Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Téli napfordulós ünnepeink – ezért ez a felhajtás

Porszívótól hangos a ház. És didergek. Próbálom a töltött káposzta szagot kiűzni a lakásból. Közben arra gondolok, hogy kéne valami karácsonyit írni. Vagy hanukait. Vagy mindegy, valami ünnepit, amit most érzek.

Gyerekkorom telei jutnak az eszembe. Azok az elmesélhetetlen dolgok, amik akkor jelentették nekem az ünnepet. A roppanó hóra gondolok, meg a hajnali rorátékra. A dübörgő központi fűtésre, a meleg szagára, az ünnepi készülődésre. A gyertyafényre.

Nekem olyan vicces, hogy ugyanúgy készülök, ahogy anyám. Pedig nem volt tréfás ez sosem, rendje volt, van neki. Végiglépkedünk a stációkon, napról napra teljesítjük a fényhez vezető utat. Hogy meggyújthassuk a gyertyákat, a fényeket az ünnepi asztalon, fán, gyertyatartóban.

És az jut eszembe, hogy milyen sok családban történik valami hasonló. A világ számos táján ezekben a napokban fényt gyújtanak. Összegyűlnek, együtt vannak, együtt dideregnek, esznek, isznak összébb húzódnak. Nem a rohangáló őrültekre gondolok – azokra a magunkra – akik tárgyakat hajtanak fel, hanem azokra, akik takaró alatt csokit szürcsölnek, akik gyertyafénybe borítják a lakásukat, akik másképp szorítják meg egymás kezét. Valamiért. Kinek, kinek más indíttatásból jut ez eszébe. De az évnek ezen a pontján, sokféle népség tart egy kis szünetet. Meg is néztem, hogy kik és miért.

A téli napfordulókor éljük a leghosszabb éjszakát és a legrövidebb nappalt. Ez a csillagászati tél kezdete. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni.

A téli napforduló az északi féltekén december  21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án).

Sokféle ünnep kapcsolódik ide, néhány vicceset is találtam, és néhány érdekességet is, például máris a karácsonnyal kapcsolatban:

A karácsony ünnepét a IV. századtól üljük december 25-én, Gyula pápa elrendelése alapján. Számos pogány télünnep, rituálé, a Nap újjászületésének öröme amúgy is különlegessé tette ezt a napot. A Római Birodalomban a Napisten és a Mithrász-Kultusz hatására erősödött meg a karácsony.

A kereszténység a korábbi szokások alapján új értelmet is adott a karácsonynak. Az ünnep az isteni fényt, Krisztust szimbolizálta. Így lett Jézus születésének ünneplése is a téli napfordulókor, bár születése tényleges időpontjáról megoszlottak a vélemények. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot, kivéve az örmény egyházat, amely a mai napig január 6-án ünnepli a karácsonyt.

A karácsonyfa állítás szokása is a megszületett élethez, az újjászületéshez, a fényhez kötődik. Már megelőzve a napfordulót, erre készülődvén állítottak vízbe egy zöld ágat, hirdetve a sötétség és a halál feletti győzedelmes fényt, a nap újjászületését, az élet diadalát.

Itália

A szent gyermek keresése közben rejt minden gyermek harisnyájába ajándékot a jóboszorkány, La Befana, hátha ott találja az újszülött Krisztust. La Befana, amikor söprögetés közben a Kisjézus hírét hallotta, késlekedett a meglátogatásával. Azóta is seprű nyélen repülve évről- évre minden házba, és igyekszik leróni tiszteletét a szent gyermek előtt.

Japán

Hari-Kuyo: a Törött Tűk Fesztiválja. Buddhista szertartás, minden év december 8-án tartják országszerte. Már isz. 400-ban is ünnepelték. Valamikor csak a szabók és ruhakészítők ünnepe volt, ma már mindenkié, aki tűt vesz a kezébe.
Speciális szentély épült a tűk számára, ahol fogadalmi ételeket, ollókat és gyűszűket helyeznek el. A szentély közepére tofut állítanak ki, ebbe szúrják az elgörbült és törött tűket. Közben a varró különleges imát mormol, hálát adva a tűnek az elmúlt évben tett jószolgálatért. A tűk a tenger mélyén lelik meg végső nyughelyüket, miután a hívek papírba csomagolják a tofut és vízbe dobják kinn a tengeren.

Kelták

Skóciában, Írországban, Britanniában a Druida hagyomány szerint az év legrövidebb napján szertartásokat tartottak a kijelölt szent helyeken, a napistent köszöntve és örvendve a tavasz közeledtének, a hosszabbodó napoknak. A szabadban nagy örömtüzet gyújtottak, a Yule-tuskóval, azt körbetáncolták, énekeltek. Minden zaj és dáridó a Nap ébredését segítette elő és a tavaszt sürgette.

Mexikó

A Retek Éjszakája: A 19. századtól minden év december 23-án retek szobrokat készítenek a mexikóiak, Oaxacaban. Ezzel ünneplik, hogy a spanyol telepesek megismertették velük a retket, amely változatos formájával megihlette a művészeket. Történelmi és vallási jeleneteket faragnak a torz alakú retkekből, és a kész alkotásokat díjazzák. Igazi télünnephez méltóan a fényt is elhozzák az ünnepre látványos tűzijáték keretében.

Pakisztán

Chaomos: a téli napforduló idején egy ősi félisten évről évre visszatér, hogy összegyűjtse az imádságokat és elvigye Dezaónak, a legfőbb istenségnek. Az ünnep során asszonyok és lányok rituális fürdőt vesznek. A férfiak vizet hintenek fejükre, közben kenyeret tartanak a magasba. Aztán a férfiak és fiúk megmosakszanak, és estig nem ülhetnek székre, ekkor kecskevérrel meghintik arcukat. Ezután kezdődik a nagy fesztivál, énekelnek, táncolnak, örömtüzeket gyújtanak, kecskepacalt és más különlegességeket lakmároznak.

Svédország

Midwinterblot: "télközépi vér": a vikingek a hagyomány szerint a zord telet enyhítendő, állat és ember áldozatokkal “kedveskedtek” isteneiknek. Egészen a 12. századig dívott e szokás, amíg keresztény misszionáriusok hatására befejeződött. Templomok és kegyhelyek emelkedtek a régi, pogány szertartásoknak otthont adó helyeken.

Tibet

Tibetben a Meghaló Év ünnepén öt napig tartó fesztivállal ünneplik a téli napfordulót, amelynek során a májusfához hasonló mágikus fát állítanak. A fát feldíszítik csillagokkal, keresztekkel és pentagrammákkal. Ijesztő maszkokba öltözött táncosok riasztják el az új év ártó szellemeit. Egész nap ünnepelnek és imádkoznak, végül a városi nép lerombolja a fát.

Izrael

Hanuka a fények ünnepe. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i.e. 165), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trendelivel (hanukai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukai dalokat énekelnek, a nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották, mintsem hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenek előtt.

További részletek és érdekességek itt és itt.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.