Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Trendi módszer a projekt, de mi is ez valójában?

Egyre inkább evidenciának tűnik, hogy az iskolákban a projekt alapú oktatást kell megvalósítani. Az, hogy valójában mit is értenek ez alatt a pedagógusok, már nem annyira az. Gyakran azt értik, hogy egy 7.-es osztályban a természetismeret óra keretében a tanár megad egy témát a gyerekeknek (pl. Az üvegházhatás) és otthon mindenkinek fel kell dolgoznia, utána kell kutatnia, tablót kell belőle készítenie. De ez maximum a tanár szemszögéből nézve lehet projekt.

A gyerekek szemszögéből azonban csak egy újabb házi feladat, aminek hosszabb a beadási határideje.

Mi is a projekt? Általában azt értjük alatta, hogy van egy téma, amit körüljárunk, vagy van egy probléma, amire megoldásokat keresünk. A projekt az iskolai környezetben a megszokott tanítási formákat megbontó tevékenység, aminek a céljai között fontos szerepet tölt be az új ismeretanyag elsajátítása, de ennél jóval túlmutat. Mert gyakorlati problémák megoldása kerül a fókuszba.

A projektmódszer lényegi elemei az önálló és a csoportos tapasztalatszerzés, és hogy egy problémát a lehető legtöbb összefüggésében lássunk meg, vagyis a lehető legtöbb kapcsolódási pontját fedezzük fel a világ egyéb dolgaival. Egy projekt megvalósulása elképzelhetetlen a gyerekek és felnőttek aktív részvétele nélkül. A lényege nem valósul meg akkor, ha az egyes gyerekeknek nem kell szerepet és felelősséget vállalniuk saját tanulási folyamatukban. Nem beszélhetünk projektről, ha nincs valamilyen – a résztvevők számára egyformán – értelmes közös cél, produktum a folyamat végén.

Miközben számtalan egyéb tanulásnak, fejlesztésnek és ismeretek elsajátításának is ki kell egészítenie ezt a fajta tanulást, a projektmunkában számos dimenzióban fejlődik tovább az ember. A projektnek nem csupán egy adott kérdés feldolgozása a célja, hanem a meglévő kompetenciák használata, azok meglétének tudatosítása is. Hogy legyen lehetőség rácsodálkozni: Ezt is meg tudom csinálni! Erre is képes vagyok! Sőt, a másokhoz való kapcsolódás és a segítségkérés megtanulása, a többi gyerek kompetenciáira való rácsodálkozás is célja kell, hogy legyen.

Az önismeret és az önértékelés olyan kompetenciák, amik nélkül nem szabadna kikerülni a középiskolából. Ez a módszer, ez a fajta tanulás mindezt automatikusan, szinte észrevétlenül magával hozza, amennyiben munkát és energiát fektetnek a projekt értelmezésébe, megtervezésébe és megszervezésébe. Jó, ha intézményi szinten abban hiszünk, hogy a projekt alapú tanulás lényege az úton levés, a gyerekeket és pedagógusokat útközben ért tapasztalatok, élmények kognitív és érzelmi hatásai. Igen, az azt is jelenti, hogy a gyerekek és a pedagógusok partnerként működnek együtt, vagyis a pedagógusok belülről és nem felülről segítik a projekt és a pedagógiai célok megvalósulását.

Egy projekt komplex megközelítést igényel, vagyis át kell lépnie sok határt. Egyszerre jelennek meg benne olyan tudások, amiket a hagyományos oktatás tantárgyakra szabdal, egyszerre igényli az önálló munkavégzést és a csapatban dolgozást. Át kell, hogy lépje az osztálykereteket, az évfolyamok által megszabott életkori keretek megbontása pedig szintén hozzájárul, hogy egy projekten belül minél több cél megvalósulhasson. A tudományterületekhez köthető tudások bővítése, a meglévő kompetenciák tudatosítása, az önismeret és a szociális kompetenciák fejlesztése.

A projekt témaválasztása már önmagában meghatározza, hogy mi történik valójában. Nem mindegy, hogy a tanár jelöli ki a témát, vagy hogy a gyerekek és felnőttek együtt ötletelnek, együtt választják ki azt a témát, amit feldolgoznak a projekt keretében. A projektmódszer atyja szerint projekt az, amit a tanulók szívesen, teljes szívvel, saját elhatározásból, belső motiváció mentén csinálnak (Kilpatrick). Iskolai keretek között a tanárok igénye persze az, hogy a választott téma kapcsolódjon a tananyaghoz. Én ezt megfordítanám, és arra helyezném a hangsúlyt, hogy az iskola és a tananyag hogyan tud kapcsolódni ahhoz a témához, amivel a gyerekek szívesen foglalkoznak. A pedagógusok gondolják végig, hogy mik azok a pontok, ahol szinte biztosan látszik előre a téma kapcsolódása a tantárgyi tudásokhoz, hogy mely tudományterületek fognak automatikusan megjelenni, hogy milyen technikai ismeretek szükségességét, eszközök használatát, módszerek megvalósulását hozza magával a téma. Akkor nehéz innen nézni egy projektre, amikor egy iskolán belül csak dobozokban tudunk gondolkodni, mint: osztály, évfolyam, tantárgy, órarend, tanóra.

Amikor ezektől a kötelékektől szabadon tudunk egy olyan témára tekinteni, ami a gyerekeket érdekli (triviális példa lehet a Harry Potter történet, vagy a Mars benépesítése), akkor így épülhet fel. Például ebben a projektben részt vesz 3 elsős, 2 másodikos, 4 negyedikes 2 ötödikes és 3 hatodikos. 15 gyerek, akiket mind az érdekli, hogy hogyan költözhetnének emberek a Marsra. 1-6. osztályig mi az, ami a tantárgyi követelmények között ebben benne van, benne lehet? Csak pár dolgot sorolok fel: az internetes és könyvtári kutatástól kezdve a szövegértés és alkotás fejlesztése, az idegen nyelv használata, számolások, rajzolás, gyurmázás, múzeum látogatás; a Naprendszer bolygói, az élet feltételei, a víz tulajdonságai, a halmazállapotok, az emberi test működése, a hosszúság mértékegységei, híres csillagászok, tudósok, az űrkutatás története és még hosszan sorolhatnám. A végeredmény is lehet nagyon sokféle, akár mesekönyv, vagy színdarab, vagy egy űrhajó tervezése és mászókaként, vagy csillagász kuckóként gyakorlati megépítése, vagy a marsi települések makettja, stb.

Visszafelé kell gondolkodni. A projekt az életet hozza be az iskola falai közé, ha jól csináljuk. Olyan valós feladathelyzetekbe hozza a gyerekeket, amit még élveznek is. Vagyis a mi feladatunk a tervezés során nem feltétlenül az kell, hogy legyen, hogy olyan témát adjunk a gyerekeknek, amibe az általunk éppen kitűzött célokat belepakoltuk. Hanem az, hogy a gyerekek által választott témákat elemezzük, átgondoljuk, a pedagógus team-mel szétszálazzuk és meglássuk benne az általános műveltség megszerzéséhez szükséges tananyagot, a fejleszthető kompetenciákat, a fejlődési és megújulási lehetőségeket egyformán.

Gyakori, de jó ha tudjuk, hogy miben és miért kompromisszumos megoldás a projektekben, ha a tanár jelöli ki a témát a saját tartalmi céljaival, és „csak” a megvalósítás módjában és a produktum kiválasztásában enged szabad teret a gyerekeknek.

Sok iskolában alkalmazzák szerencsére a projektmódszert helyesen. Olyan iskolák is vannak, amik a programjuk lényegi elemének tekintik ezt, nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is. Ezek közül egy az AKG, ahol a projektet nem csupán módszerként használják, hanem a tanulók pályaválasztását megsegítő fontos eszközként is. Hogy mit is jelent ez pontosan, azt a május 17-én -megjelenő cikkemben, egy tanuló történetén keresztül szeretném bemutatni, aki a kémia megszerettetésének céljával, egy szemléltető eszközökkel kiegészített mesekönyvet alkotott meg.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Fejlesszünk érintéssel!
iskola, óvoda

Fejlesszünk érintéssel!

A kisiskolások között egyre gyakrabban találkozunk iskolai, tanulási nehézséggel. Később aztán nehezen tudjuk behozni a lemaradást. A megváltozott életmódunk miatt kimarad számos olyan tevékenység, élmény, történés, ami fejleszti, felkészíti a testünket és az agyunkat a tanulásra. Az egyik ilyen fontos terület a taktilis rendszer, amely az érintés és bőrérzékelés, ingerlés segítségével készít fel bennünket például a finommotorikai feladatokra, azaz például az írásra.

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen
interjúk

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen

Több tanulmány is kimutatta, hogy a meleg, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat összefüggésben van a jobb önértékeléssel, a jobb szülő-gyerek kommunikációval, a jobb tanulmányi eredménnyel és a kevesebb pszichológiai és viselkedési zavarral.

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni
határon túl

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni

Az egyik leggyakoribb félelem, amivel a gyerekek szembesülnek, az új dolgok kipróbálása, az új szituációkban való helytállás. A bizonytalanság és az félelem bénító tud lenni. És ha ezt nem győzzük le gyerekkorunkban, élethossziglan kísérthet. Forrás: seangrover.com

Busójárás kisgyerekekkel
ajánló

Busójárás kisgyerekekkel

Egy ideje már szerepelt a családi bakancslistán, hogy egyszer mi is megnézzük Mohácson a busójárást. Kicsi gyerekeink vannak, szóval tartottunk a rendezvénytől (hatalmas tömeg, hangos, ijesztő jelmezbe bújt emberek), ráadásul szállást sem könnyű ilyenkor találni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.