Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Gondolkodj globálisan, cselekedj a saját környezetedben!

A kritikai gondolkodás ma az egyik „leginkább felkapott”, sokat emlegetett XXI. századi kompetencia, aminek lényege a reflektív, elemző, következtetések levonására, érvek és ellenérvek megfogalmazására alkalmas gondolkodásmód. Lényeglátás, rendszerezés, értékelés annak érdekében, hogy döntéseket hozzunk, hogy válaszokat találjunk, hogy állást foglaljunk. Olyan működés, amiben a kétkedés, a kérdésfeltevés célja, hogy megközelítsük az objektív valóságot és hogy konstruktív részesei lehessünk a minket körülvevő világnak. Mit jelenthet ez az állampolgárságra vonatkoztatva?

A globalizáció gazdasági politikai, társadalmi hatásai, folyamatai következményeként felgyorsult az országok, államok, közösségek multikulturálissá válása, ezzel együtt az eltérő értékrendek, gondolkodásmódok érintkezési felületei is megsokszorozódnak. Az eltérő életminőségek és lehetőségek mellett a társadalomszervező erők, a hierarchikus viszonyok is láthatóbbak, tematizáltabbak és így konfliktuózusabbak lettek.

A plurálissá vált világban új kihívásokat jelent az állampolgárság – és mellette a civilség – meghatározása is. Az állampolgárság a modern kor embere számára komoly identitástényező, olyan részünk, ami meghatározó befolyással bír a demokratikus társadalmi működés megvalósulására avagy meghiúsulására is.

Az egyre szorongatóbb és megoldatlan társadalmi problémák –mint pl. a rasszizmus, az idegengyűlölet, a kirekesztés, a természetes környezet károsítása, a klímaváltozás, a piaci elvek kiterjesztése, a gazdagok és szegények közötti szakadék mélyülése - megoldásához olyan új és megújuló erőforrások feltárására van szükség, amelyek képesek valódi fordulatot hozni a jövőbe. Ahogyan a modern civilizációkat működtető energiahordozók felhasználása terén is szükségszerűen fordulatnak kell bekövetkeznie a Föld bolygón a békés egymásmellet élés érdekében is, úgy nem kevésbé szükséges az emberi erőforrások sokkal hatékonyabb kihasználása. Az egyik ilyen nem materiális, megújuló erőforrás lehet a kritikai állampolgárság. Az a fajta jelenlét és részvétel a társadalom működésében és működtetésében, aminek szerves része a kérdésfeltevés és a tisztesség, a tudatosság. Olyan részvétel, ami az autonóm döntéshozatalon alapul és melynek során az önmagunkért és másokért, a közösségért vállalt felelősség egyformán vonatkozik a közösség minden tagjára. Nemre, korra, származásra, vallási vagy szexuális beállítottságra való tekintet nélkül.

Ahhoz hogy a világ jobb legyen, szükség van az egyéni, csoport- és globális szinten is reflektív gondolkodásra, részvételre és döntéshozatalra. Szükség van a hierarchikus viszonyok fel- és elismerésére, valamint újragondolására. A kultúrák, nézetek és álláspontok egyenrangúságának elismerésére. Ennek egy eszköze a kritikai állampolgárság.

A kritikai állampolgárság egyszerre jelent nézőpontváltást, több szempontúságot, önreflektívitást, csoporttudatosságot és globálisan is reflektív, rendszerszemléletű gondolkodást (system thinking). Jelenti továbbá az aktív társadalmi részvételt, az önképviseletet és az elnyomott csoportok érdekeinek képviseletét; magába foglalja az önvezérelt információszerzést, a tájékozott döntéshozatalt is; jelenti az objektivitásra törekvést; jelenti az önmagunk meghaladását.

Ha csupán az alábbi három dolgot komolyan vesszük, már sokat tettünk:

1. „Think globally, act locally.” / Gondolkodj globálisan, cselekedj a saját környezetedben!

2. Az állampolgárság több dimenziós: lokális, nemzeti, régiós, globális vonatkozásai is vannak.

3. A közösségekhez tartozás nem csupán állapot. Része a közösségi identitás tudatos kialakítása, a közösség aktív alakítása és felelősségteljes elfogadása.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?
iskola, óvoda

Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?

Minden gyereknél eljön a nap, amikor könyörögni kell, hogy tegyen maga után rendet. Hogy legyen figyelemmel a környezetére, hogy uralkodjon a káoszon. És van, hogy erre hiába kérjük, aztán feladjuk. De miért is kell ragaszkodnunk a rendhez? Miért nem hagyhatjuk rájuk, milyen állapotban van a szobájuk?

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Új iskola, óvoda
határon túl

Új iskola, óvoda

Most már kijelenthetem, azt hiszem, hogy egészen pontosan tudom, mit éreznek a gyerekeim az új iskolájukban: túl vagyok mind a négy szülői értekezleten (a legidősebbnek már ilyenje nincs, szóval az a terep továbbra is ismeretlen).
Ülök az osztály(-ok)ban/csoportban, teljesen ismeretlen környezetben (némi tévelygés után megtalálom a megfelelő osztálytermet), teljesen idegen emberek között (és rátok gondolok, drága volt szülőtársak, óvodában, iskolában). 

Fortnite, a menő játék
ajánló

Fortnite, a menő játék

Különösen az ADHD-s és a szociális képességekkel bajlódó gyerekek szülei számára állított össze az Understood oktatási portál bloggere tanácsokat, mit érdemes tenniük, ha a gyerekeik a Fortnite játékkal játszanak. Úgy gondoltam, hogy mások számára is érdekes és megfontolandó lehet, így alább olvashatjátok, mit javasol a szülőknek Mark J. Griffin, Ph.D., aki az unokájával próbálta ki a játékot, hogy megtapasztalja,hogyan érinti a gyerekeket ez a játék.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.