Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

A banánköztársaság újabb fenegyereke I.

A választások óta eltelt néhány hétben sokféle elemzést és értelmezést olvashattunk. Magam nem hiszem, hogy válaszokat tudnék adni a kérdésekre, azonban erősen gondolkodóba estem, milyen világképet kapunk, milyen hétköznapokban kell leélnünk az életünket. És most itt van nekünk Kásler Miklós miniszter úr, aki összefoglalja, melyek azok a legfontosabb gondolatok, amelyekhez igazodnunk kell.

Kásler Miklós, új miniszterünk, aki velünk emberekkel fog foglalkozni, egy orvos, aki az emberi életek megmentésére, a gyógyításra tette fel az életét, ad néhány iránymutatást, szerinte miért és hogy működik ez a világ. Mi a fontos, és mi kevésbé, és csak miheztartás végett, mit kéne gondolnunk ahhoz, hogy kicsit jobban érezzük magunkat.

Ez önmagában is egy nagyon érdekes helyzet, de persze vagyunk így egy páran, szeretjük tudni és megmondani a tutit. Mégis, azt érzem, hogy van ezekben a mondatokban néhány olyan pont, ami minimum félresikerült, vagy legalábbis lennének ellenérveim, kérdéseim, amelyeken érdemes volna elgondolkodni.

Az egyik ilyen a család és az arról való gondolkodás. Évtizedek óta figyeljük, mit is neveznek ezek a fiúk családnak. Akik közben már nem is fiúk, és Kásler miniszter úr pedig végképp nem az, hanem meglett idős férfiember, így aztán feltételezhetnénk, hogy van már mögötte némi élettapasztalat, bizonyára történt már meg vele is néhány olyan eset, ami nehézségeket okozott. Amelyek egy kis távolságtartásra, empátiára, odafordulásra tanították őt. Talán volt már úgy, hogy nem mindig történt az életében minden úgy és akkor, amikor ő arra számított. Esetleg hozott rossz döntéseket, reagált rosszul, aggódott, félt és magányos is volt talán.

Kásler Miklós, onkológus doktor, professzor. Édesapja az 1984-ben született Andrásnak. Aki talán végig makk egészséges volt, vagy talán megbetegedett időnként. A papája biztosan mindig meggyógyította, megnyugtatta, hogy nem lesz semmi baj. Ha Andris kórházba került volna, az apukája kollégái biztosan nagy figyelemmel vették volna körül, és nagyon körültekintően vizsgálták volna meg, adtak volna neki kezelést a gyógyulása érdekében. Nem tudom, Kásler doktor úr ült-e valaha a fia betegágya mellett elkeseredetten, félve és összetörve, mert nem tudja mi a gyereke baja. Volt-e magányos a lázas gyereke mellett egy kihalt, hétvégi kórházban, ahol a nővérek is élőhalottként járnak. Hullatta-e könnyeit, mert nem tudja megállítani, hogy a fia ne hányjon félóránként. Kérte-e hiába az orvosok segítségét, akik nem tudnak, nem áll módjukban, vagy nem akarnak segíteni. Nézte-e az erőtlen kis karokat, ahogy lehullanak az ágyról miközben az infúzió csordogál befelé. Várakozott-e órákat a síró kisgyerekével, akinek fájdalmai vannak? Nem tudom, kellett-e hasonlókat átélnie, és csak remélni tudom, hogy ennél rosszabb helyzetekbe nem kerültek soha. És ennél csak sokkal súlyosabb, nehezebb történetek vannak. Olyan reménytelenségek és kilátástalanságok, amiket egy szülői szív, agy, lélek nem tud elviselni.

És akkor olyat mondani egy miniszternek, aki orvos, aki apa és aki olyan pozícióba került épp, ami reményt és segítséget kellene nyújtson a meggyötört szülőknek, hogy „Az, hogy műhiba, ez rendkívül relatív dolog. (...) Biztos, hogy a gyermekkel, aki meghalt vagy műhiba áldozata lett, egészen biztos, hogy ott volt mellette a Jóisten, és egészen biztos, hogy ez a kisgyermek megkapta a Jóisten segítségét, legfeljebb mi erről nem tudunk. Az, hogy az orvos megkapja-e a Jóistentől a feláldozást (sic!), vagy segítséget, hogy ezen túllépjen, az egy másik kérdés.”

Vajon tanítják a fidesz droidgyárban hogyan lehet ostobán és megalázóan elintézni a húsbavágó kérdéseket? Lehet még fokozni azt az érzéketlenséget, amivel egyre másra megjelennek a politikusok?

Mit ért ez az ember család alatt? Mit gondol arról, hogyan élnek az anyák és az apák a nehézségek közepette? Milyen fogalma van neki a hitről és vallásról? Egy szülő nyugodjon bele az elrendelt sorsba, a körülményekbe és a helyzetébe, hogy nem tud segíteni a gyerekén? Hogy miután elveszítette őt, még az okát, a felelőst se találhassa meg?

Könyörgöm, miért kell ennyire leegyszerűsíteni az életünket? 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Megfélemlítés, zaklatás, bántalmazás
iskola, óvoda

Megfélemlítés, zaklatás, bántalmazás

A bántalmazás világszerte problémát jelent az iskolák számára. Egy viszonylag gyakori viselkedési formáról beszélünk, de sajnos, nehéz megjósolni a bántalmazott diákok számát, mivel különböző módon történik a bullying mérése. Egy 2014-es tanulmány arra mutatott rá, hogy a gyerekek 35%-a valamilyen módon részese volt zaklatásnak. Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős osztályból 10 tanuló megfélemlítés áldozata lesz. A Childline (gyerekek számára létesített, Nagy-Britanniában ingyenesen elérhető segélyvonal) szerint a bántalmazás az első három probléma között szerepel, ami miatt kapcsolatba lépnek velük a gyerekek.

 

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

Iskolai tízórai/ebéd/uzsonna ötletek
határon túl

Iskolai tízórai/ebéd/uzsonna ötletek

Egy háromgyerekes amerikai anyuka összegyűjtötte a legfantáziadúsabb iskolai ebéd ötleteket. Mi meg lefordítottuk nektek és belinkeltük az eredeti oldalakat, hátha megkönnyítjük ezzel a mindennapi fejtörést.

Szabályok és Tiltások
ajánló

Szabályok és Tiltások

A fegyelmezés az egyik leginkább központi kérdés a gyereknevelésben. Mikor teszek jót? Ha eltiltom, megmondom, szabályozom vagy rávezetem? Úgy tűnik, hogy nagyon nincs meg a biztos válasz, leginkább talán helyzetek vannak, amikor próbálgatunk ezt-azt.

Összeszedtünk néhány példát, ötletet mit lehet alkalmazni. Vagy bejön vagy nem. De ettől is szép!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.