Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Meg szoktad kérni a gyerekedet, hogy bocsánatot kérjen?

Miután a testvérek összevesznek, a legtöbb szülő ragaszkodik hozzá, hogy bocsánatot kérjenek a gyerekek egymástól. Legtöbben ezt automatikusan kérjük, mert ez a minimum. De nem csak ezért szeretnénk, hanem azért is, mert úgy gondoljuk, hogy így tudjuk megtanítani őket, hogyan kell helyrehozni a dolgokat egy konfliktus után.

Felnőtt párokkal végzett kutatások azt mutatják, hogy amikor egy felnőtt kénytelen bocsánatot kérni még azelőtt, mielőtt készen állna erre, nem hoz pozitív változást a párkapcsolatban. Sőt mi több, sértődést generál és ront a kapcsolaton.

Még nem készült olyan kutatás, ami arra késztette volna a gyerekeket, hogy bocsánatot kérjenek, de ha megkérdeznéd a gyerekedet, hogy mit gondol erről, akkor biztosan meg fogja mondani, és azt is, hogy milyen hatással van a testvérével való kapcsolatára.

  • „Hazugság bocsánatot kérni, ha nem a szívemből jön.”
  • „Amikor a szüleim megkérik a tesómat, hogy kérjen tőlem bocsánatot, úgy érzem, én győztem.”
  • „Amikor mérges vagyok, utálok bocsánatot kérni. Akkor még dühösebb leszek a tesómra.”
  • „Nem szeretem, amikor a szüleim megkérik a nővéremet, hogy kérjen tőlem bocsánatot, mert ő úgy csinál, mint aki nem érti. Ilyenkor én még mérgesebb leszek.”
  • „Később újból szeretem a tesómat. Akkor már tudok bocsánatot kérni. De amikor dühös vagyok, na, akkor nem.”

Nem úgy hangzik, mintha az, hogy rákényszerítjük a gyerekeinket, hogy bocsánatot kérjenek egymástól, egy rossz lecke lenne? Nem kellene újragondolni az egészet? Mit is tehetnénk helyette?

1. A bocsánatkérés rituáléjánál sokkal fontosabb megtanítani kommunikálni a gyerekeket. Ha segítesz a gyerekednek megtanulni kifejezni a szükségleteit és igényeit, megtanítani odafigyelni egymásra, újra fogalmazni azt, amit a testvérektől hallottak, akkor a konfliktusaikat sokkal magasabb szinten fogják tudni kezelni, így a bocsánatkérés szinte feleslegessé válik. Csak úgy, mint velünk, felnőttekkel szemben.

2. Várjatok, amíg a harag lecsillapodik. Ha még mindig dühös, meg kell várni, amíg lecsillapodik, hogy meghallja a testvére panaszait.

3. Ha a gyereked már nem dühös, engedd meg neki, hogy hozza helyre, amit elrontott. „A testvéred szeret téged és figyel rád. Amikor kiabáltál vele, úgy tűnt, hogy tényleg megbántottad. Ki kellene találnunk, hogy mit tehetnél, hogy jobbá tedd vele a dolgokat.”

4. Ha a gyereked szeretne elnézést kérni, hallgasd a hangját! Ha a hangja dacos vagy mérges, akkor a bocsánatkérés nem őszinte. Ilyenkor kérdezd meg, hogy szerinte a testvére ettől most jobban fogja érezni magát? Mondd ezt: „A bocsánatkérés nagyszerű módja annak, hogy jobbá tegyünk dolgokat, de ha még úgy érzed, hogy nem vagy rá készen, akkor várj vele egy kicsit. Nem szeretnék olyat kérni tőled, ami nem a szívedből jön. Nem hiszem, hogy bármelyiketek is jobban érezné ettől magát.”

5. Ötletek a dolgok jobbá tételéhez. Ha a gyereknek nem jutna eszébe semmi, de szeretne ötleteket.

  • Segítsen újraépíteni a tornyot, amin összevesztek
  • Építsen egy tornyot, amit a testvére ledönthet
  • Javítsa meg, vagy cserélje ki a játékot, ami összetört
  • Rajzolja le, vagy írja le, hogy mi az a három dolog, amit szeret a testvérében
  • Ölelje meg a testvérét
  • Azt játsszák, amit a testvére szeretne
  • Segítsen a testvérére kiosztott házimunkában
  • Készítsenek egy egyezséget és írják alá, megígérve, hogy nem fog még egyszer ez megtörténni, és belefoglalva, hogy ha mégis, akkor hogyan fogják a jövőben kezelni

Ne felejtsd el, hogy nem neked kell megmondanod, hogy mit kell tennie a gyerekednek. Te vagy az, aki bátoríthatja őt, hogy legyen nagylelkű, aki jobbá tehet olyan dolgokat, amit esetleg elrontott. Tehát neki kell eldöntenie, hogy mit szeretne tenni. Adhatsz tanácsot, de aztán mondd ezt: „Tudom, hogy ki fogod találni a tökéletes megoldást….. Alig várom, hogy megtudjam, mi lesz az!” Öleld át és menj ki a szobából.

6. Mi van akkor, ha a gyereked azt mondja, nem akarja jobbá tenni a dolgokat? Vedd tudomásul, hogy még mindig nagyon dühös. Ha tudsz, segíts neki megnyugodni. Mondd el, hogy mit szeretnél, miután már lehiggadt. „Úgy látom, még mindig olyan mérges vagy, hogy nem tudod jobbá tenni a tesóddal a dolgokat. De tudom, hogy bár most te és a húgod összevesztetek, de nagyon szeretitek egymást és a dolgok jobbra fordulhatnak, ha majd lehiggadtál. Talán egy kis időre van még szükséged, amíg a haragod csitul, és készen állsz jobbá tenni a dolgokat a húgoddal. Ennél többet nem tudok neked segíteni, de egy kicsit később beszélhetünk róla, ha szeretnéd. Amikor elmúlt a dühöd, biztos vagyok benne, hogy ki fogod találni, mivel tudod jobbá tenni a dolgokat.”

7. Legyél te a minta! A gyerekeink tőlünk lesik el, hogyan javítjuk ki a kis repedéseket a kapcsolatainkon. Legyél biztos benne, hogy összeveszel a gyerekeddel, akkor képes vagy bocsánatot kérni és kitalálni a megfelelő gyógymódot.

http://www.ahaparenting.com/parenting-tools/siblings/should-you-make-your-child-apologize

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.