Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

2 szó, amiért áhítoznak a gyermekeink

Abban a pillanatban, amint belépek az ajtón, már ott van a sarkamban. Ezer fotót mutat, megállás nélkül meséli, mi történt aznap vele, egyik lábáról a másikra áll. Kicsit összezavarodtam, annyira csapongva mesél. Ráncigál a pólómnál fogva, torka szakadtából énekel vagy éppen nyafog. Forrás: imperfectfamilies.com

A figyelmemet akarja.

De nem egyszerűen azt akarja, hogy ránézzek, hanem, hogy figyeljek rá.

Ledobja a hátizsákját a földre és elvetődik a kanapén. Nem beszél csak morog, vonogatja a vállát és azt mondja „nem tudom”, amikor a napjáról kérdezem. Frusztrált vagyok. „Oké, ha nem akarsz velem beszélgetni, megyek és elvégzem a rám váró 50 feladat egyikét.”

Nem mondja, de ő is a figyelmemet akarja.

Többet szeretne, mint az én leereszkedő szavaim, a kedvetlen kommunikációs próbálkozásaim. Azt szeretné, hogy figyeljek rá.

A két szó, amire minden gyerek vágyik: figyelek rád.

Szókincsünk egyik legerőteljesebb mondata egyben az egyik leggyengébb is: figyelek rád.

Figyelni egyenlő ismerni. Odaadóan. Behatóan.

Ahhoz, hogy valakire valóban odafigyeljünk, úgy kell döntenünk, hogy nem fordulunk el tőle azért, mert idegesítő vagy nem tökéletes. Ahhoz, hogy odafigyelj a gyerekedre, ezt az üzenetet kell felé közvetítened: „Értékes és fontos vagy számomra. Kiváló ember vagy. Szeretlek, akármilyen is vagy.”

Figyelni egymásra nem csak azt jelenti, hogy együtt eltöltjük az időt, hanem egy mélyebb szinten való kapcsolódást is jelent.

Amikor odafigyelünk a gyerekünkre, akkor tud kikapcsolni, pihenni. Nem kell semmit sem tennie ahhoz, hogy felhívja magára a figyelmünket. Nem kell úgy csinálnia, mintha minden rendben lenne, miközben szenved valamitől. Nem kell azon agyalnia, hogy vajon kiállunk-e mellette, hiszünk-e benne. Biztos ebben, hiszen minden mozdulatunkból egyértelműen látszik: figyelünk rá.

Hogyan tudod elmondani, hogy „figyelek rád”?

Minden gyerek másképpen fogja érteni ezt a mondatot.

Egyes gyerekek számára, amikor azt mondjuk, hogy „figyelek rád”, mindenféle zavaró körülményt kizárva, szükséges a szemkontaktus. Mások számára pedig azt jelenti, hogy ülünk egymás mellett, vagy együtt végzünk valami tevékenységet.

Minden gyerek teljesen egyedi módon szeretné, ha figyelmet kapna.

Íme, néhány példa:

  • Megnézed a gyereked előadását a nappalitokban.
  • Meghallgatod, hogy készült el a legújabb Lego kreáció.
  • Csendben ülsz, miközben elmesél egy történetet.
  • Ellenállsz a kényszernek, hogy megoldjál helyette egy problémát.
  • Átöleled a gyereked, akiben éppen érzelmi vihar tombol.
  • Nyitott kérdéseket teszel fel.
  • Empatikusan viselkedsz, még akkor is, ha nem értesz egyet.
  • Kíváncsi vagy, ahelyett, hogy hipotéziseket állítanál fel.
  • Megdögönyözöd a gyerekedet, még akkor is, ha már „túl öreg” a dögönyözéshez.
  • Létrehozol egy biztonságos zugot, ahol könnyebben le lehet nyugodni.
  • Lemész a gyereked szintjére, mielőtt elkezdtek beszélgetni.
  • Csökkented az utasítások, kérések számát.
  • Úgy döntesz, hogy nem fogsz kiabálni a feszült pillanatokban sem.
  • Megengeded, hogy kétségbe vonjon dolgokat.
  • Megerősíted azt a tényt, hogy ti egy csapatban vagytok, egy oldalon álltok.
  • Megállsz egy pillanatra a káosz közepén, hogy összpontosíthass és figyelhess.
  • Leültök együtt, amikor nem könnyű válaszolni és nem lehet gyorsan orvosolni egy problémát.
  • Együtt nevettek, játszotok, birkóztok.
  • Kéznél vagy, amikor szükség van rád.

Ez a lista persze végtelen hosszúra bővíthető. Mitől lesznek boldogok? Miért akarnak tőled megállás nélkül valamit? Mikor tűnnek a legelégedettebbeknek? Használd ezeket a fent felsorolt módszereket, még ha nagyon el is vagy foglalva.

Mi van akkor, ha nem igényli a gyereked a figyelmedet?

Egyes gyerekek számára „ijesztő”, ha figyelnek rájuk. Komoly szégyent és bűntudatot éreznek, ezért ha valaki belép a fájdalmukba vagy a tökéletlenségükbe, az kellemetlen érzéseket vált ki belőlük. Ezek a gyerekek elhúzódhatnak, még ingerültebbek lehetnek és bántóan válaszolhatnak a közeledésünkre.

Ahelyett, hogy azt gondolnánk, hogy az előbb leírt viselkedésnek következményeket kellene vonnia maga után, nézzünk egy kicsit mélyebbre. Próbáljunk együttérezni a gyerekkel, próbáljuk elképzelni, mit élhet át, ha úgy érzi, nem szeretjük. Próbáljuk megérteni őt. A belső párbeszéde valami ilyesmi lehet: „Ne hagyd, hogy bárki észrevegye, hogy nem vagy tökéletes! Ne engedd, hogy bárki közel kerüljön hozzád! Ha egyszer észreveszik, hogy hibáztál, rájönnek, hogy selejtes vagy. Rá fognak jönni a titkodra – igazából te egy tévedés vagy!”

A szégyen elleni küzdelem nem zajlik le egyik napról a másikra. Egyes gyerekeknek szüksége lehet szakember segítségére, akivel kibeszélhetik az önkárosító belső monológjaikat. De odafigyelni a gyerekedre szintén nagy segítség lehet abban, hogy felszabadítsad az önostorozó belső üzenetek nyomása alól.

Kedvesen meg kell értetni a gyerekkel, hogy még akkor is feltétel nélkül szereted, ha kiabál, mérges, dühös, tiszteletlen. Olyankor is figyelsz rá. Ha türelmesen ott ülsz mellette, amikor a hatalmas érzelmi kitöréseivel küzd, egyben azt az üzenetet küldöd számára, hogy „Tudom, hogy te több vagy, mint az önuralomvesztésed!” Büntetés helyett a támogatással való reagálás megerősítheti: "Elkötelezett vagyok abban, hogy segítsek azon készségek elsajátításában, ami sikeressé és magabiztossá tesz a jövőben."

Mindannyian azt szeretnénk, hogy figyeljenek ránk és szerethetőek legyünk. Még az a gyerek is, aki totális ellenállásban van.

Figyelek rád!

Leteszem a szatyrokat, a kulcsot, a telefonomat, leguggolok a lányomhoz. Belenézek a szemébe megakasztva őt az iskoláról való fecsegésében és az újonnan felfedezett akrobatikus képességeiben. És azt mondom neki: „Hiányoztál, amíg dolgozni voltam.” Ragyogó szemekkel néz rám, a karjaimba fut, hogy átölelhessük egymást. Végre úgy érzi, figyelek rá. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A rossz gyerek
iskola, óvoda

A rossz gyerek

Az osztályban van egy rossz gyerek. Mindenki szerint rossz. Piszkálja a gyerekeket, belerúg a lányokba, zavarja az órát.

Képzeletbeli történet!

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

Öt gyerek anyjának lenni
határon túl

Öt gyerek anyjának lenni

Egy barátnőm barátnője külföldön él a családjával. Öt gyermeke van, és azt hiszem azt csak Ő tudja, hogy ez mit jelent. De akármit is jelentsen, egy biztos, hogy ő ezt élvezi. Ezt onnan tudom, hogy a barátnőm egy ideje meséli, hogy Joli – ő a bizonyos – a facebookon kis posztokban megosztja a családja történeteit. Szórakoztató és tanulságos, néha könnyeket csal a szemébe, néha pedig elgondolkodtató. Egy biztos, hogy mindarról sajátos képe van, és sok gyereken kipróbált tapasztalata, amivel mi is szembesülünk a hétköznapjainkban. És akkor arra kértük Jolit, hogy néhány történetét mesélje el itt is.

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?
ajánló

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?

Bevallom, én soha. Ahogy a fénysebességről sem nagyon jut eszembe és az univerzum bár időnként szóba kerül, nagyon sokat nem tudok róla. Ezért is álltam kicsit értetlenül a mini sorozat előtt, amit ma ajánlok nektek. Mert hogy ezek a mesekönyvek erről szólnak. És aztán a szerző, Farkas Robi olyan jó kis válaszokat adott a kérdéseimre, hogy elkezdett érdekelni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.