldolgozásának is tökéletes terepe.

A szabad játék mellett a mindennapos mese jelenléte az iskolában nem kevésbé fontos az iskolakezdés időszakában, mert egyrészt a gyermeki lélek számára mással csak nehezen pótolható támogatást tud nyújtani. Másrészt azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak, mesélnek, másfél évvel előzhetik meg nyelvi fejlettség szempontjából a mesét nem, vagy alig hallgató kortársaikat. Márpedig az iskolai tanulás nagy százalékban még mindig a verbalitásra épül, bármilyen szintű oktatásra is gondolunk. Emellett azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak fel a szüleik, tanáraik sokkal inkább válnak önmaguk is olvasóvá. Jó olvasóvá és olyan szülővé, aki a gyermekének ugyanezt tudja majd tovább adni.

Ahol nem természetes része a mindennapoknak a játék és a mese, ott megfeledkeznek arról, hogy az iskolába lépő gyerekek óvodások. Sőt, arról is, hogy gyerekek.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Ádéhádést csinálunk a gyerekekből
iskola, óvoda

Ádéhádést csinálunk a gyerekekből

Mindannyiunk rettegett jelensége a túlmozgásos, figyelmetlen, lenyugtathatatlan, örökmozgó, rosszgyerek. (ADHD, már a kicsik is így azonosítják magukat, egymást.) Akivel semmire sem megyünk, nincs rá időnk, nincs rá energiánk, a fejünkre nőnek és kudarc a felnőttek számára.

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Kaleidoszkóp.. nekem ilyen a karácsony
határon túl

Kaleidoszkóp.. nekem ilyen a karácsony

Az üveggömbök és a gyertyák fényében előjönnek régi képek. Az első adventi kalendárium. 24 számozott lap, a hatodikon Mikulás, az utolsón fenyő, és minden nap letéptünk egyet. Rajzzal. Eleinte anyám rajza, később a saját girbegurba számaink… a várakozás gyötrelmes gyönyöre.

 

Az ünnep feladata
ajánló

Az ünnep feladata

Az ünnepnek is van ám feladata! Nem csak úgy jön el! Néhány rendkívül fontos tudást hordoz magában! A következő hetekben ezeket kell megtenni ahhoz, hogy sikerrel zárjátok a téli szünetet, ezzel az évet is!
Lehet készíteni check list-et, mindet pipálni, így garantáltan nem marad ki egyetlen fontos elem sem!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.