Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Szupererőink 6 - Egzisztenciális intelligencia

Mi is ez? Nem az anyagi értelemben vett egzisztenciális kérdésekre kell itt gondolni, hanem a létezésre. Ez az intelligencia az életről, a létezés természetéről való elmélkedés képességéhez kötődik. A többszörös intelligenciáról szóló bevezető cikkünket itt találjátok: http://szulo2pont0.hu/munka/770-tudod-miben-kiemel...

Minden kultúrában felmerülnek a lét értelmét feszegető kérdések, amelyekkel történelmi tudományterületek foglalkoznak, mint például a teológia, a filozófia, az etika és a művészetek is. Ezek a kérdések azonban megjelennek a hétköznapokban is. Minden olyan kultúrában, ahol a kérdésfeltevés megengedett, a kisgyermekek is felteszik a lét nagy kérdéseit, amikre megvannak az életkoruknak megfelelő válaszaik. A mítoszok, eredettörténetek, tündérmesék, népmesék szintén egzisztenciális kérdéseket vitatnak meg.

Ehhez az intelligenciaterülethez kapcsolható a „hatodik érzék”, az intuíció, az éleslátás/lényeglátás és az én-meghaladás képessége is. Azok, akik kiemelkedők ezen az intelligenciaterületen, filozofikusan gondolkodnak, jellemzően képesek a nagy egész átlátására, képesek rálátni olyan dolgokra, amik meghaladják az érzékelésünket, túl kicsik vagy túl nagyok az érzékszerveink számára. Mélységében képesek gondolkodni olyan dolgokról, és elemezni olyan kérdéseket, amelyekre nincs egyértelmű válasz. Az egzisztenciális intelligencia révén képessé válunk arra, hogy intuitív módon megértsük más emberek és a minket körülvevő világ működését, hogy kollektív, közös, univerzálisan érvényes értékeket képviseljünk és hogy megértsük a globális felelősségvállalás fontosságát.

Miből láthatod, hogy a te gyereked jól áll ezekkel a szupererőkkel?

Ha gyermeked azóta fogalmaz meg zavarba ejtő kérdéseket, amióta csak képes szavakba önteni a gondolatait, és már volt vele olyan – kicsit ijesztő - élményed, hogy egy 3 éves gyerekből egy érett, bölcs tekintet nézett vissza rád, ő az, akiről most olvasol. Ha ilyen területen erős a gyermeked, valószínűleg például a következőkhöz hasonló kérdések özönével kell megküzdened: Mi az élet, a halál?, Mi a világ?, Kik vagyunk?, Miért élünk? Miért halunk meg? Mi a létező, mi a törvényszerű, mi az anyag, az energia, az erő?, Mi a tudat?, Mi a szerelem és a barátság?, Miért vannak háborúk?, Mi az igazság, miért van igazságtalanság a világban?, Mi a boldogság?, Mi az ember, és mi a célja a Földön?, Vannak-e más dimenziók és világok?, Van-e élet más bolygókon?, Van-e Isten?, Van-e túlvilág? Képesek-e az állatok megérteni minket?

Mivel a felnőttek között is inkább csodabogárnak számít az, aki intenzíven működik ezen a területen, különösen nehezen kezeli a környezete, amikor egy gyermek ebben kiemelkedő képességeket mutat. Az ilyen gyerekek zavarba ejtő kérdéseket vetnek fel, zavarba ejtő pillanatokban. Gyakran kitartanak azok mellett a kérdések mellett, amit a felnőttek nem tudnak megválaszolni és amikre olykor ők maguk viszont életkorukat meghazudtoló, meglepően komoly válaszokat adnak. Belső békét, bölcsességet sugároznak, úgy tűnik, mintha a gyerektestben egy idős lélek lakna.

Hogyan segítheted gyermekedet abban, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljön egzisztenciális intelligenciájával?

Ha az elvont gondolkodásban, az elvonatkoztatásban, hátrébb lépésben, nézőpontváltásban segítesz neki fejlődni bármilyen módon, ezt a területet is erősen támogatod. Jó lehetőség ehhez, ha megismerheti a különböző népek eredettörténeteit (görög és római mitológia, Kalevala, stb.). A magyar népmesék mellett például a teljesség igénye nélkül a cigány, kelta, perzsa, indiai, azték, indonéz, arab, különböző afrikai, zsidó, ausztrál, ír, kínai, japán és még sorolhatnám hosszan, milyen népek meséit is olvassátok! Kezdetnek jó az 1001 éjszaka legszebb meséi, nagyobb gyerekek pedig már maguk is imádni fogják például a görög mitológiát modern történetben feldolgozó Percy Jackson sorozatot. Még mindig fotel-élmény, de 8-10 éves kortól már ajánlom figyelmetekbe a Híd Therabitia földjére és A róka és a gyerek című filmeket. Készüljetek zsebkendővel!

Bármilyen művészeti élmény erősíti a gyerekekben az absztrakció képességét, minél többféle művészi élmény éri, annál jobban erősödik benne a befogadás, a lényeglátás, a problémalátás, és a kérdések megfogalmazásának képessége is.

Amikor a gyermekeddel együtt megállsz az utcán és beszélgetésbe bonyolódsz egy tőled pénzt kérő emberrel, rácsodálkozhat, hogy az ijesztő, sőt taszító külső mögött egy másik, saját történettel bíró ember van. Ha részt vesztek bármilyen önkéntességben, ami nem a fotelből bonyolódik, hanem testközelben, legyen az például véradás, vagy hajléktalanokat, mélyszegénységben élő gyerekeket, menekülteket segítő program, mindig az élet nagy kérdéseivel kerültök azonnali, kézzelfogható, olykor szorongató közelségbe. Ezek az élmények, ha első ránézésre negatívak, nehezen feldolgozhatók is, előbbre visznek a fejlődésben, az önismeretben és az önmeghaladásban, az altruizmusban is. Ha biztos támogatásoddal élhet meg a gyermeked érzelemileg nehéz élményeket, olyan impulzusok érhetik őt el, amiket esetleg maga kerülne és amik nélkül csak nehezen látna rá magában saját, töprengő filozofikus énjére.

Oszd meg gyermekeddel azokat az élményeidet, amikor megéreztél valamit, vagy belső sugallatra, racionális érvekkel nehezen megmagyarázható módon hoztál meg döntéseket! Bár tudományosan csak nehezen igazolható, az intuíció létező dolog, a létezés egy szelete.

Miből tudhatod, hogy az iskolában figyelnek az egzisztenciális szupererők fejlesztésére?

  • Ha rendszeres és természetes része az iskolai tevékenységeknek a jótékonyság, mások segítése, az önkéntesség. Ha támogatják a tanárok, hogy a szemétszedés, kutyasétáltatás, állatmenhely látogatás némiképp könnyebb feladatai mellett találkozzanak a gyerekek például hallás-, látás, mozgáskorlátozott társaikkal, vegyenek együtt részt programokban, esetleg tartsanak kapcsolatot idősek otthonával is
  • Ha megjelenik projektként – vagy legalább a történelemórák során egy beszélgetés erejéig - különböző korok adott szempont szerinti összehasonlítása. Pl. mi számított bölcsességnek az ókori görögöknél és mi számít ma annak? Van-e ebben különbség, ha a világ nyugati, keleti, északi vagy déli részén járunk? Mit gondolnak erről a különböző vallások? Milyen volt a gazdagság/szegénység régen és ma? Mi számít nálunk szegénységnek és milyen a szegénység Indiában, Afrika országaiban vagy az USA-ban? Milyenek voltak régen az iskolák és milyenek ma? Milyen volt a gyereknevelés, a gyermekkép az ókorban, a középkorban, a XIX. és XX. században? Milyen ma?
  • Egy másik szintje ennek a gondolkodásnak, amikor ugyanazt az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő témát különböző nézőpontokból láttatják a gyerekekkel, - pl: háborúk, trónviszályok, országok közötti konfliktusok elemzése mindkét fél nézőpontjából.
  • Ha van lehetőség az iskolában a világ vallásainak megismerésére és összehasonlítására is.
  • A csillagászat szintén olyan terület, ami igen hamar elvezet a nagy kérdések feltevéséhez és a válaszok kereséséhez. 
  • A gyermekfilozófia iskoláskorú gyerekeknek kidolgozott program, elérhető anyagokkal, módszertani segédletekkel. Ha te már hallottad ezt a kifejezést az iskolában, nagyon jó helyen vagytok.
  • Nem tűnik első pillantásra túl messzire mutató dolognak, de ha rendszeresen fordítanak időt az iskolában arra, hogy összegezzék az órán/aznap/foglalkozáson tanultakat, ezt az intelligenciaterületet is erősítik a pedagógusok, hiszen ha megtanuljuk a gondolatainkat, velünk történteket tudatosan rendszerezni, sokkal inkább képessé válunk a nagy egész (Big picture) átlátására és meghaladására is.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Fejlesszünk érintéssel!
iskola, óvoda

Fejlesszünk érintéssel!

A kisiskolások között egyre gyakrabban találkozunk iskolai, tanulási nehézséggel. Később aztán nehezen tudjuk behozni a lemaradást. A megváltozott életmódunk miatt kimarad számos olyan tevékenység, élmény, történés, ami fejleszti, felkészíti a testünket és az agyunkat a tanulásra. Az egyik ilyen fontos terület a taktilis rendszer, amely az érintés és bőrérzékelés, ingerlés segítségével készít fel bennünket például a finommotorikai feladatokra, azaz például az írásra.

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen
interjúk

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen

Több tanulmány is kimutatta, hogy a meleg, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat összefüggésben van a jobb önértékeléssel, a jobb szülő-gyerek kommunikációval, a jobb tanulmányi eredménnyel és a kevesebb pszichológiai és viselkedési zavarral.

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni
határon túl

4 kérdés azokhoz a gyerekekhez, akik félnek új dolgokat kipróbálni

Az egyik leggyakoribb félelem, amivel a gyerekek szembesülnek, az új dolgok kipróbálása, az új szituációkban való helytállás. A bizonytalanság és az félelem bénító tud lenni. És ha ezt nem győzzük le gyerekkorunkban, élethossziglan kísérthet. Forrás: seangrover.com

Busójárás kisgyerekekkel
ajánló

Busójárás kisgyerekekkel

Egy ideje már szerepelt a családi bakancslistán, hogy egyszer mi is megnézzük Mohácson a busójárást. Kicsi gyerekeink vannak, szóval tartottunk a rendezvénytől (hatalmas tömeg, hangos, ijesztő jelmezbe bújt emberek), ráadásul szállást sem könnyű ilyenkor találni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.