Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Miért nem megy a matek? Lehet, hogy nem jó játékokat játszottunk?

Korábbi cikkemben arról írtam, talán a felfedezés öröme megnyilvánulhatna a matekórán is és akkor nagyobb sikereket érhetnének el a gyerekeink e tantárgyban. Van azonban még egy másik aspektusa is annak, hogy vajon mi okozhat további nehézségeket a matematika tanulásában. Vagy tanításában. Ez pedig annak vizsgálata, hogy mivel és mennyit játszottak, játszanak a gyerekek. Milyen volt az alapozás?

Gyakran halljuk, hogy a legfiatalabb generációt digitális bennszülöttekként emlegetik, de nem egyértelmű, hogy ki mit ért ez alatt. Azt, hogy a 2010 után született gyerekek az IKT kompetenciák magas szintjével lépnek be az iskolák kapuján? Vagy azt jelenti, hogy a digitális eszközök felhasználói szintű ismerői? Azt értjük alatta, hogy ez egy olyan egységes jelenség, amire bátran lehet alapozni az oktatásban? És ha igen, akkor kell-e erre alapozni?

Amennyiben a Gutenberg-galaxist leváltja a Neumann-galaxis, amit sokan erősen vizionálnak, akkor ez utóbbi nem lehet kérdés.

Egyre több kutatási eredmény születik azzal kapcsolatban, hogy az IKT eszközök robbanásszerű terjedése nyomán a gyerekek is egyre fiatalabb korban válnak fogyasztóvá, felhasználóvá. Ez a mennyiségi változás azonban nem csapott át a minőségbe, vagyis a fokozódó eszközhasználat úgy tűnik nem hozta magával automatikusan a digitális kompetenciák olyan szintű fejlesztését, ami akár az iskolai oktatásban is robbanásszerű fejlődést eredményezhetne.

Dancs G. és Pintér M. 2015 kutatásában:

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/milyen-tapasztalatokkal-kerul-az-alfa-generacio-az-iskolaba) 95 óvodás hozzátartozójának válaszai alapján azt a képet vetítik elénk, hogy a mai matematikát nem csak a korábban leírt, nyomasztóan tudományos és való élettől elrugaszkodó volta teszi elérhetetlennek tűnő, csak különleges képességekkel elsajátítható dologgá. Más, kézzelfoghatóbb oka is van annak, hogy akadozni látszik a gépezet.

A matematika tanítás nehézségeit látva Pintér Marianna és Dancs Gábor 2015-ös kutatásnak az volt a célja, hogy feltérképezzék az iskolába lépő gyerekek előzetes tapasztalatait, hogy az IKT eszközök használata milyen hatással van, ha van, kifejezetten a matematikára koncentrálva. A matematika tanítás alapja értelemszerűen az az előzetes ismeret, amivel a gyerekek többsége az első osztályba lépve rendelkezik. Ezeket az előzetes ismereteket vették alapul valamikor régen, amikor a ma is érvényes általános iskolás matematika módszertant kidolgozták. Érdemes tehát ebből a szemszögből is ránéznünk, mi az, amit a gyerekek többsége ma csinál, mi az, amivel játszik, foglalkozik 6 éves kora előtt? Miben fogható meg az a változás, amit a pedagógusok egységesen látnak a legfiatalabb generációkon?

A ma iskolát kezdő gyerekek sok mindenben különböznek az akár 10-20 évvel ezelőtti társaikhoz képest. A család érzékelhető átalakulásával jelentősen megváltozott a gyerekek nagy részének családi háttere, nagyot változott a lét módja, - vagyis az a kulturális közeg, ami körülveszi őket – és az élet ritmusa is. Több szempontból másfélék lettek a közösségi élmények, hiszen a mikroközösségek – szomszédok, háztömb, utca, stb. - már nem, vagy csak ritkán és kevéssé képezik részét a kapcsolati hálónak. A közösségi élmény nagyon nagy részben áttevődött a virtuális térbe. Igaz ez a 0-6 éves gyerekek szüleire vonatkoztatva is.

A felnőttek életének megváltozása logikusan azt eredményezi, hogy új és másfajta igényeik vannak a legfiatalabb generáció tagjainak is és mások lettek a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges előzetes tapasztalataik is.

Dancs és Pintér kérdőíves kutatásának eredményei szerint a vizsgált 95 gyerekre vonatkoztatva a gyerekek 50%-a már másfél éves kora előtt találkozott digitális eszközökkel, 81%-uk három éves korára már rendszeres felhasználó volt, vagyis hetente többször, akár naponta használt valamilyen eszközt, elsősorban érintőképernyősöket. Jellemzően mese vagy gyerekeknek készült zenei videók nézésére használják, vagy szórakoztató játékokat játszanak rajta. Mindannyian tudjuk, hogy e mellett milyen gazdag választék van a társasjátékok között is és hogy számtalan új módja van a gyerekek együtt játszásának. Szóval a mostani gyerekek is játszanak, akkor mi a gond?

A Varga Tamás-i hagyományokra épülő magyar matematikaoktatás a fejlesztés szinte minden területén egyaránt alapoz a gyermekek iskolakezdés előtti, játékok és tevékenységek során szerzett tapasztalataira. Az említett kutatás szerint az eszközhasználat azonban elvette az időt sok olyan hagyományos játéktól, mint pl. a dominó, a kártya, a memóriajáték, a játékpénz, a dobókockás játékok, amik fontos tapasztalatai voltak a korábbi generációknak. Úgy tűnik tehát, ezekre már nem építhetnek a pedagógusok. Hogy mennyire nem találkozott a vizsgálatban résztvevő 95 gyerek a felsorolt klasszikus játékokkal, és hogy miért fontosak a felsorolt játékok a matematika tanulás szempontjából, az ilyen megvilágításban nagyon is elgondolkodtató.

A darabszám fogalmának kialakulásában és a kis számok számképének felismerésében pl. a dominó és a dobókockás játékok nagyon fontos szerepet játszanak. A gyerekek 77,6%-a ritkán, 50 %- a még soha nem játszott ezekkel.

Az emlékezet fejlesztése szintén alapvető dolog és nem csak a matematika, hanem általánosságban a tanulás szempontjából. Memóriajátékokat azonban a vizsgált gyerekek 43,6% soha nem játszott.

A szabályértés, szabálykövetés, illetve kombinatorikus gondolkodás szintén igen fontos matematikai szempontból. Ezeket fejlesztik és a jelenlegi iskolai tanulásra is előkészítenek a stratégiai játékok, amivel a gyerekek 73,4% ritkán vagy soha, és a különböző kártyajátékok, amivel a gyerekek 62,8 %-a szintén ritkán vagy soha nem találkozott

A mérőszám fogalmának kialakulását az összemérésen alapuló játékok alapozzák, de a gyerekek 75,5%-a ritkán vagy soha nem játszott még ilyen típusú játékokkal.

A számrendszeres gondolkodást például a játékpénz alakítja, de a gyerekek 71,3%-a ritkán vagy soha nem játszik ilyen jellegű játékokkal.

A matematika számára elengedhetetlen a térszemlélet fejlesztése. Ez az egyetlen terület, ami úgy tűnik nem szenvedett csorbát, mert a gyerekek 89,4%-a gyakran játszik építőjátékokkal. Ez valószínűleg nagyrészt köszönhető annak, hogy a mostani ovis gyerekeknek már a szülei is a lego-generációhoz tartoznak.

A kutatás azt is kiemeli, hogy bár óriási kínálat van a gyerekek számára szórakozást biztosító szoftverek között, az IKT fejlesztőjátékok használata nem jellemző, annak ellenére, hogy a gyerekek ezekkel is szívesen játszanak. Nem az a baj tehát, hogy használják a gyerekek ezeket az eszközöket, hanem hogy mi, felnőttek nem vagyunk elég jól tájékozottak a lehetőségekben és így egyelőre nem használjuk tudatosan fel a digitális játékokban rejlő lehetőségeket. Ha nem tanuljuk meg mi magunk, akkor nem fogjuk tudni megtanítani a gyerekeinket a tudatos fogyasztásra és arra a legfontosabb szabályra, hogy ne az eszköz használjon minket, hanem mi használjuk azt fel saját céljaink szolgálatában.

Fontos hogy kérdéseket fogalmazzunk meg ezekkel az eredményekkel kapcsolatban.

Valós elvárás-e, hogy a gyerekek számára ugyanolyan érdekes legyen egy-egy játék, mint a szülei számára volt annak idején?

Lehetséges-e elhagyni a régi játékokat vagy ésszerű egyensúlyra kell törekedni a digitális eszközök bevonásával?

Képesek-e az IKT eszközök azoknak a készségeknek és ismereteknek a kialakítására, amik ma szükségesek és elengedhetetlenül fontosak az iskolát kezdő gyerekek számára?

Átveszik-e az IKT eszközök a hagyományos játékok fejlesztő hatásait?

Pótolni kell-e a hiányzó tapasztalatokat a mostani matematika tanítás logikájához igazodva?

Vagy lehetséges és szükséges-e, hogy a megváltozott tapasztalatokhoz igazítva megújítsuk a matematika iskolai tanítását?

Végezetül álljon itt egy idézet egyik volt egyetemi tanáromtól, aki a gömbi geometria világával egy egészen új univerzumot nyitott meg előttem. Nagyon hálás vagyok érte.

„Ha matematika címén feudális világképet közvetítünk, mindentudó ókori bölcsekkel, tévedhetetlen tanárokkal és kritika nélküli befogadásra (magolásra) nevelt tanítványokkal, akkor ezen nem segít, ha a törtfogalmat tortaszeleteléssel érzékeltetjük. Nem a külső formának, hanem a valódi tartalomnak, a matematikai gondolatnak kell a mindennapi életben használható matematikát képviselnie. A matematikához Euklidesz szerint nem vezet királyi út, de hozzátehetjük, hogy szolgai út sem!” Lénárt István

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Korlátozzuk az okostelefonokat!
iskola, óvoda

Korlátozzuk az okostelefonokat!

Hangzik sok szülő felhívása. Együtt, közösen üzenjünk hadat, az iskola ne engedeje, a szomszéd fiú ne mutogasson videokat a gyerekemnek, és számos világhírű fejlesztőre, kutatóra hivatkozva óvjuk meg gyerekeinket. Miközben azt fejeltik el, hogy az első eszközt nem az iskola, nem a szomszéd kisfiú, hanem ők maguk adták a gyerek kezébe. Ők kapcsolták be a tévét és ők tanítják a felhasználói szokásokat a saját gyermeküknek.

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Új iskola, óvoda
határon túl

Új iskola, óvoda

Most már kijelenthetem, azt hiszem, hogy egészen pontosan tudom, mit éreznek a gyerekeim az új iskolájukban: túl vagyok mind a négy szülői értekezleten (a legidősebbnek már ilyenje nincs, szóval az a terep továbbra is ismeretlen).
Ülök az osztály(-ok)ban/csoportban, teljesen ismeretlen környezetben (némi tévelygés után megtalálom a megfelelő osztálytermet), teljesen idegen emberek között (és rátok gondolok, drága volt szülőtársak, óvodában, iskolában). 

Fortnite, a menő játék
ajánló

Fortnite, a menő játék

Különösen az ADHD-s és a szociális képességekkel bajlódó gyerekek szülei számára állított össze az Understood oktatási portál bloggere tanácsokat, mit érdemes tenniük, ha a gyerekeik a Fortnite játékkal játszanak. Úgy gondoltam, hogy mások számára is érdekes és megfontolandó lehet, így alább olvashatjátok, mit javasol a szülőknek Mark J. Griffin, Ph.D., aki az unokájával próbálta ki a játékot, hogy megtapasztalja,hogyan érinti a gyerekeket ez a játék.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.