Finnország nem ül a babérjain!
Az első ország, ahol eltörlik az iskolai tantárgyakat.
Sokak szerint a finn oktatási rendszer tekinthető a legjobbnak ma a világon. Mindenesetre a nemzetközi listákon mindig az első tíz között szerepel. Mindezek ellenére az oktatásügyi hatóságok nem ülnek a babérjaikon, hanem úgy döntöttek, hogy igazi forradalmat visznek végig az egész oktatási rendszeren.
A finn hivatalnokok száműzik az iskolai tantervből a tantárgyakat. Nem lesz egyik osztályban sem irodalom, fizika, matek vagy földrajz.
A helsinki-i oktatási miniszter, Marjo Kyllonen a változásokat így magyarázza:
A hagyományos iskolamodellek az 1900-as évek szükségleteinek felelnek meg. Ma mások az elvárásaink, ma más válaszokra, egy 21. századi, korszerűbb rendszerre van szükség. Egyéni tartalmakra, a jelenségek és a történések interdiszciplináris megközelítésre van szükség. Például a második világháborút meg kell vizsgálnunk az események, a földrajz, a matematika oldaláról. És ha a diákok a tananyagot aktív résztvevőként dolgozzák fel, teljes valójukban élik át a tudást a nyelvtani, gazdasági és kommunikációs készségek terén.
Ez a rendszer Finnországban, a felsőbb évfolyamokon, 16 éves kortól kerül bevezetésre.
Az általános elképzelés szerint a diákok maguk választják ki, mely témák, vagy jelenségek érdeklik őket, miket akarnak tanulni, szem előtt tartva a terveiket, továbbtanulási ambíciójukat, képességeiket.
Ezzel a módszerrel a diákoknak nem kell végigmenniük egy teljes fizika vagy kémia tananyagon, hogy mindvégig azon törjék a fejüket miért is van szüksége ezekre az ismeretekre.
A hagyományos tanár diák kommunikációban is változás jön! A diákoknak nem kell már többé az iskolapadban azon aggódniuk, hogy egyszer csak váratlanul felszólítják. Az iskola nem leckézteti, hanem megtanítja kis csoportokban együttműködve dolgozni a diákokat, és megvitatni a problémákat. A finn oktatási rendszer együttműködő munkára ösztönzi a diákokat, és ez az oka, amiért a tanári attitűdnek is változnia kell. Az iskolai reform sikerességéhez elengedhetetlen a tanárokkal való együttműködés és összhang, hogy megvalósulhassanak az eltérő tartalmak. Helsinkiben a tanárok kb 70%-a vállalt előkészítő munkát a megújító folyamatban, amelyhez persze anyagi ösztönzést is kapnak. Várhatóan 2020-ra fejeződik be az átalakítás.
Magyarországon, hogyan megy ez?
Forrás: BRIGHT SIDE