Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

A teljesség felé…

A Teljes Iskola Megközelítés (Whole School Approach)

Az iskolával kapcsolatosan mostanáig felhalmozott tudást sokan, sokféleképpen szűrtük át magunkon. Mostanra egyértelműen látszik, hogy nem csak itt, hanem a világ egészen különböző pontjain is az elméletek és a gyakorlati tapasztalatok szintézise nagyon hasonló. 

Nagyon jó látni és bíztató a jövőre nézve, hogy sok újító kezdeményezés, iskolareformáló törekvés indult el kis hazánkban és a nagyvilágban. Az pedig különösen fontos, hogy alapvető pedagógiai kérdésekben úgy tűnik, azonosak a kiindulópontok.

Ilyen elsődleges és triviális kiindulópont például, hogy nem lehet standardizáltan folytatni az oktatást egy dinamikus világban, ahol megváltoztak olyan alapvető dimenziók is, mint a tér és az idő. Gondoljunk bele! Olyan világ ez, aminek szinte bármely pontjára elutazhatunk fizikailag vagy virtuálisan, és egyetlen időpontban egyszerre lehetünk jelen több időzónában. Nem lehetséges statikussá tenni az iskolát egy olyan világban, ahol szinte az egyetlen biztos pont a változás.

Szétfeszíti a jelenlegi kereteket az is, hogy az emberi sokféleség visszavonhatatlanul utat tört magának. Én személy szerint mindezt izgalmasnak, jónak és fejlődésre lehetőséget teremtő folyamatnak tartom. Szintén közös kiindulópont, hogy éppen ezért nem csak magának az oktatásnak kell differenciálttá válni, hanem az iskoláknak sem szabad egyfélének, egyformának lenni.

Az alábbiakban egy olyan szintetizáló megközelítést szeretnék bemutatni, ami az iskola tartalmi és formai újra gondolására törekszik, ez pedig a Teljes Iskola Megközelítés (Whole School Approach). Ez a fogalom kevésbé ismert ma Magyarországon, annak ellenére, hogy ha jobban belegondolunk, sok iskolakezdeményezés alapul ezeken az elveken nálunk is.

Miről szól a „Teljes Iskola Megközelítés”?

Az iskola klasszikus értelemben vett tudásközvetítő szerepe mára megszűnt, a lexikális tudás helyett a kompetenciafejlesztés került a középpontba. Vagyis ma már nem elsősorban az információk átadásának helye az iskola, mert azok többnyire könnyen hozzáférhető és megszerezhető tudásokká váltak (a gazdaságilag fejlett hegemón világban mindenképpen). Sokkal inkább ezeknek a tudásoknak, ismereteknek a rendszerezését, felhasználását, kritikai látásmóddal való értelmezését kell megtanítanunk a felnövekvő nemzedéknek. Az ehhez szükséges kompetenciák megszerzését kell lehetővé tennünk.

A 21. századi iskolák feladata a kompetenciafejlesztés.

A kompetenciák azonban, lévén az ismereteknél jóval összetettebb tudások, nem rendelhetők sem egyetlen tantárgyhoz, és persze egy bizonyos pedagógushoz sem. A korszerű és a dinamikusan változó tanulási környezetre megfelelően reagáló iskolákban ma nem reális elvárás, hogy egyes pedagógusok valósítsák meg saját tantárgyuk szűkre szabott keretei között ezt az új feladatot. Nem lehetséges megvalósítani, ha az egész iskolai program nem konzisztens, nem jelenik meg benne a rendszerben gondolkodás, nem áll össze az elmélet és a gyakorlat és az emberek által létrehozott hálózat egy koherens egésszé. Nem lehetséges továbbá az sem, hogy az iskola egész közössége az iskola zárt falai között tegye a dolgát. A tanulási folyamat maga és így a tanulás eredménye is már nem csak iskolai közösségek, hanem az iskolát körülvevő szűkebb és tágabb környezet közös felelőssége.

A nemzetközi szakmai irányelvek, próbálkozások ma arról szólnak, hogy az iskolákban a homogenizálás helyére a diverzifikálás kerüljön. Az egységesítés helyett az egyéni utak támogatása és a differenciált pedagógiai megoldások alkossák az iskolai tantervek alapját. Ehhez a megújuláshoz egy rendszerszemléletű, átfogó megközelítésre van szükség, ami abban segíti az intézményeket, hogy új módon viszonyuljanak a tudáshoz és az iskolai közösség értelmezéséhez egyformán. Milyen új módon? Felismerve azt az egyszerű tényt, hogy az iskola szerves része a társadalomnak, szerves része az életnek. Nem azzal párhuzamosan futó valóság, hanem teljes generációk életének színtere. Éppen ezért a 21. században érvényes iskolára úgy kell gondolnunk, mint egy metszéspontra, ahol tetszőleges számú út futhat össze és ágazhat el, és ahol az emberek között létrejövő kapcsolatok, interakciók, hálózatok hordozzák a megszerzendő legfontosabb tudásokat.

Mindezekre a kihívásokra ad választ, ezeket a tudásokat foglalja magába a „Teljes Iskola Megközelítés”. Mit jelent egy ilyen rendszer megvalósítása?

Az iskola, mint szervezet szempontjából: iskolai autonómiát, rugalmasságot, elhivatott és motivált pedagógusokat, a lehető legkevésbé hierarchikus, megosztott vezetést, magas és állandó minőséget, folyamatos fejlesztést, külső és belső értékelést, iskolák közötti hálózatok, együttműködések kiépítését.

A tanulók szempontjából a Teljes Iskola: a gyerekek várakozásainak megfelelő inspiráló és a tanulást elősegítő a környezet. Ösztönző, egyéni ütemre szabott tanulás és értékelés. Előtérbe kerül a kompetenciák fejlesztése. Egyformán magas színvonalon lehetséges a gyerekek saját képességeinek kibontakoztatása. A tanulás és tanítás együttműködésben valósul meg. A nem formális és informális tanulást és tudást is érvényessé teszi. Fontos a tanulók jólléte, az érzelmi és fizikai biztonságuk. Az iskolai légkör támogató és pozitív. Sokféle tevékenység közül lehet választani. Különböző területek szakértőiből áll össze a team. Az egyéni haladási ütem terve a gyerekkel és a családdal való egyetértésben alakul ki és valósul meg. A gyerekek hallathatják a hangjukat és aktív részvételükre épít az iskola.

A pedagógusok szempontjából a Teljes Iskola: a pedagógusok kulcsszereplők a gyerekek tanulási folyamatainak megszervezésében. A tanulásszervezés lényegi elemei a projekt alapú és kooperatív oktatás. A pedagógusok felkészültek a sokféleség kezelésére, és erőforrásként használják fel azt. Magas szinten képesek kapcsolatépítésre, konfliktusok kezelés, a bullying megelőzésére. A tanári együttműködés kiépítése alapvető. Olyan közeg a Teljes Iskola, ahol a munka élmény, ahol fontos elem a kortársaktól való tanulás: tanár-tanár, diák-diák között egyformán. Megvalósul a kortárs segítés, akár iskolák közötti is. Fontos a tanárok pszichológiai jólléte: a támogatás és szupervízió adott.

A szülők és családok szempontjából a Teljes Iskola olyan hely, ahol a tanulás megosztott felelősség. Az együttműködés kölcsönös bizalmon és partneri viszonyon alapul. A családok/szülők részt vesznek az iskolai döntéshozatalban és az iskolai életben. A szülők hozzáférnek a megfelelő információkhoz. A kölcsönös kommunikáció intenzív, megfelelő csatornákon zajlik, formális és informális, digitális. A szülők képzése része az iskolának.

A tágabb környezet szempontjából a Teljes Iskola épít az érintettek bevonására lokálisan és táguló körben. A tudásmegosztás, a jó gyakorlatok megosztása helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten folyamatos. Az iskola és környezete közös stratégiai és cselekvési terveket dolgoz ki, közös és tisztázott célok mentén, a 21. századi kihívásokkal szembenézve.

Autonóm, gondolkodó emberek számára alkotó örömforrás egy ilyen iskola létrehozása. 

Ha mélyebben szeretnél elmélyülni a Teljes Iskola Megközelítésben itt magyarul, itt pedig angolul megteheted.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Hogyan csökkentsd a rivalizáslást a testvérek között
iskola, óvoda

Hogyan csökkentsd a rivalizáslást a testvérek között

Bármiből versenyt tudnak csinálni a testvérek.

Kié a legnagyobb sültkrumpli? Kinek van több házi feladata? Ki mossa jobban a fogát?

Komolyan. Nincsenek határok. És bármennyire is próbálod velük megértetni, hogy nem számít kinek hosszabb a rózsaszín körme, egyikük sem akar második lenni. 

Béke az osztályban
interjúk

Béke az osztályban

Sok szülő hajlamos az iskolát felelőssé tenni, ha konfliktus, bántalmazás, meg nem értés van. Különösen az áldozatok szülei válnak anya/apa-tigrissé, tehetetlenségükben, amiért nincs befolyásuk az iskolai folyamatokra. És még az is kérdéses, hogy ki a valódi áldozat? Mit tehet a tanár, tanító, hogy az osztályában az erőszakmentes kommunikáció legyen a bevált irány? Erről kérdeztem Kiss Virágot, aki a Fillér utcai Általános Iskola tanítónője.

5 európai fiatal osztja meg velünk milyen hazájukban a felsőoktatás
határon túl

5 európai fiatal osztja meg velünk milyen hazájukban a felsőoktatás

Egyes európai országokban az állam fizeti részben, vagy egészben az oktatást az iskola-előkészítőtől az egyetemig. A kormányok fedezik a felsőoktatásban felmerülő költségeket, így a diplomások adósság nélkül, tiszta lappal indulhatnak el a nagyvilágba.

Segíts a gyerekednek átvészelni a karácsonyi nyüzsgést!
ajánló

Segíts a gyerekednek átvészelni a karácsonyi nyüzsgést!

Úgy érzem, november közepén minden szülőnek kellene egy figyelmeztetés, amely így szólna: Vigyázat! Az önkontroll csekély mértékűre csökkent!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.