Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Az iskolából leginkább a barátainkra emlékszünk

A kortárs kapcsolatok a kisgyerek kortól egészen a felnőtt korig fontosak, egyre fontosabbak. A kicsik egymás mellett játszanak, eleinte kevés interakcióval, majd ahogy kezdenek kinyílni egyre inkább fordulnak a többi gyerek felé. Érdemes megfigyelni, hogyan változnak ezek a kapcsolatok.

Az iskolai barátságok, kapcsolatok, sikeres vagy sikertelen interakcióink meghatározzák a felnőtt életben kialakított viszonyainkat is. A pedagógusoknak és a szülőknek nagyon nagy szerepük van abban, hogy később milyen minőségű kapcsolatokat építenek ki a gyerekeink, hiszen abból tanulnak, ami az iskolában és gyerekkorukban éri őket. És ahhoz, hogy segíteni tudjunk nekik ebben, ismernünk kell a korosztályi sajátosságokat, melyik életkorban milyen kortárs kapcsolatok jellemzőek.

Minél kisebb egy gyermek, annál inkább csak a saját világában él. Egocentrizmusnak nevezzük, hiszen nem tud elvonatkoztatni a saját nézőpontjától. Minden a számára kedvező és az ő elgondolása szerint kell hogy történjen, illetve nem, vagy nehezen tud belehelyezkedni mások helyébe. Az óvodás kor és a kisiskolás kor első évei erről szólnak. Nyilván személyiség és érettség, illetve a családi viszonyok, minták kérdése, ki hogyan, milyen ütemben tud az egocentrizmusából egy elfogadóbb kapcsolatot kiépíteni a kortársakkal. Siettetni, erővel nevelni, büntetni nem érdemes ezeket a helyzeteket, inkább érzelmi úton, rábeszéléssel és megértéssel lehet szépen lassan változást előidézni.

Az óvodás gyerekek barátságai esetlegesek. Aki mellé kerül, azzal játszik éppen. Közösen használnak egy-egy játékot, közös az érdeklődésük, így egymás mellett játszanak. Gyakran interakció nélkül. Észrevehetünk nagyon erős szimpátiákat vagy ellentéteket, de alapvetően az éppen rendelkezésre álló gyerekkel barátkozik.

A nagyóvodás egyre inkább kialakít érzelmi kapcsolatokat, kötődést egy-egy gyermekkel, azonban még itt is nagyon erőteljes a felnőtt jelenléte, az irányítása.

Értő szavakkal, sok-sok magyarázattal tudjuk megismertetni őket, hogyan kell együtt játszani, megosztani, közösen gondolkodni, elmondani, a másik mikor mit érzett, hogyan látott egy bizonyos helyzetet. Nem szabad szidni, büntetni azt az óvodást, aki nem tud kellő empátiával és odafigyeléssel viszonyulni a másikhoz, hiszen nem kész még rá, nem tudja még alkalmazni az önkontroll azon fogásait, amelyekkel késleltetni tudjuk vágyainkat, a másik helyébe tudjuk képzelni magunkat.

Amikor iskolába lépnek a gyerekek még akkor is sokszor hiányos ez a fajta tudásuk, képességük. Megnyilatkozik ez a tanórai viselkedésben, a figyelmi kapacitásukban, a monotónia tűrésükben. Azzal segíthetjük legjobban őket, ha nagyon sok mesét, történetet és érzelmi helyzetet, kifejezőeszközt adunk a kezükbe, amellyel gyakorolhatják saját érzelmeik megélését, tudatosítását, és megismerhetik társaik véleményét is. 

Utasítással nem alakul ki, nem fejlődik ki a másikra való odafigyelés képessége, vagy a szükségletek késleltetésének módja. Technikákat, stratégiákat mutathatunk nekik, amelyekkel könnyebbé válik a számukra is nehezen megélhető helyzet.

Ahogy érnek a gyerekek, 8 éves koruk körül átalakulnak a kortárs kapcsolataik is. Egyre inkább egymás felé fordulnak, egyre közelebb kerülnek a társaikhoz. Igazi, törődő, érzelmekkel átitatott barátságok veszi kezdetét. Ez már a gondolkodás fejlettségét is mutatja, hiszen képes elfogadni a másik nézeteit is, észleli és méltányolja a barát különállását, fejlettebb a konfliktusmegoldás képessége. Erre az életkorra már valamennyi saját tapasztalattal is rendelkezik, amelyet át tud fordítani, össze tud hasonlítani más esetekkel.

A barátságokban intim, kölcsönös, hosszú távú elköteleződés alakul, ahol egymás megértése és az összetartozás érzése már szorosabb és fontosabb lesz, mint a felnőttel való viszony. A szülők ekkor érzik először, hogy megszűnik mindenhatóságuk. Az eddigi egységből kétségalakul, ami mind a szülőben, mind a gyerekben belső feszültségeket okozhat. A menjek vagy maradjak érzés sokszor ellenállásba, lázadó viselkedésbe csap át. De gyakran még a kisgyermeki dédelgetésre vágynak.
Tizenkét év fölött még jobban nő az egymás elfogadása, a másik nézőpontjának megértése, még jobban elmélyül az érzelmi kapcsolat. Erősödnek a baráti szálak.

Az iskolások számára a barátságok és a közös élmények, bandázások, közös játékok, sport tevékenységek a legfontosabb események, amelyek közben személyiségük, tudásuk és ismereteik is fejlődnek. A jó iskola hangsúlyt fektet és terepet ad annak, hogy a gyerekek egymással és egymástól tanulhassanak. Közös feladatokban, közös kihívásokkal, nem versengve, hanem egymást támogatva vállalnak kihívásokat, amelyek folyamán az egymással való kapcsolat még jobban megerősíti, bevési a szükséges tudást. Ehhez értő terelgetés és türelem kell, mert mindenki más-más kilóméterkőnél jár, egyéni tempóban az érzelmi és viselkedési helyzetekben is.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A rossz gyerek
iskola, óvoda

A rossz gyerek

Az osztályban van egy rossz gyerek. Mindenki szerint rossz. Piszkálja a gyerekeket, belerúg a lányokba, zavarja az órát.

Képzeletbeli történet!

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

Öt gyerek anyjának lenni
határon túl

Öt gyerek anyjának lenni

Egy barátnőm barátnője külföldön él a családjával. Öt gyermeke van, és azt hiszem azt csak Ő tudja, hogy ez mit jelent. De akármit is jelentsen, egy biztos, hogy ő ezt élvezi. Ezt onnan tudom, hogy a barátnőm egy ideje meséli, hogy Joli – ő a bizonyos – a facebookon kis posztokban megosztja a családja történeteit. Szórakoztató és tanulságos, néha könnyeket csal a szemébe, néha pedig elgondolkodtató. Egy biztos, hogy mindarról sajátos képe van, és sok gyereken kipróbált tapasztalata, amivel mi is szembesülünk a hétköznapjainkban. És akkor arra kértük Jolit, hogy néhány történetét mesélje el itt is.

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?
ajánló

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?

Bevallom, én soha. Ahogy a fénysebességről sem nagyon jut eszembe és az univerzum bár időnként szóba kerül, nagyon sokat nem tudok róla. Ezért is álltam kicsit értetlenül a mini sorozat előtt, amit ma ajánlok nektek. Mert hogy ezek a mesekönyvek erről szólnak. És aztán a szerző, Farkas Robi olyan jó kis válaszokat adott a kérdéseimre, hogy elkezdett érdekelni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.