Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

8 kezdőmondat, ahhoz hogy egy tanárral könnyen induljon a beszélgetés

understood.org oldalon olvastam ezt a cikket és rögtön eszembe jutott, hogy hányszor hallottam ismerősöktől, hogy nem sikerül megértetniük magukat egy tanárral, vagy a tanárnak a szülővel. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha úgy tudna kommunikálni egymással szülő és tanár, hogy értse egymást, hiszen mindkét félnek közös az érdeke. Boldog, kiegyensúlyozott, iskolába örömmel járó gyerekeket látni.

Ezért gondoltam, megosztom veletek ezt az egyszerű, de annál nagyszerűbb 8 kezdőmondatot.

1 – „aggódom a gyerekem miatt…”

Azt mondani, hogy aggódom a gyerekem matematikai előmenetele miatt sokkal kevésbé vezet konfliktushoz, mintha azt mondanánk, hogy „többet kellene segíteniük a fiamnak”. Szerencsésebb, ha úgy fogalmazol, hogy egyértelmű legyen, partnerként szeretnél együttműködni a tanárral, nem pedig rájuk mutogatsz probléma esetén.

2 – „kérem, segítsen megérteni…”

Még azokban a pillanatokban is, amikor nem értesz egyet a tanárral, a „kérem, segítsen megérteni” kezdetű mondat elég konstruktív ahhoz, hogy a beszélgetést előre mozdítsd. Azt is egyértelművé teszi, hogy figyelsz a tanárra és részt veszel a probléma megoldásában.

3 – „mi volt a célja ennek a feladatnak?”

Nagyon fontos egyértelművé tenni, hogy a tanár és te ugyanazokért a célokért dolgozol. Kulcsfontosságú tisztázni ezeket a célokat és szintén fontos ezek megosztásának a hangsúlyozása. Ezt lehetne kérdezni: „van valamilyen javaslata arra nézve, hogy milyen tevékenységgel tudná a gyermekem bizonyos képességeit fejleszteni?”

4 – „gondolt már arra, hogy…?”

Ez egy udvarias módja annak, hogy olyan dolgot osszál meg a tanárral, amit esetleg még ő sem tud. És egy jó megoldás arra, hogy úgy tegyél fel kérdéseket, hogy a tanárnak ne kelljen védekeznie.

5 – „úgy vettem észre, hogy…”

Ezzel a kifejezéssel lehetővé teszed, hogy úgy osszál meg információkat a tanárral, hogy közben ne bántsd meg, még akkor sem, ha más szemszögből látja a gyerekedet, mint te. Például: „Azt vettem észre, hogy a gyerekem sokkal részletesebben el tud mesélni egy történetet, ha azt hangosan olvassa fel. Van-e arra lehetőség, hogy az osztályban is hangosan olvassanak a gyerekek?”

6 – „úgy tűnik, hogy nehezebben végzi el ezt, amikor….”

Az „úgy tűnik” hasznos kifejezés akkor, amikor megpróbálsz közös egyetértésre jutni a gyereked erősségeivel és szükségleteivel kapcsolatban. Ez a szó lehetővé teszi, hogy helytelen feltételezés nélkül mondd el a szituációt. Például ezt mondhatod: „úgy tűnik, hogy a gyermekem nehezebben tudja megmutatni, mit tud, ha a munkalapon keverednek a műveletek, vagy „úgy tűnik, mintha nem tudná megoldani a házi feladatot, amikor a feladatkiírás többrészes utasítást tartalmaz.”

7 – „a gyermekem egyéni programja lehetővé teszi, hogy….. Ez hogy is működik az osztályban?”

Ez jó módja annak, hogy utánakérdezz a tanárnál anélkül, hogy vádolnád, hogy az sni-s gyerekedre jut-e külön figyelem. Ne feledd, a cél az, hogy együtt tudjatok működni! Kerüld a feltételezéseket, amik károsíthatják a kapcsolatotokat!

8 – „Segíthetek valamiben?”

A tanár nem csak a te gyerekeddel, hanem egy osztálynyi gyerekkel foglalkozik. Ebben a két szóban benne rejlik, hogy hajlandó vagy együttműködni, valamint érdekel téged, mi történik napközben az iskolában, és nem csak gyermekmegőrzőnek használod.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.