Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Hagyjatok farsangolni…!!!

A farsangi időszaknak (van, aki szerint húshagyó keddig, van, aki szerint hamvazószerdáig tart) már vége van, de néhány iskolában vagy óvodában még ezen a héten is vannak farsangi mulatságok.

Óvodában, kisiskolában a gyerekek leginkább azt várják, hogy beöltözhessenek, valaki másnak a bőrébe bújhassanak. Az idén szűkebb és tágabb baráti körben is beszélgettünk (próbáltunk ötleteket „csenni”) arról, ki, minek öltözik farsangkor. Az is érdekes, hogy melyik gyerek, milyen jelmezt szeretne, és hogy hogyan változik ez a vágy az életkorral.

Az idén számomra mégis az volt a meglepő, hogy milyen szabályokat, korlátozásokat vezetnek be az óvodák, iskolák, pedagógusok. Ebben a listában vannak olyan „előírások”, amiket én csak nehezen értek és olyanok is, amelyeket könnyebben el tudok fogadni. Minden esetben leírom a „hivatalos” magyarázatot is, amivel az egyes esetekben a „szabályok” indoklásra kerültek.

Közösségre vonatkozó „előírások”

1. Rózsaszínek és kékek: a lányoknak rózsaszín a fiúknak kék ruhákat kellett felvennie az egyik iskola alsó tagozatos osztályában. Magyarázatot keveset kaptak a szülők, talán annyit, hogy ez vicces.

2. Busójárás: ebben az osztályban, egy egész hetet szenteltek ennek a népszokásnak a megismerésére. Nem csupán beöltöztek, de földrajzilag is elhelyezték Mohácsot, maszkokat faragtak, megismerték azt a kort, ahonnan a legenda szerint eredeztetik a Busójárást, beszéltek arról, kik azok a sokácok. A hét végén pedig kereplőkkel, hangoskodással egy kisebb, de valódi máglyán elégették a telet.

3. Kiszebáb égetés: ebben az iskolában szintén több napon keresztül foglalkoztak a téltemetés vidéki hagyományaival, amelynek keretében a gyerekek kiszebábokat készítettek, amit a projekt végén elégettek.

4. Tematikus farsang. Több iskolából, vagy óvodából hallottam olyan ötletet, hogy a farsangot egy téma köré építették (a témát jó esetben a gyerekek találták ki, amiről aztán szavazást tartottak). Ilyen ötletek voltak: állatok, foglalkozások, cirkusz, zene, sport (foci és kosárcsapatok, pom-pom lányok), történelmi korok.

5. Mindenki ugyanaz. Több iskolában találkoztam azzal az ötlettel, hogy öltözzön mindenki ugyanannak (például legyenek a gyerekek bohócok). Ezzel szerették volna megelőzni a pedagógusok a gyerekek közötti versengést.

Egyénre vonatkozó „szabályok”

1. Nem szabad a lányoknak hercegnőnek, királynőnek, tündérnek öltözni. A pedagógus indoklása szerint ez fejleszti a lányok (és a lányos szülők) fantáziáját, és megelőzhető, hogy túl sok hasonló jelmez legyen az iskolai farsangon.

2. A fiúk esetében ne legyenek agresszív, „harcolós” jelmezek. Vagyis senki ne öltözzön Pókembernek, Batmannak, Star Wars szereplőnek (Yoda mester is „agresszív” mert van fénykardja).

3. Ne készüljön kartonpapírból a jelmez. Félő, hogy a napközbeni játékban tönkremegy, amit olyan sok munkával készített a család.

4. Kézzel készített jelmez. A baráti körünkben volt olyan iskola is, hogy a szülők pénztárcájának kímélése érdekében csak kézzel készített jelmezben lehettek a gyerekek.

Az évek folyamán a gyerekeimmel megéltünk olyan farsangot is, ahol mindenkinek pöttyös ruhába kellett öltöznie (ez külön kihívás volt a fiaim tekintetében), olyat, ahol bohócok találkozója volt és olyat is ahol bárminek lehetett öltözni.

Bevallom a legidősebb fiamnál még kerestem a „Pöttyös Bálra” alkalmas ruhát, hogy maximálisan megfeleljek az előírásoknak. A kisebbik fiammal már megengedtük magunknak, hogy kompromisszumos megoldásként pöttyös sárkány jelmezt készítsek.

Ti találkoztatok már ilyen szabályokkal? (És betartottátok?)

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Hogyan tanulom meg elengedni a felnőtt lányomat
iskola, óvoda

Hogyan tanulom meg elengedni a felnőtt lányomat

Vállammal a fülemnek szorított telefonban beszélgetek a nővéremmel. Új keletű telefonos kapcsolat a mienk, ezért meg is becsülöm, nem tesszük le egykönnyen a „kagylót”. Közben éppen bekeverek egy adag kenyeret, letörlöm az asztalt, összepakolok, mosogatógép ki-be, zöldséget pucolok.. zajlik a konyhai életem.

Laci doki rendelője
interjúk

Laci doki rendelője

A hétvégén baleset volt nálunk, csak egy kicsi, de egy csapásra megváltozott minden körülöttünk. Aztán szerencsés kimenetele lett, de megérintett, milyen nehéz lehet, ha baj van a gyerek egészségével. Sárvári Töttös Györgyi Szuperhős Szakszerviz című könyve a betegségben, kórházban lévő gyerekeknek és szüleiknek segít feldolgozni a traumát, átvészelni a nehéz időszakot. De felkészülni, más nehézségeket átvészelni is segít ez a mese, ami gyógyír a testnek, léleknek egyaránt. A Kolibri Kiadónál megjelent könyvről beszélgettem a szerzővel. Györgyi korábbi könyvéről, a Varázspálca Szakszervizről itt olvashattok.

30 lenyűgöző fotó iskolás lányokról a világ minden szegletéből
határon túl

30 lenyűgöző fotó iskolás lányokról a világ minden szegletéből

Nelson Mandela egyszer azt mondta: „Az oktatás a leghatékonyabb fegyver, amelynek segítségével meg tudjuk változtatni a világot.”

A legegyszerűbb otthoni fejlesztés, amivel még mi is jól járunk
ajánló

A legegyszerűbb otthoni fejlesztés, amivel még mi is jól járunk

Sok szülő kérdezi, hogy mi az, amit megtehetne a gyermekéért, hogy sikeresebb legyen az iskolában, az életben. Sokan fejlesztésre hordják, gyakorolnak vele és különtanárhoz járatják. Zene, sport, nyelv, hogy versenyelőnyben legyen.

Pedig számos olyan tevékenység van, ami a hétköznapi élet része és jobban segíti a későbbi boldogulást.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.