Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni

Az egyik leggyakoribb félelem, amivel a gyerekek szembesülnek, az új dolgok kipróbálása, az új szituációkban való helytállás. A bizonytalanság és az félelem bénító tud lenni. És ha ezt nem győzzük le gyerekkorunkban, élethossziglan kísérthet. Forrás: seangrover.com

Kerri valódi élettapasztalatot szerzett abban, hogyan gyűjtsön bátorságot az új dolgok kipróbálásához. 12 éves volt, amikor a családjával egy másik városba költöztek. Két évvel később még mindig úgy érezte magát, mintha ő lenne az új lány. Lett néhány barátja, de még mindig sokakat nem ismert. Amikor a lelátóról nézte az egyik barátnője softballmeccsét, arra gondolt, milyen jó lenne, ha ő is ott lehetne a pályán.

„Tetszik nekem ez a sport” – gondolta.

És milyen sok új barátra tehetne itt szert. A barátnője megkérdezte tőle, hogy szeretne-e lejárni edzésre. Micsoda lehetőség! És mit mondott Kerri?

„Azt mondtam neki, hogy nem.”

Három évtized múlva Kerri így magyarázta meg a döntését: „Nagyon meg voltam ijedve. Még soha nem játszottam softballt. Sosem játszottam még csapatban. Semmit nem tudtam a játékról. Nem ismertem a szabályokat, nem tudtam, hogyan kell játszani. Csak arra tudtam gondolni, hogy milyen ügyetlen leszek, mert nem tudom, hogy mit kell csinálni. Még soha nem fordult elő, hogy ilyesmit tanítottak volna nekem, úgyhogy azt mondtam, hogy nem.”

Egyre bánatosabb lett.

„Annyira szomorú voltam. Továbbra is jártam a meccsekre és csak néztem őket. Időnként le kellett törölnöm a kicsorduló könnyeimet, remélve, hogy senki nem látta meg, hogy sírok. Annyira ott szerettem volna lenni velük a pályán. Még mindig sajnálom, hogy akkor úgy döntöttem.”

Kerri úgy gondolja, ez egy elszalasztott lehetőség volt. A kudarctól való félelme sok új dologban megakadályozta a sikerességét. Néha megakadályozta, hogy kipróbáljon dolgokat. Például szeretett volna énekórát venni, amit nem tett meg soha. Felajánlottak egy új munkalehetőség, amire nem jelentkezett. És néha a kudarctól való félelem miatt abbahagyott valamit, amibe belevágott. És még mindig jól emlékszik egy sikertelen tornagyakorlatra.

„Régóta hiányoztam az edzésről, amikor a többiek a spárgát tanulták. Azt mondta, az edző, hogy aki nem tud lemenni spárgába, azt le fogja nyomni a többiek előtt. Soha többet nem mentem edzésre. Valami oknál fogva a szüleim soha nem kérdezték meg, hogy miért döntöttem így. Így ez volt a tornapályafutásom vége.”

Az egyik legemlékezetesebb sikere a vízisízéssel kapcsolatos. Egy barátja elhívta vízisízni. Amikor rákerült a sor, nagyon félt, hogy bele fog esni a vízbe. Jó néhány perces hiábavaló rimánkodás után a barátnője apukája lelökte a vízbe Kerrit és elindult a motorcsónakkal. Kerri megtanult vízisízni. Legközelebb már magától ugrott be a vízbe.

Amikorra Kerrinek lettek gyerekei, eldöntötte, hogy az ő bizonytalankodása nem befolyásolhatja többé sem őt, sem a cseperedő gyerekeit. Elmesélte a vele megtörtént szotrikat a fiának és a lányának is, hogy bátorságot meríthessenek ahhoz, hogy kipróbálják magukat új szituációkban. Visszatekintve a múltba, úgy gondolja, három lecke van, amit megtanult.

  • Először is, jobb lett volna, ha a vágyaimat nyíltan megosztottam volna a szüleimmel. Talán akkor ösztönöztek volna, hogy próbáljam ki a softballt.
  • Másodszor, jó lett volna, ha megértem, hogy nem lehetek mindenben a legjobb a legelső napokban. Mindenkinek gyakorolnia kell, még a legjobbaknak is. Ha ezt tudtam volna, akkor talán visszamentem volna a tornaedzésre.
  • Harmadszorra, megtanultam, hogy akár váratlanul is vizesek lehetünk, mert néha a jó szülők is belökik a csónakból a gyereküket a vízbe.

A legjobb módja, hogy megtaláljuk a bölcsességet ebben, vagy más történetekben, ha megosztjuk a gyerekeinkkel és beszélünk róla. 

Íme, 4 kérdés, amely segítség a beszélgetés megkezdéséhez:

  1. Emlékszel 2, 3 olyan dologra, amit kipróbáltál aztán hamarosan feladtál? Mik voltak azok? Már túl késő van újra megpróbálni?
  2. Mondd meg, hogy mi az, amit szeretnél kipróbálni, de nem merted eddig. Hogyan tudok segíteni neked?
  3. Mit gondolsz, mennyi időbe telik egy embernek, hogy valami új dologban igazán jó legyen? Például gitározásban, kosarazásban, vagy versírásban.
  4. Meg tudsz nevezni egy olyan dolgot, amiben valaki anélkül jó, hogy tanulta és gyakorolta volna?

A következő hónapban érdemes leülni újból és megbeszélni, hogy mi az, ami megváltozott és mi az, ami felé érdeklődést mutat a gyerek.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Te megütöd a gyereked?
iskola, óvoda

Te megütöd a gyereked?

A büntetés szüli az erőszakot.

Vertek gyerekkorodban? Akkor talán azt gondolod, hogy ez jó módja a gyereknevelésnek. Vagy talán nem akarsz pofonokat osztogatni, de nem tudod elképzelni, hogy lehet máshogy is csinálni? Azok a szülők, akiket nem ütöttek meg gyerekkorukban, maguk sem pofozkodnak, mert rosszul éreznék magukat. És tudod mit? Úgy gondolják, hogy van más útja-módja is a nevelésnek. Tény, hogy azok a gyerekek, akiket vernek, nehezebben tudják kordában tartani az érzelmeiket és többször keverednek bajba.

Az anyáknak a napja
interjúk

Az anyáknak a napja

A hétvégi anyák napján gondolkoztam. Ahogy lapozgattam a FB-ot, a sok anyuka a gyerekével, és sok gyerek az anyukájával...

És azon gondolkodtam, mitől olyan suta az anyák napja és mégis mitől fontos ez mindenkinek? Hogy miben rejlik a nagyszerűsége és a megismételhetetlensége?

Íme, milyen változással van napi 15 perc mozgás a gyerekek egészségére
határon túl

Íme, milyen változással van napi 15 perc mozgás a gyerekek egészségére

Egy szuper kezdeményezésről olvastam a The Conversation weboldalon. A világ 35 országának 3600 általános iskolájában már bevezették azt, hogy iskolaidőben kiviszik a tanulókat az udvarra, ahol 15 percen keresztül kell futniuk vagy gyalogolniuk. Azok, akik futnak kb. 1,6 km tesznek meg naponta. 

Figyelem, öszpontosítás, koncentráció… a lehetetlen kihívás
ajánló

Figyelem, öszpontosítás, koncentráció… a lehetetlen kihívás

Míg ezt a kis összeállítást készítettem, négyszer szólalt meg a telefonom, háromszor néztem rá a postafiókomra, eszembe jutott gyorsan kiteregetni, és a mellettem lévő bevásárló listára is felírtam időnként egy-egy tételt. Lent az utcán két autó dudált, elment egy mentő, kb 5 busz, és a szomszéd is bevágta egyszer az ajtót. És a gyerekeink sincsenek ezzel másképp.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.