Megfélemlítés, zaklatás, bántalmazás
A bántalmazás világszerte problémát jelent az iskolák számára. Egy viszonylag gyakori viselkedési formáról beszélünk, de sajnos, nehéz megjósolni a bántalmazott diákok számát, mivel különböző módon történik a bullying mérése. Egy 2014-es tanulmány arra mutatott rá, hogy a gyerekek 35%-a valamilyen módon részese volt zaklatásnak. Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős osztályból 10 tanuló megfélemlítés áldozata lesz. A Childline (gyerekek számára létesített, Nagy-Britanniában ingyenesen elérhető segélyvonal) szerint a bántalmazás az első három probléma között szerepel, ami miatt kapcsolatba lépnek velük a gyerekek.
A zaklatás egy olyan szándékos, káros viselkedés, amit rendszeresen követnek el. Az ismétlődő mivolta különbözteti meg a zaklatásokat, a fiatalok közötti konfliktus vagy agresszió más formáitól. A megfélemlítésnek 4 fő típusa létezik: fizikai, szóbeli, cyber és kapcsolati (társadalmi). A kapcsolati vagy társadalmi talán a legkevésbé ismert, de a leggyakoribb zaklatási forma. És károsítóbb hatással van az egyénre, mint a többi, jól ismert formái. A társadalmi zaklatás tönkreteszi az egyén társas kapcsolatait és társadalmi státuszát. Magában foglalja a társadalmi kirekesztést is: nem hívják meg a társukat a közös eseményekre, vagy pl. pletykákat és kínos információkat terjesztenek.
Ezt a zaklatási formát néha indirekt, szociális, vagy érzelmi megfélemlítésnek is nevezik. Bár lehetnek apró különbségek, összességében azonos típusú zaklatási formára utalnak.
A bántalmazás és az egészség
Az 1970-es évek óta, amikor is Dan Olweus pszichológus először kijelölte a bántalmazás kutatási területét, rengeteg bizonyíték látott világot arról, hogy az iskolai bántalmazás milyen komoly károsító hatással jár.
A megfélemlítés káros következményeit az egész világon azonosították. A longitudinális kutatás kimutatta, hogy a gyerekkori zaklatás hatásai a felnőtteknél depresszió és szorongás formájában jelennek meg. Leggyakrabban a zaklatott egyénre koncentrálunk, de a kutatásból kiderült, hogy a zaklatóknál nagyobb valószínűséggel jelennek meg negatív következmények a későbbiekben.
A cyberbullying (számítógépes zaklatás) kivételével, a zaklatás különböző típusait együtt vizsgálják. Ez a fajta megfélemlítés az utóbbi 1-2 évtized szüleménye, amelynek nagy figyelmet szentelnek a kutatók, hogy megállapítsák, miként különbözik a zaklatás régóta ismert fajtáitól.
Kayleigh Chester, a cikk szerzője (University of Hertfordshire, Nagy-Britannia) kutatása során kizárólag a kapcsolati zaklatásra összpontosít. Nagyon kevés kutatás létezik, ami kifejezetten ezt a területet vizsgálja. Legtöbbször a 4 típust együtt kezelik. A Chester által tanulmányozott megfélemlítési forma több figyelmet igényelne, mivel nem tudatosult és ezért kevésbé aggódunk az e fajta zaklatás miatt. A nemrégiben közzétett kutatási eredmények rávilágítanak a társadalmi zaklatás káros hatásaira, amik túlmutatnak a fizikai és verbális bullying hatásain. 5335 11, 13 és 15 éves diákokból álló, tanórán elvégzett, névtelen felmérés adatait elemezték. A felmérésben számos kérdést tettek fel a fiataloknak, ami a zaklatást és különösképpen a társadalmi zaklatást illette. Legfőképpen arra voltak a kutatók kíváncsiak, hogy mi az összefüggés a társadalmi zaklatás és az egészséggel kapcsolatos életminőség között, figyelembe véve a fizikai és szóbeli zaklatást is. Az egészséggel kapcsolatos életminőség a fiatalok jólétét jelenti, ami magába foglalja a fizikai, érzelmi, társadalmi és magatartási viselkedésüket. Ez összhangban van a WHO által, az egészség jelentésének meghatározásával, ami kimondja, az egészség nem egyenlő a betegség hiányával.
A kutatás megállapította, hogy a társadalmi zaklatás együtt jár az alacsonyabb egészségi életminőséggel és úgy tűnik, nagyobb negatív befolyással bír, mint a fizikai, illetve verbális zaklatás. Közel kétszerese a verbális zaklatásnak. A megállapítások mind a fiúk, mind pedig a lányok esetében egyforma mértékben jelentkeztek.
Hogyan ismerjük fel?
Hosszú utat tettünk meg azóta, amióta tudjuk, hogy az iskolai zaklatás a mindennapok részévé vált. Egyre több olyan szervezet létezik, amelyek mind a bántalmazott gyerekeknek, mind pedig a szüleiknek támogatást tud nyújtani, illetve az iskoláknak tanácsot tud adni. Ámbár úgy tűnik a tanárok kevésbé törődnek és kevésbé avatkoznak be a társadalmi zaklatás jelenségébe, miközben a szülők a társadalmi kirekesztést nem is tekintik zaklatásnak. Fontos, hogy az iskolák zaklatás elleni politikájukba belefoglalják a társadalmi zaklatást is, a bullying hagyományos formáival együtt. Valóban átfedés van a 4 típus között, de nagyon fontos, hogy a kapcsolati zaklatás ugyanolyan figyelmet kapjon, mint a másik három. A kapcsolati zaklatást természeténél fogva nehéz beazonosítani. Erre a fajta zaklatási formára való figyelemfelhívás fontos része a viselkedési beavatkozások kifejlesztésének.
