Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Iskolaalapítás, iskolaválasztás: alternatív iskola vagy tanulócsoport?

Az elmúlt években egyre inkább keresik a szülők, családok az alternatív oktatási megoldásokat. Divat ez, vagy természetes igény? Egyáltalán mit is keresünk? Korszerű iskolát? Esetleg a szülők által létrehozott magántanulói csoportot? Az intézmények oldaláról az alapítás nehézségeiről és körülményeiről, azoknak bemutatásával segít eligazodnunk vendég szerzőnk, Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője. 

Az elmúlt években nagyon megnőtt az érdeklődés az alternatív oktatási formák iránt. Egyre több szülő keres olyan megoldást, ahol biztosítva látja, hogy gyermeke az iskolai élet során a pedagógusoktól valódi odafigyelést kap, a képzésben pedig a korszerű, XXI. században fontos kompetenciákra helyezik a hangsúlyt: a kreativitásra, a használható tudásra, a belső érdeklődés megtartására, az együttműködésre és a további szociális kompetenciákra.

Ez az igény jelen volt már a rendszerváltás környékén is, ennek mentén jöttek létre az első alternatív iskolák. A 2010-es évek második felében az azóta több évtizede működő alternatív iskolák elérték befogadóképességük határát, nem tudják minden család igényét kielégíteni, ezért elindult ismét egy iskolaalapítási hullám. Az újonnan alapuló iskolák egy része támaszkodik a régi iskolákban összegyűlt tapasztalatokra, mások megpróbálják az „iskola” fogalmát újraértelmezni, és tovább formálni a lehetőségeket. Az iskolákat a jogi szabályozás erősen köti ugyan, viszont emiatt hosszútávra tervezhető, biztonságos működést tudnak nyújtani. Az új alapítási hullámban számos tanulócsoport is alakult: ezek jogilag szabályozatlan, iskolaszerűen működő csoportok, amelyek központilag szabályozatlan működésük miatt rugalmasabban tudnak reagálni bármiféle felmerülő igényre, viszont működésük a résztvevők bizalmi kapcsolatára épül, amelyben a feleknek semmiféle jogi biztosítéka nincs.

Ami az iskolára és a tanulócsoportra is igaz, hogy a tanulási környezetet felnőtt biztosítja a gyerekeknek, akik rendszeresen bejárnak, a nap nagy részét ott töltik, feladatokat kapnak és végeznek el, a csoportvezetőktől visszajelzéseket kapnak.

A következőkben tételesen összefoglalom az iskola és a tanulócsoport egyéb jellegzetességeit, lehetőségeiket és a felmerülő nehézségeiket.

Alapítás

Az iskolák alapításának lehetőségét számos jogszabály köti. Meg kell felelni a szakmai kritériumok mellett komoly építésügyi előírásoknak is, illetve már az alapításkor bizonyos eszközökkel rendelkezni kell. Az iskola mindenre kiterjedő hatósági engedélyeztetése legalább fél évet igénybe vesz, és jelentős költségekkel jár.

Ezzel szemben a tanulócsoport, mivel semmiféle előírásnak nem kell megfeleljen, gyorsabban létrehozható. A helyszínt, az eszközöket, a működést kizárólag a megrendelő illetve az alapítók határozzák meg, nem szükséges semmi máshoz igazodni.

Gyermekek jogállása

Jelenleg Magyarországon tankötelezettség van. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek iskolába járással vagy magántanulóként teljesíteni kell egy jogszabályilag meghatározott oktatásban való részvételt, amelynek során elsajátítanak egy kijelölt minimumot (Nemzeti Alaptanterv). Ennek teljesítését vagy az iskolába járás közben, vagy vizsgázás keretében bizonyítani kell.

Az alternatív iskolák a magyar köznevelés ellátórendszerének teljes jogú szervezeteként, hivatalos magyar általános iskolaként vagy középiskolaként látják el a diákokat, igazolják a tankötelezettség letöltését, kiállítanak akkreditált bizonyítványt. Egy részük alternatív kerettantervvel dolgozik. Az alternatív kerettanterveket a Nemzeti Alaptervhez igazították. Bizonyos kerettantervekben ugyanazokat az ismereteket is megtanítják, mint a hagyományos iskolákban, csak más módon vagy más időzítéssel (pl. A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő kerettanterv). Más alternatív kerettantervek a képzésükhöz kapcsoltak még egy tanévet, amelynek során az államilag elismert vizsgára felkészítik a gyerekeket (Waldorf).

A tanulócsoportba járó gyerekek jogilag magántanulók. Ez azt jelenti, hogy jogilag egy akkreditált iskolához tartoznak, de a képzés biztosítása a szülő felelőssége (amit megoldhat tanulócsoportba járással is, de a csoportnak nincs jogi felelőssége abban, hogy ez valóban meg is történik-e). A magántanulók a háttériskolában vizsgáznak, illetve ez az iskola állítja ki nekik a bizonyítványt.

A magántanulói státusz biztosítására kétféle gyakorlat létezik.

Az egyikben a szülő dolga, hogy mindezt a gyermekének biztosítsa, vagy egy támogató iskola segítségével, vagy azzal az iskolával, amelyhez a gyermek körzetileg tartozik. Ennek a nehézségei: amennyiben az iskolaigazgató nem támogató, megakadályozhatja a magántanulást; az iskolák többségében évente újra le kell folytatni az engedélyeztetési eljárást (bár a jogszabály szerint az igazgató dönti el, hogy mennyi időre adja meg ezt a jogot); félévente idegen környezetben kell a gyermeknek vizsgázni. A tanulócsoport szempontjából az ilyen magántanulók fogadása abból a szempontból nehézséget jelenthet, hogy a csoportba járó gyerekeket különböző iskolák különböző vizsgáztatására kell felkészíteni – már ha mindezt vállalják. Az is egy lehetőség, hogy a vizsgára való konkrét felkészülést nem a tanulócsoportban zajlik, hanem a szülő külön megoldja.

A nagyobb tanulócsoportok a fenti nehézség elkerülése miatt szakmai kapcsolatot szoktak kialakítani egy vagy két háttériskolával. A csoportba járó magántanuló gyerekek mindegyike jogilag ezekhez az iskolákhoz kapcsolódik. Ennek a működésnek számos előnye van: az adminisztrációt általában a tanulócsoport munkatársai intézik, a családoknak nem kell külön felvenni a kapcsolatot a háttériskolával; a vizsgára készülés minden gyereknek ugyanúgy zajlik, ezért azt a csoporton belül meg tudják oldani; számos esetben nincs külön vizsgára szükség: a csoport és az iskola szakmai együttműködés keretén belül, egyedi módon, a vizsgahelyzetet és az idegen tanárok bevonását minimalizálva oldják meg a beszámolókat. Ennek a működésnek a nehézségei: ilyen módon csak az elmúlt két évben működnek csoportok, azok is csak alsós gyerekekkel (ez az alsós tananyag komplexitása miatt pl. egy projekt bemutatásával, vagy egy közösen tartott tanórával könnyen megoldható) – arra viszont, hogy a vizsgahelyzet nélküli vizsgák hogyan oldhatóak meg a szaktárgyak és az ezekhez tartozó szaktanárok megjelenésével, nincsen tapasztalat még. Ez pedig egy igen fontos kérdés, mivel a gyerekeknek a tanulócsoportokból is a magyar középiskola rendszerbe kell majd betagozódni, ez pedig a központi tananyaghoz igazított felvételire és a felső tagozatban szerzett érdemjegyekre, osztályzatokra épül. Ennek a megoldása nem csak a tanulócsoportban dolgozó kollégáktól függ majd, hanem jelentősen befolyásolja a háttériskola hozzáállása is. Emellett nehézség az is, hogy mivel a tanulócsoportok mellett az otthonoktatás is igen elterjedőben van Magyarországon, egyre kevesebb az olyan iskola, amely nagyobb létszámban tud magántanulókat fogadni (a tanulói létszámot az iskolák alapító okiratukban kell előre szabályozzák az infrastrukturális feltételeik alapján).

A pedagógusok

Már a XX. század végén elindult egy paradigmaváltás a tanár szerepét illetően. Folyamatosan téma, hogy mit és hogyan tanítsunk a gyerekeknek, és ez szorosan kötődik ahhoz, hogy milyen személyiségű emberek, milyen szerepkörből és hogyan tanítanak.

Az iskolákat jogszabály köti abban, hogy milyen végzettségű pedagógusokat alkalmazhatnak, sőt, a jogszabály előírja, hogy milyen iskolaforma esetén minimálisan milyen végzettségű kollégákkal kell rendelkezni. Az alternatív kerettantervek annyiban módosíthatják ezt az előírást, hogy a saját kerettantervükben megfogalmazhatják azokat az egyedi elvárásokat, amelyeket saját pedagógusaiktól elvárnak (ilyen módón eltérhetnek a hagyományos végzettségektől is). A jogszabálynak való megfelelés néha feladat elé állítja az iskolákat, de azt is jelenti, hogy biztosítva van a felnőttek bizonyos szintű szakmai hozzáértése.

A tanulócsoportoknak ennél még sokkal könnyebb a helyzetük: kizárólag a saját elvárásaikhoz igazíthatják a csoport- és foglalkozásvezetők milyenségét (még akár pedagógusi végzettséggel sem kell rendelkezniük). Ez a szabadság lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek sokféle felnőttel kerüljenek kapcsolatba, illetve lehetőség a csoportoknak, hogy a felnőtt személyiségére helyezzék a hangsúlyt minden más szempont előtt. A későbbiekben azonban problémát jelenthet, hogy a nem-pedagógus végzettségű felnőttek nem biztos, hogy időben észreveszik, ha egy gyereknek speciális segítségre van szüksége bizonyos területen (pl. olvasási-, írás- vagy számolási nehézségek; magatartási és beilleszkedési problémák).

A tanítás tartalma, módszerei

A tankötelezettség miatt a Nemzeti Alaptantervben foglalt ismeret- és tudásanyagokat minden magyar gyereknek el kell sajátítani. Ahogy a fentiekben írtam, erről bizonyságot lehet tenni akár vizsga során is.

Az alternatív kerettantervű iskolák is megtanítják ezeket a tartalmakat, de a hagyományos rendszerhez képest átstrukturálva teszik. Ez azt jelenti, hogy az alternatív iskolák nagy része átjárható, vagyis garantálják, hogy egy esetleges iskolaváltás esetén a gyermek tudása nem tér el jelentősen attól, mintha bármelyik magyar iskolába járna (ez alól a Waldorf iskolák kivételek). Az alternatív iskolák a központilag előírt tananyag mellett a saját szemléletükből adódó egyéb tananyagokat is tanítanak.

A tanulócsoportokat ebből a szempontból sem köt semmilyen szabályozás. A tanulóik féléves vizsgáihoz igazodhatnak, emellett teljes szabadságuk van a tanított anyagot illetően. Az, hogy bármilyen tudásanyagot garantálnak-e, ha igen, azt milyen formában garantálják, csak tőlük függ.

A tanítás módszereiben van a legnagyobb hasonlóság az alternatív iskolák és a tanulócsoportok között. Mindkettőben korszerű módszerekkel igyekszenek hatékonyan, használható tudást adni. A gyerekeket gyakran foglalkoztatják csoportban, gyakoriak a projektek, a tevékenység- és játékalapú módszerek. A foglalkozások időtartamát az aktuális igényekhez igazítják, és esetenként eltérnek a hagyományos, életkorhoz igazított csoportszervezésektől.

Fenntartás

Az alternatív iskolák nagy része úgy biztosítja szakmai függetlenségét, hogy magánfenntartású (egyesületi, alapítványi) iskolaként működik. Az iskolafenntartók körét is jogszabály határozza meg. Az iskolafenntartó szervezetek az államtól bizonyos támogatást kapnak az iskola működtetéséhez. Ezt kiegészítendő általában a családoktól kérnek támogatást. Az iskolának jogszabályban előírt végzettségű vezetővel kell rendelkezni, akinek a fenntartó a munkáltatója. A pedagógusok és további működést segítő alkalmazottak az iskola dolgozói. Az iskola maga alakítja ki a saját szervezeti felépítését és működését.

A tanulócsoportok szervezeti háttere bármi lehet, és a kollégák alkalmazásnak bármilyen formájával rugalmasan élhetnek. Működésüket minden tekintetben csak és kizárólag a saját szerződéseik szerint alakítják (kivétel természetesen a fenntartó szervezetre vonatkozó illetve a munkáltatásra vonatkozó jogszabályok).

Úgy tűnhetne, hogy a tanulócsoportok létrehozása és fenntartása jóval olcsóbb, mint az iskoláké, hiszen nem kell épületügyi előírásoknak megfelelni, nincsenek kötelező eszközök, a kollégák létszáma és bérminimuma nem központilag előírt. Viszont – általában - van költségük a háttériskola felé, és nem kapnak állami támogatást. Összességében a tapasztalat azt mutatja, hogy a szülőktől beszedett támogatás nagyságában a két forma nem tér el jelentősen egymástól, sőt, inkább az iskolai forma olcsóbb. A budapesti magániskolákban a szülői hozzájárulásának egy gyermekre eső költsége havonta átlagban 80 000 forint (a legkevesebb 30 000 forint körül, a legmagasabb 130 000 forint körül van). Az iskolaszerű, egész napos ellátást biztosító tanulócsoportban ezzel szemben ugyanez átlagosan 100 000 forint. Vidéken ezek a hozzájárulások lényegesen kevesebbek lehetnek (10 000 – 60 000 forint között).

Összefoglalás

Egy új iskola vagy csoport alapításakor mindenképpen végig kell gondolni, hogy milyen prioritási sorrendje van az alapítóknak. A tanulócsoporti működés jelenleg formálódik, mindössze páréves, elsősorban alsó tagozatos tapasztalattal rendelkezik. Ezért sok szempontból bizonytalanabb, ámde jóval rugalmasabb forma, mint egy iskola. Az alternatív iskola a tanulócsoportokhoz képest merevebb működésű. A merevebb működés pozitívuma, hogy tervezhetőbb. A szorosabb kereteket ellensúlyozhatja a több évtizedes tapasztalat is, amelyeket beépítve alakult ki az iskolák jelenlegi működése. (Azok az iskolák, amelyek nem voltak képesek a kereteken belül rugalmasan változni, mára már megszűntek.)

Dobos Orsolya (az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője)

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?
iskola, óvoda

Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?

Minden gyereknél eljön a nap, amikor könyörögni kell, hogy tegyen maga után rendet. Hogy legyen figyelemmel a környezetére, hogy uralkodjon a káoszon. És van, hogy erre hiába kérjük, aztán feladjuk. De miért is kell ragaszkodnunk a rendhez? Miért nem hagyhatjuk rájuk, milyen állapotban van a szobájuk?

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Új iskola, óvoda
határon túl

Új iskola, óvoda

Most már kijelenthetem, azt hiszem, hogy egészen pontosan tudom, mit éreznek a gyerekeim az új iskolájukban: túl vagyok mind a négy szülői értekezleten (a legidősebbnek már ilyenje nincs, szóval az a terep továbbra is ismeretlen).
Ülök az osztály(-ok)ban/csoportban, teljesen ismeretlen környezetben (némi tévelygés után megtalálom a megfelelő osztálytermet), teljesen idegen emberek között (és rátok gondolok, drága volt szülőtársak, óvodában, iskolában). 

Fortnite, a menő játék
ajánló

Fortnite, a menő játék

Különösen az ADHD-s és a szociális képességekkel bajlódó gyerekek szülei számára állított össze az Understood oktatási portál bloggere tanácsokat, mit érdemes tenniük, ha a gyerekeik a Fortnite játékkal játszanak. Úgy gondoltam, hogy mások számára is érdekes és megfontolandó lehet, így alább olvashatjátok, mit javasol a szülőknek Mark J. Griffin, Ph.D., aki az unokájával próbálta ki a játékot, hogy megtapasztalja,hogyan érinti a gyerekeket ez a játék.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.