Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Miért van szüksége játék közben a gyerekeknek kockázatra, félelemre, izgalomra?

„Vigyázz!” „Ne olyan magasra!” „Hagyd abba!” Gyakran hallani ezeket a vezényszavakat a játszóterező, aggódó szülők szájából. A legújabb kutatásokból azonban az derült ki, hogy a túlféltett gyerekeknek több lehetőséget kellene adni a kockázatokat rejtő szabadtéri játékokhoz, annak érdekében, hogy magabiztossá, kiegyensúlyozottá válhassanak. 

A kockázatot rejtő játék izgalmas játék. A gyerekek feszegetik a határaikat és flörtölnek a bizonytalansággal. Fát másznak, bunkert építenek, bebarangolják a barátaikkal a környéket, vagy megszerzik a zászlót. A kutatások azt mutatják, hogy ezek a játékok együtt járnak a fizikai aktivitás és az önbizalom növekedésével, a szociális készségek fejlődésével, a kockázatkezelési képesség és rugalmasság javulásával.

Fontos megjegyezni, hogy sem a szülők, sem a szakértők feladata eldönteni, hogy mi számít kockázatos játéknak a gyerek számára. Inkább a gyereknek kell fizikai és mentális teret adni ahhoz, hogy kitapasztalhassa a saját maga számára kockázatot jelentő szintet: megfelelően izgalmas, de ne túl ijesztő.

A cikk írója egy, a sérülések megelőzésével foglalkozó kutató, aki tudatában van azoknak a dolgoknak, amik rosszul tudnak elsülni, ezért azzal is tisztában van, hogy hogyan lehet azokat megelőzni. És mivel fejlődéspszichológiával is foglalkozik, tudja, hogy túlféltjük a gyerekeinket. Megvédeni a gyerekeinket attól, hogy számukra ismeretlen dolgokat fedezzenek fel nemvárt következményekkel lehetnek az egészségükre, fejlődésükre és növelheti a szorongás és különböző fóbiák kialakulását.

A szülők reményei és félelmei

A kutatásban részt vevő szülők közül sokan felismerték a kockázatos játék fontosságát, de rettenetesen aggódtak a súlyos sérülések és a gyerekek eltűnése miatt. És ezek az aggodalmak megakadályozták őket abban, hogy szabadabbra engedjék a gyerekeiket. De létezik az ellenkező irányzat is. Egyes szülők úgy gondolják, hogy túlzottan félénk a gyerekük, ezért nem vállal elég kockázatot. Mindkét megközelítés növelheti a sérülések rizikóját, mivel figyelmen kívül hagyják a gyerek képességeit és preferenciáit. Hogyan fogják ezek a gyerekek kiismerni magukat és megtanulni, hogyan működik a világ, ha a felnőttek folyamatosan megmondják nekik, hogy mit és hogyan kellene csinálniuk?

A gyerekek sok mindenre képesek

A kockázatos játék fontos alkotó eleme sok iskola és óvoda mindennapjainak. Az egyik angliai erdei óvodában és iskolában például a gyerekek bunkereket építenek, fára másznak, szerszámokat használnak és tüzet raknak, persze mindezt pedagógus felügyelete mellett. Az egyik új-zélandi iskola vezetősége úgy döntött, hogy nincs szükség szabályokra. A diákoknak megengedik, hogy fára másszanak, kiszuperált eszközökből bunkert építsenek, biciklizzenek, bármi is történjen velük. Ez az intézmény részese volt egy tanulmánynak, amelyben kimutatták, hogy sokkal kevesebb zaklatási eset fordul elő azokban az iskolákban, amelyekben hagyták a gyerekeket rizikós játékokat játszani. És nem utolsó sorban ezek a gyerekek boldogabbak, mint a féltve óvott, szabályozott társaik. A kockázatos játékban részt vevő gyerekek sokkal többre képesek, mint amit feltételeznénk róluk. Adjuk meg az esélyt, még a nagyon fiatal gyerekeknek is, hogy feszegessék a határaikat és saját maguk legyenek képesek eldönteni, mi számít veszélyesnek. A tanulás lehetősége végtelen.

Mit tehet a szülő?

Felesleges korlátokat felállítani vagy belerángatni a gyereket kockázatos játékokba. Mindkét lehetőség problematikus. Szülői és nevelői feladatunk, hogy biztosítsuk a szabad játék lehetőségét, miközben odafigyelünk azokra a helyzetekre, amik súlyos és reális veszélyt jelentenek a biztonságukra. Ami természetesen minden gyereknél más és mást jelent, hiszen más fejlődési fázisban vannak, mások a kompetenciái és mások a személyes preferenciái. A szülői felügyelet mellett kapott önállósággal, a bokorban elbújó óvodás úgy érzi, mintha ő egy dzsungelfelfedező lenne. Az idősebb gyerekek barátaikkal felfedezhetik a lakókörnyezetet, miután a szülőkkel együtt végigbeszélték a közlekedési szabályokat.

Az egyensúly megteremtéséért tenni akaró szülők, pedagógusok számára kifejlesztettek egy angol nyelvű weboldalt, az OutsidePlay.ca, amely segíti a szülőket a félelmeik kezelésében, és segít kidolgozni egy tervet, amelyben nagyobb teret adnak a gyerekeiknek a rizikós játékok kipróbálására, valamint megtanítja őket, hogyan lehet kilépni a gyerekek játékából.

Forrás: theconversation.com

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.