Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Az elengedés művészete kisgyermekkorban kezdődik

Tegnap szólókoncertje volt a nagyobbik fiam osztályának. A 15 nyolc-kilencéves kisgyermek izgatottan, felpörögve várt minket, az átöltözést és a koncertet. És persze szorongva, hiszen mindenkinek eljöttek a szülei, egyéb családtagok. A testvérosztályból sok érdeklődő és a kórusból is, az igazgató-helyettes, nem is beszélve a zenetanárokról (sőt azok családtagjairól), az ének- és hangképzés tanárok is ott voltak és persze a két osztályfőnök. Nagy kíváncsiság és elvárások. Izgalom és feszültség

És akkor valami kis csoda történt. A tanító néni becsukta a zajos szülőcsapat előtt az osztályterem ajtaját és csendesen arra kérte a gyerekeket, üljenek le és hajtsák le a fejüket. Jól látszott, valami megszokottról, valami közös meghitt tevékenységről van szó. A tanító néni egy rövid, három perces mesét mondott nekik. Mesét magukról, az osztályról, a felkészülésükről és arról, hogy milyen csodálatos percek előtt állnak. Néhány gyermeket elnyomott az álom, a többiek pedig relaxáltan, megnyugodva ébredeztek. És figyeltek az alvókra, akiknek így jutott még néhány perc pihenés, amíg énektanáruk megérkezett a tamburinnal, hogy elinduljanak a zeneterem felé. 


Szerencsésnek és hálásnak éreztem magam, hogy náluk minden nap jut erre is idő az osztályban.

Pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek (és mi szülők) jelzik egyre hangosabban, hogy a gyerekekre nehezedő teljesítménykényszer és elvárások, a rendkívül ingergazdag környezet, a vizuális túlterheltség, a digitális eszközök jelenléte egyre inkább növelik a nyomást a tanulókon és sürgetik az alternatív stresszcsökkentő módszerek megjelenését az iskolákban, legyen szó jógáról, meditációról, relaxációról vagy egyéb technikákról. Tudományosan igazolt, hogy a lazítással együtt járó tevékenységek javítják a koncentrációt, a relaxáció kifejezetten hasznos az ingergazdag környezetben felnövő gyerekeknek, akik így kiszakadnak a zajból és kimondottan önmagukra, saját érzéseikre, testük jelzéseire figyelhetnek. Maguk lehetnek.

Évek óta zajlik a társadalmi vita a relaxáció iskolai alaptanterveben való jelenlétéről. Arról, hogy ki, milyen típusú relaxációt vagy meditációt képes levezetni, ehhez milyen képesítésre vagy továbbképzésre van szükség.

Mindeközben nem csak a NAT-ban jelent meg a relaxáció, hanem a pedagógusok egy része óvodákban, iskolákban újabb- és újabb technikákkal igyekeznek segíteni a rengeteg túlterhelt, fáradt, érzékeny, sokszor figyelemzavaros vagy éppen hiperaktív gyermeken.

A kikapcsolásra a három perces relaxációs mese csak egy a lehetőségek közül, a pedagógus és a szülő is bátran bővítheti eszköztárát, ha így is szeretne segíteni a gyerekeknek a stresszel való megküzdésben. 


  • 1. Mélylégzés: Vegyünk egy mély levegőt! Tartsuk bent egy pillanatig és engedjük ki. A gyakorlat segít abban, hogy a gyerekek megnyugodjanak és légzésükre figyelve ismét stabil érzelmi állapotba kerüljenek.
  • 2. Progresszív izomlazítás: A gyakorlat kiváló a stressz elengedésére, a feszültség oldására gyerekeknek is. Cél az egyes izomcsoportok megfeszítése, majd teljes ellazítása. Így pl. az arcizmoké: Vágjál egy grimaszt és feszítsd meg az arcizmaid, mintha valami nagyon büdös szagot éreznél. Most engedd ki a levegőt és lazítsd el teljesen az arcod. (A gyakorlatot háromszor ismételjék) Az izomfeszítés és nyújtás bármely másik izomcsoporttal kipróbálható.
  • 3. Sok iskolában, a tánc, a jóga vagy a rendszeres rövid tornagyakorlatok természetes elemei a tanításnak. Ha eddig nem, legyen holnaptól a nap része akár otthon, akár az iskolában.
  • 4. Vizualizáció
: A vizualizáció segít abban, hogy a rossz érzéseket, negatív gondolatokat megtanulják feloldani a gyermekek. A témában érdemes továbbképződni, felnőttként is gyakorolni. (Sokan ösztönösen gyakorolják ezt gyermekkoruktól fogva.) Kérd meg a gyermeket, csukja be a szemét, és hogy képzelje el a kedvenc színét, ez boldoggá vagy nyugodttá teszi! Képzelje el, hogy minden levegővétellel magába légzi ezt a számára kedves színt! Csinálja addig, amíg feltöltődik ezzel a számára nyugtató színnel! A gyakorlat variálható, illatokkal, fénnyel, érzetekkel.
  • 5. Nevetés: A relaxáció és a feszültségoldás egyik eszköze lehet a nevetés. Elővehetők viccek, lehet grimaszversenyt rendezni. A nevetés egyik speciális eszköze a nevető jóga. Szülőknek, pedagógusoknak is érdemes kipróbálni (például minden hétfőn a Magnet házban), hiszen a feszültségoldás mindenkire ráfér.
  • 6. Nyújtás: A stressz, az “ülőmunka” és a digitális eszközök egyaránt elősegítik, hogy a gyerekek izomzata feszültté váljon. A nyújtás segít ennek oldásában. Külön érdekes lehet a mindfulness nyújtógyakorlatok megismerése, ami a lazítás mellett a jelen- és testtudatosságot is növeli.
  • 7. Zenehallgatás
: Mind a zenehallgatás, mind az aktív éneklés segít abban, hogy a gyerekek kizökkenjenek a hétköznapi stresszből. A zene relaxáló hatása a nap bármely időszakában hasznos lehet az ellazuláshoz, legyen szó a reggeli ébredezésről vagy egy deep sleep esti dallamról.
  • 8. Meditáció, meditációs mesék: Sokan megijednek a meditációs szövegek felolvasásától. A boltokban az elmúlt években több relaxációs és meditációs mesekönny jelent meg és a youtube-on is fellelhető egy-két mese, pl. a Tapsi mesék.
  • 9. Lábtorna: A fizikai ellazuláson keresztül segíti a relaxációt a lábtorna. Ezzel mind óvodákban, mind iskolákban szintén egyre többször találkozni, sőt ismerek olyan óvodát, ami Kneip medencével is segíti a talpacskák ellazulását.

Forrás: http://stress.lovetoknow.com/Top_Ten_Relaxation_Techniques_…

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Fejlesszünk érintéssel!
iskola, óvoda

Fejlesszünk érintéssel!

A kisiskolások között egyre gyakrabban találkozunk iskolai, tanulási nehézséggel. Később aztán nehezen tudjuk behozni a lemaradást. A megváltozott életmódunk miatt kimarad számos olyan tevékenység, élmény, történés, ami fejleszti, felkészíti a testünket és az agyunkat a tanulásra. Az egyik ilyen fontos terület a taktilis rendszer, amely az érintés és bőrérzékelés, ingerlés segítségével készít fel bennünket például a finommotorikai feladatokra, azaz például az írásra.

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen
interjúk

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen

Több tanulmány is kimutatta, hogy a meleg, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat összefüggésben van a jobb önértékeléssel, a jobb szülő-gyerek kommunikációval, a jobb tanulmányi eredménnyel és a kevesebb pszichológiai és viselkedési zavarral.

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni
határon túl

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni

Az egyik leggyakoribb félelem, amivel a gyerekek szembesülnek, az új dolgok kipróbálása, az új szituációkban való helytállás. A bizonytalanság és az félelem bénító tud lenni. És ha ezt nem győzzük le gyerekkorunkban, élethossziglan kísérthet. Forrás: seangrover.com

Busójárás kisgyerekekkel
ajánló

Busójárás kisgyerekekkel

Egy ideje már szerepelt a családi bakancslistán, hogy egyszer mi is megnézzük Mohácson a busójárást. Kicsi gyerekeink vannak, szóval tartottunk a rendezvénytől (hatalmas tömeg, hangos, ijesztő jelmezbe bújt emberek), ráadásul szállást sem könnyű ilyenkor találni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.