Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Milyen iskolát válasszak?

Egyre többször hallom a kérdést, hová vigyem a gyerekem iskolába? Tanácstalanul áll szülő és óvónő is, mit és kit válasszon, milyen pályára állítsa a gyermeket. A felelős szülői magatartás nem engedi, hogy egy rendszer bedarája a gyerekét. Persze jó tanítót kell választani, az a kulcskérdés, de honnan tudom ki a jó? És mi a jó az én gyerekemnek?

Menekülőre fogja szülő, diák, pedagógus az állami rendszerből, ha szabad és az egyéniséghez alkalmazkodó pedagógiai programot keres. Mert bár vannak olyan alkatok, akiknek meg sem kottyan a szigorú rend, az általános alkalmazkodás, az egyen szabályok és elvárások, szaporodik azok száma, akik nem találják meg az ingyenes, hivatalos képzésben a számításaikat. Sok családban minden követ megmozgatnak, erejük feletti terheket vállalnak, rokoni segítséget kapnak ahhoz, hogy más iskolába járassák gyermekeiket.

Az első lépés, hogy elemezzük, milyen iskolát szeretnénk, illetve milyen iskola való a mi gyerekünknek. A legnagyobb hibát akkor vétjük, ha saját meggyőződésünk és a gyermek alkata ellenére választunk. Mivel nem várható el egyik szülőtől sem, hogy pedagógiailag képzett és tájékozott legyen, álljon itt néhány praktikus tanács, és némi ismertetés, milyen irányba induljunk el:

  • 1. megfelelő-e egy hagyományos rendszerű iskola, vagy speciális elvárásaink vannak?
  • 2. családunk számára mennyiben az előmenetel és mennyiben az egyéni boldogság fontos?
  • 3. mit tartunk hosszú távon fontosabbnak, a gyermek jó közérzetét vagy a megfelelő teljesítményét?
  • 4. az erős korlátok vagy a nagyobb szabadság biztosítása eredményes gyermekünk esetében?
  • 5. van-e bármilyen előre ismert tanulási vagy viselkedésbeli nehézsége?
  • 6. a családi napirendbe, szokásokba hogyan illeszthető bele a közös tanulás és az iskolába jutás?
  • 7. szeretnénk-e valamilyen vallási, felekezeti nevelést?
  • 8. mennyire intenzíven kívánjuk a nyelvi, sport vagy zenei oktatást beilleszteni gyermekünk életébe?

Az iskolák csoportosításakor az első szembeötlő különbség a fenntartó személyében van. Lehet állami, alapítványi, magán vagy egyházi fenntartású. A fenntartó személye a gyakorlati és az elméleti működtetés szempontjából lényeges.

Csaknem bármilyen fenntartású is az iskola, az alkalmazott módszerek szintén egy nagyon lényeges szempont. Lehet ez egy konkrét pedagógiai felfogás:

A Waldorf-pedagógia megalapítója az osztrák Rudolf Steiner (1861-1925). A Waldorf-pedagógia fejlődéspedagógia, amelyben döntően az életkori sajátosságok határozzák meg a tevékenységformákat, a módszert és a tananyagot. A Waldorf-iskola a keresztény kultúra értékeit közvetíti, de felekezethez kötött vallási, világnézeti nevelés nem jelenik meg az iskolákban. A Waldorf-pedagógia tulajdonképpen a régi értékek újjáélesztése. Szellemi háttere az antropozófia („emberi bölcsesség”, keresztény alapokon álló szellemi tudomány).

A Montessori módszert Mária Montessoriról (1870-1952) nevezték el, aki Olaszország első orvosnője volt. Pedagógiai rendszerének kidolgozásakor a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki. Jelmondata: "Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!" 
Csak saját tapasztalatai alapján szerezhet az ember igazi tudást. A tanulás különböző jártasságok, készségek kialakulása, amely célszerű tevékenységeken, cselekvéseken keresztül valósul meg.

Vagy gondolkodhatunk általánosságban gyerekközpontú megközelítésben, ahol kooperatív tanulásszervezéssel kisebb csoportokban az együttműködésre fektetve a hangsúlyt tanulnak a gyerekek, vagy projekt módszerrel egy-egy komplex problémát hosszabb idő alatt ütemezve járnak körbe, vagy szimpatikus lehet az epochális (tömbösített) oktatás, ahol egy-egy korszakot többféle tantárgy szemüvegén keresztül ismerünk meg.

Az alapítványi iskolák jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy alternatívát nyújtanak és színesítik az oktatási palettát. Alternatív, innovatív pedagógiai módszereket alkalmaznak, sajátos világnézeti vagy filozófiai, altruista célokat valósítanak meg, speciális igényekkel rendelkező tanulócsoportokat és szülőket szólítanak meg. Másrészt ma is pedagógiai műhelyként működnek és ezzel a közoktatásra is jótékony hatással vannak.

Az alternatív iskolákon olyan, általában civil kezdeményezésre létrejövő iskolákat értünk, amelyek a kötelező iskolázási idő egészére vagy valamely szakaszára kínálnak a tömegoktatástól eltérő speciális tananyagot, legtöbbször nem hagyományos pedagógiai módszerekkel. A szülők számára alternatívát jelentenek a hagyományos rendszer jó nevű iskolái mellett. Jellemzőjük a gyermekközpontúság, a szülők intenzívebb bevonása, a készségfejlesztés kiemelkedő szerepe. A szülői kör általában azért választja ezeket az iskolákat és áldoz az oktatásra, mert kiscsoportos, személyre szabott nevelést vár el. Ezen iskolák általában határozottan felvállalják az integrációt, a diszfunkciós vagy magatartás zavarral, beilleszkedési problémákkal küzdő gyermekek oktatását.

A két tanítási nyelvű iskolákban a nevelő- és oktatómunka a magyar nyelv mellett másik tannyelven is folyik. A két tanítási nyelvű iskolák a jó nevű hazai iskolákkal versenyeznek ill. sok esetben a hazánkban élő külföldi családokat célozzák meg.

A nemzetközi iskolák elsősorban a különböző nemzetiségű és kultúrájú, hazánkban élő családok gyermekei számára biztosítanak oktatást. Valamely nemzetközi iskolarendszerhez vagy anyaiskolához tartozva, jelentős önállósággal, egyedi érdekérvényesítési rendszerrel működnek a hazai oktatási piacon. Meghatározott módszerek és értékelés mellé az itt tanulók elismert nemzetközi bizonyítványt is kapnak. Világszerte az elitképzést és egy speciális szülői csoport elvárásait elégítik ki.

A szakirodalom az egyházi (felekezeti) és az alapítványi iskolákat egymástól elkülönülten kezeli. A rendszerváltás idején azt, hogy az egyházak az oktatásban nagyobb szerepet tölthessenek be, két törvény is szolgálta. A korábbi évek során felvételi arányok, az írásbeli érettségik eredményei, a nyelvvizsgák aránya – tehát hagyományos, mérhető mutatók alapján kimagasló teljesítményt nyújtottak.

Egyéni megoldás lehet a magántanulói státusz is. Magyarországon nincs iskolába járási kötelezettség, csak tankötelezettség. Ha a szülő úgy dönt, kezdeményezheti az iskola igazgatójánál a magántanulói státuszt, amely ellen csak akkor emelhet kifogást az iskola, ha veszélyeztetve látja a gyermeket. Azaz ha a szülők biztosítani tudják gyermekük tanítását és a vizsgákra való felkészülését, akkor nem kell naponta iskolába járnia. Ez egy merész szülői vállalás. De ha jól körüljárt döntés, akkor nagyon eredményes lehet.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.