Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Mit tegyél, ha hazugságon kapod a gyereked?

Egy esti rendrakáskor észreveszel egy ismeretlen játékot a gyerekszobában. Tudod, hogy nem te vetted és azt is tudod, hogy nem kaphatta ajándékba. Megkérdezed a gyerekedtől, hogy honnan van ez a játék? Egyik lábáról áll a másikra, nem néz a szemedbe miközben azt mondja, hogy nem tudja. Tudod, hogy hazugságon kaptad. „Ez nem a te játékod. Hogy került a játékosdobozba? Egy barátodé?” „Ühüm. Igen. Egy barátomé.” A történet csak nem akar összeállni. Úgy érzed, a lányod nem mondta el a teljes igazságot

Mielőtt elvesztenéd a fejed és egyben a lehetőséget, hogy meghallgasd a történet többi részét, olvasd el az alábbi tippeket.

Hogyan támogasd a becsületes viselkedést a családotokban?

A válaszod stílusa: Természetes, ha túlreagálod, amikor hazugságon kapod a gyereked (vagy legalábbis gyanítod, hogy hazudik). Ez a reakció azonban megakadályozza az őszinteséget, mert a gyerekek mindent megtesznek, hogy elkerüljék a kiabálást és a számonkérést. Ehelyett, először próbálj megnyugodni. Vegyél néhány mély lélegzetet. Lazítsd az arcizmaidat, engedd ki az öklödet. Egyrészt így kevésbé tűnsz fenyegetőnek, másrészt tisztább fejjel tudsz gondolkodni.

Gondosan fogalmazd meg a kérdéseset: Nyitott kérdést tegyél fel, így a gyerekednek lehetőséget adsz a pozitív válaszra. „Észrevettem, hogy 5 muffinnal kevesebb van.” Sokkal célravezetőbb, mintha azt kérdeznéd: „Te etted meg a muffinokat?”. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd, hogy „Mit csináltál?”, mondd azt, hogy „Látom levágtad a hajad”. Vagy „Mikorra tervezed, hogy beadod az esszét?”, sokkal effektívebb, mintha azt kérdeznéd: „Miért nem adtad még be az esszédet?”

Biztosítsd, hogy elmondhatja az igazságot: Sok gyerek azért hazudik, hogy elkerülje a következményeket vagy a büntetést. Sok gyerek annyira szégyenli, hogy vitatkoznak vele, hogy elkerüli a beszélgetést kiváltképpen, ha tudja, hogy büntetés lesz a tettének a következménye. Összpontosíts arra, hogy nyugodt maradj, és gondold át, mit akarsz mondani, mielőtt megszólalnál. Legyen egyértelmű a gyereked számára, hogy értékeled az őszinteségét.

Érezz együtt a tipródásával: Az igazság bevallása csak a történet egyik fele. Lehet, hogy nyomást gyakoroltak rá a barátai és hozott egy impulzív, nem átgondolt döntést, amit rögtön megbánt, de már nem tudta meg nem történté tenni. Legyél hajlandó nyitottan meghallgatni, gondold magad a gyereked helyébe, és nézd meg a sztorit az ő szemszögéből, még, ha nem is értesz vele egyet.

Tartsd szem előtt a fejlődését: A gyerekek a valóságot és a fantáziavilágot össze tudják keverni. Néha a hazugságaik az aktuális kívánságaikat, elvárásaikat vagy egy téma hiányosságát jelentik. „A padtársamnak van egy unikornisa.” Ez egyszerűen csak egy vicces képzelgés. Ahogy a gyerekek nőnek, a valóság egyre eltávolodik a fantáziaviláguktól, így a hazugságaiknak egyre mélyebb oka lehet. Legyél kíváncsi és megértő a szorongásaik alapjául szolgáló okokra, így előbb-utóbb biztosan meghallhatod az igazságot.

Ösztönözd a helyes megoldás útja felé: Ahelyett, hogy arra kényszerítenéd a gyerekedet, hogy rögtön jóvátegye az elhibázott lépést, kezdj el egy beszélgetést a nem várt következményekről, pl. a megsérült barátról, az eltörött pohárról, a másik ember érzéseiről. Gondolkodjatok el közösen azon, hogyan lehet a rosszat jóvátenni, még akkor is, ha nem volt szándékos a cselekedete, vagy szégyenli magát. A cél az, hogy lássa a gyerek, hogy a hazugság nem fogja őt meghatározni és mindig van egy út, hogy kijavítsuk a hibáinkat.

Fektessétek le a családi elvárásokat: Mondd a gyerekeidnek, hogy hazudjanak a korukkal kapcsolatban, vagy mondják meg az öreg Márta néninek, hogy túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy felugorjál hozzá, pedig csak nem akarod meghallgatni a három órás beszámolóját a kutyájáról. Mutass példát, hogyan kell őszintén beszélni az idegenekkel és a családon belül. Ha tévedsz, ismerd el, ne minimalizáld a problémát. Más szóval, viselkedj úgy, ahogy szeretnéd, hogy a gyerekeid viselkedjenek.

Amikor a gyereked hazudik

Visszatérve a beszélgetésre, te döntöd el, hogy a fentiek közül melyik tanácsot veted be.

„Soha nem láttam még ezt a játékot, de nagyon menő.” „Igen” – válaszol a gyereked, most már egy kicsit kevésbé félénken. „Tudom, hogy nem én vettem és nem ajándékba kaptad, fogalmam sincs, hogy kerülhetett ide.” A gyereked csendes és kerüli a szemkontaktust. „Nehéz néha megmondani az igazságot, ugye?” – kérdezed empatikusan. „Segítenél nekem, hogy visszaadjam a megfelelő embernek?” „Igen!”

Innentől együtt visszaadjátok a játékot a gazdájának és megbeszélitek, hogy mit kell majd legközelebb csinálni, ha lát egy nagyon klassz játékot.

Nem könnyű dolog elmondani az igazságot. Egyszerre csak egy dolgot tisztázzatok!

Forrás: imperfectfamilies.com

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.