Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

A Te kamaszod italozik? Alkohol a gyerek életében

Sokat változott a gyerek-szülő viszony az elmúlt 30 évben, sokat változott a társadalom és a közös gondolkodás is. Sokkal nagyobb a szabadság, legalábbis a lehetőség a szabad az önálló gondolkodásra. Elfogadóbbak, megengedőbbek, türelmesebbek, őszintébbek, hitelesebbek lettünk nagy átlagban. Magánéletben, munkában. Nemcsak a felnőttek egymás között, hanem a gyerekekkel, kicsikkel és serdülőkkel is. Jó erre gondolni, de azért jó szembesíteni is magunkat azzal, hogy ez még inkább csak a szavak szintjén általános. Amikor cselekvésre, a hétköznapi helyzetek menedzselésére, megoldására kell lefordítani mindezt, akkor még akadozik a gépezet. A szabadságot, a szabadsággal való élést tanulni kell ahhoz, hogy ne szabadosság és laissez-fair legyen belőle.

Különösen nagy szükségünk van a rugalmasságra, a türelemre, a széles látókörre, a nézőpontváltás képességére, amikor szülőként gyermekeinket a 21. században a felnőtté válás göröngyös útján támogatni szeretnénk. Sok szülő számára izgalmas és egyben rettegett idő például, amikor féltve őrzött gyerekeink saját társasági életüket kezdik élni. Mindeddig úgy tűnt, elég lazák vagyunk és jófejek, hiszen a gyerekek jönnek velünk a mi bulijainkba (már ahová elvisszük őket), a fesztiválokra, nyaralni. Ám egyszer eljön az a pillanat, amikor mindennek dacára mégiscsak barátkozni, bulizni kezdenek - nélkülünk. Azért büszkék is vagyunk – Lám, milyen érett, önálló, társasági lény lett ebből a gyerekből; de mindenki aggódik is - Mit fognak csinálni? Csak nem azt, amit mi…? Persze ilyenkor mindenkiben lepereg a mozi arról, hogy ő maga mikor volt először buliban, mikor ivott először alkoholt, mikor szívott először cigarettát és még hosszú ezeknek az első, a felnőtt élethez kapcsolódó eseményeknek a sora, mindenkinek saját vérmérséklete szerint.

Gondoljunk példaként csak az ivásra. Mindig vannak óvatos duhajok, akik későn, megfontoltan próbálgatják, próbálgatták az alkoholt. És mindig vannak kevésbé megfontoltak, akik viszonylag hamar, az is megesik, hogy túl korán kezdik, sőt egyből túllőnek a célon. Könnyen lehet, hogy míg az egyik szülő ilyen volt, a másik amolyan, nemtől függetlenül.

Amikor viszont a gyerek buliba indul, mindenkinek a legvadabb gondolatok cikáznak a fejében, hiszen a bulizók között biztosan lesz olyan, aki kevésbé megfontolt. Pláne aggodalomra ad okot, ha tudjuk, hogy éppen a mi csemeténk ilyen.

Reális elvárás-e azonban gimnazista, felnőtté váló, önállósodó fiataloktól, hogy békésen társasozzanak, táncolgassanak, beszélgessenek ásványvizet és kólát iszogatva? Hajlamosak vagyunk talán megfeledkezni arról, hogy mi magunk milyen mintát adunk a gyerekeknek.

Kicsi koruktól bevonjuk őket a bulikba, legyen együtt a család, hozza mindenki a gyerekeit is! De ettől még nem válik hirtelen absztinenssé a társasági élet. Előkerül a pálinka, a sör, a bor, a pezsgő és ilyenkor még a kocadohányos szülők is el-elszívnak egy-egy cigarettát a buli hevében. A gyerekek szuperül játszanak együtt, eszegetünk, limonádét is keverünk nekik. Aztán sofőrt hívunk, mert anya és apa is alkoholt fogyasztott.

A gyerekek szülinapi bulijai is hasonlíthatnak erre a forgatókönyvre, ilyenkor ugyanúgy előkerül egy pár palack ital. Vagyis álszent dolog lenne, hogy csupán azért, mert hivatalosan 18 éves kor alatt nem lehet alkoholt fogyasztani, úgy tennénk, mintha korábban nem is innának a fiatalok. (Itt mindenki legyen magával őszinte!) Álszentség azt várni a gyerekektől, hogy amikor önállóan, felnőttesen kezdenek bulizni, akkor ne forduljon meg a fejükben az alkoholfogyasztás. Hiszen ezt látják, ezt tanítjuk nekik.

Fontos tehát, hogy pontosan mit is látnak, tapasztalnak, amikorra kamaszok lesznek? Mire tanítjuk őket? Vannak fokozatok és ha már iszunk, akkor azt lehet kulturáltan is tenni.

Az alkohol mindeközben legális „drog”, addiktív szer, ne tegyünk úgy, mintha ezt nem tudnánk. Mégis a felnőttek többsége él vele és ezt a „szerhasználatot” adjuk tovább. De nem mindegy, hogyan.

Vajon mit érünk el azzal, ha tiltjuk? Ha soha nem engedjük meg a gyerekünknek, hogy megkóstolja azt, amit mi iszunk? Hogy kipróbálja, rá milyen hatással van? Nem kell szerintem magyarázni – a tiltott gyümölcs mindennél édesebb tud lenni.

Viszont helyes-e, ha, amikor kíváncsi, megengedjük, hogy megkóstolja a poharunkból az italt? Talán attól félünk, hogy ízleni fog neki, de ez a legritkább esetben fordul elő. Amíg az ember gyerek, szívesebben fog meginni egy pohár málnaszörpöt vagy limonádét, mint egy sört, vagy akármilyen extra különleges pohár vörösbort. Például azért, mert a szörp édes, a sör keserű, a minőségi vörösbor pedig száraz. Ha szerencsénk van, egyenesen megutálják egyből az alkoholos italt, egy időre legalábbis (aki véletlenül ivott már bele jóízűen vizes palackba és a nagypapa pálinkája volt benne, az fel tudja idézni a sokkot).

Az is lehetséges forgatókönyv, hogy megtanulják megkóstolni, értékelni ezeket az italokat is. Látják, hogy mértékkel, okosan is lehet alkoholos italokat inni, és hogy a tömény italok fogyasztása azért más kategória, mint a sör és a bor, hogy mindenkire különbözően hat….és ha mindemellett ugyanúgy bánunk ezzel a témával, mint mondjuk a szexualitással – nem tabuként, hanem az élet természetes részeként -, nagyobb esélyünk van rá, hogy amikor a gyerekünknek saját élménye lesz, azt megbeszéli velünk, ha kérdése van, felteszi ezzel kapcsolatban is és ha bajba kerül egy buliban, fel fog minket hívni.

Akkor számíthatunk rá, hogy a gyerekeink sem esnek túlzásokba, ha mi sem szoktunk. Akkor fog megbízni bennünk, ha mi is megbízunk benne. Akkor lesz őszinte, ha szabad nyíltan hibázni, hülyeségeket csinálni. Ha biztos lehet benne kamasz gyermekünk, hogy ha nem sikerült megfontoltan bulizni és berúgva ér haza, akkor nem egy hét szobafogság és más büntetések sora vár rá, hanem egy másnapi hosszú beszélgetés, őszinte és hiteles, rosszalló mondatok, némi sajnálkozó, cinkos összekacsintás és néhány praktikus tanács. Így nem lesz felderítetlen terület, túlságosan is vonzó téma, nem válik a kíváncsiságuk és lázadásuk központi tárgyává az alkohol fogyasztása.

Az viszont nagyon fontos, hogy beszéljünk nekik az alkohol káros hatásairól. Én pl. nem riadtam vissza attól sem, hogy egy élethelyzet, (egy közterületen látott részeg, dühöngő ember) kapcsán szélsőséges példákat is megmutassak a gyerekeimnek arról, hogy milyen hatással van pl. az alkohol egy fejlődésben lévő szervezetre.

Nem lehet és nem is kell megmenteni a gyerekeinket sem a saját kamaszkoruktól, sem a hibázásaiktól, sem attól, hogy bajba kerüljenek. Mi magunk is átmentünk ezeken. Saját pozitív és negatív tapasztalataink nélkül nem vállhatunk felelősségteljes felnőttekké és szülőkké sem.

Ti hogyan italoztok? S a gyerekeitek?

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?
iskola, óvoda

Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?

Minden gyereknél eljön a nap, amikor könyörögni kell, hogy tegyen maga után rendet. Hogy legyen figyelemmel a környezetére, hogy uralkodjon a káoszon. És van, hogy erre hiába kérjük, aztán feladjuk. De miért is kell ragaszkodnunk a rendhez? Miért nem hagyhatjuk rájuk, milyen állapotban van a szobájuk?

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Új iskola, óvoda
határon túl

Új iskola, óvoda

Most már kijelenthetem, azt hiszem, hogy egészen pontosan tudom, mit éreznek a gyerekeim az új iskolájukban: túl vagyok mind a négy szülői értekezleten (a legidősebbnek már ilyenje nincs, szóval az a terep továbbra is ismeretlen).
Ülök az osztály(-ok)ban/csoportban, teljesen ismeretlen környezetben (némi tévelygés után megtalálom a megfelelő osztálytermet), teljesen idegen emberek között (és rátok gondolok, drága volt szülőtársak, óvodában, iskolában). 

Fortnite, a menő játék
ajánló

Fortnite, a menő játék

Különösen az ADHD-s és a szociális képességekkel bajlódó gyerekek szülei számára állított össze az Understood oktatási portál bloggere tanácsokat, mit érdemes tenniük, ha a gyerekeik a Fortnite játékkal játszanak. Úgy gondoltam, hogy mások számára is érdekes és megfontolandó lehet, így alább olvashatjátok, mit javasol a szülőknek Mark J. Griffin, Ph.D., aki az unokájával próbálta ki a játékot, hogy megtapasztalja,hogyan érinti a gyerekeket ez a játék.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.