Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Miért fontos a diagnózis?

Sok felnőtt ember él különböző nehézséggel, amiről talán fogalma sincs. Vagy lehet hogy sejti, hogy valami nem klappol, de szégyelli, azt hiszi értéktelen amiatt. Ő kevesebb a többieknél. És cipeli egy életen keresztül, hogy nehezen koncentrál, nehezen olvas, hogy szétszórt vagy kifolyik a kezei közül a munka.

Bírálatot és meg nem értést tapasztal, ő is magát ostorozza, egyre nagyobb és teljesíthetetlenebb követelmények elé állítja magát, és azt hiszi, hogy csak úgy, csak olyan módon tökéletes megoldani a helyzeteket, ahogy a többség. Neki nem megy. Vagy egyáltalán, vagy csak más úton. Vagy lassabban. Vagy hibásan. Vagy akadozva.

Ahelyett, hogy szembe nézne a problémákkal, és az azzal való együttélést fejlesztené a lehető legmagasabb fokra, azzal az adottsággal dolgozna és ahhoz képest alakítaná ki a működési modelleket, megoldási eljárásokat, egy lehetetlen küldetést visz véghez. Úgy élni, ahogy az számára nem természetes.

Önmagunk elfogadása az első lépés ahhoz, hogy kiteljesedjünk, hogy sikeresek legyünk, hogy véghez vigyük a szándékainkat.

Gyerekkorban kezdődik mindez. Ahogy a szülők viszonyulnak a gyermekeik egyéniségéhez, adottságaihoz. Ma, amikor rendre egyre több a különleges bánásmódot igénylő gyerek, még ma is szégyellni való, nehezen feldolgozható, ha azt kéri a pedagógustól a szülő, hogy legyen egy vizsgálat, egy mélyebb elemzés. Amivel nem a stigma, a skatulyázás a cél, hanem a jobb megértés, a szakszerűbb hozzáállás, a gyermek érdekében megteremthető legjobb környezet.

Egy gyereknek is nehéz azt megélni, hogy neki fejlesztésre kell járnia, hogy neki nehezebben megy, hogy neki másképp kell mint a többségnek – bár ez egyre kisebb többség – de azt még nehezebb feldolgozni, amikor megléphetetlen akadályok elé kerül, hogy bármit is tesz nem fogja tudni teljesíteni, mert nem rá, nem hozzá van szabva. Ennél kudarcosabb helyzet nincs.

Nem az a ciki, ha kiderül, a gyerek diszlexiás, hiperaktív vagy aspergeres. Az a ciki, ha úgy teszel, mintha nem lenne az! Mert azt üzened ezzel, hogy csak a saját komfortod fontos számodra, csak a szülői szereped az, amiben tökéletesnek kell érezned magad, és ha kiderül, a gyereked valamiért eltérő úton fejlődik, akkor hajlamos vagy magadat okolni.

Ismertek olyan felnőtteket, akik ránézésre okos, intelligens, tehetséges emberek, mégis nem megy nekik? Mégis állandó kudarc, munkahelyről, munkahelyre járva sosem tudják a valódi tudásukat megmutatni? Hogy bármekkora erőfeszítést is tesznek, sosem tudják azt a maximumot hozni, amivel elégedettek lennének ők is és a környezetük is? Ehelyett különböző elkerülő mechanizmusokat, rejtőzködő szerepeket alakítanak ki. Sokan agresszívek és érzéketlenek lesznek, vagy magányos harcosok, akik képtelenek az együttműködésre, mert ezzel kompenzálnak, nehogy kiderüljön, hogy valami nekik nem megy.

Felnőtt korban sem késő utánajárni, ha úgy érzed, valami nem stimmel. valami nehezebb, valami akadályoz abban, hogy kiteljesedj! De leginkább a kisgyerekkor alkalmas arra, hogy feltérképezzük a képességeket, adottságokat, működéseket, nehézségeket. És ezeket szisztematikus, elemző úton sorra vegyük, megvizsgáljuk, segítsük, támogassuk, fejlesszük. Azért, hogy minél inkább sikeres életet élhessünk. A hétköznapokat ne a rejtőzködés, a kompenzálás és a kétségbeesett próbálkozások, elkerülések vezéreljék!

Félünk, ha kapunk egy képletet, ilyen vagy olyan az a gyermek, az egy életre megbélyegzi. De új tudást kell szereznünk! Meg kell tanulnunk az információkat a helyén kezelni! Ez a teljes képben csak egy újabb részlet, mint hogy valaki szőke, barna, kék szemű, alacsony vagy magas. Ha azt látod, hogy a gyermeked alacsony növésű, nem a kosárlabda felé terelgeted, hanem azt mutatod meg neki, milyen jó autóversenyző vagy zsoké lehetne belőle. Ugyanezért fontos a diagnózis, ami a tanulási képességekre vonatkozik. Csak ahhoz szakember kell, azt Te, mint a szülője nem biztos hogy látod, nem biztos, hogy felismered. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A rossz gyerek
iskola, óvoda

A rossz gyerek

Az osztályban van egy rossz gyerek. Mindenki szerint rossz. Piszkálja a gyerekeket, belerúg a lányokba, zavarja az órát.

Képzeletbeli történet!

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

Öt gyerek anyjának lenni
határon túl

Öt gyerek anyjának lenni

Egy barátnőm barátnője külföldön él a családjával. Öt gyermeke van, és azt hiszem azt csak Ő tudja, hogy ez mit jelent. De akármit is jelentsen, egy biztos, hogy ő ezt élvezi. Ezt onnan tudom, hogy a barátnőm egy ideje meséli, hogy Joli – ő a bizonyos – a facebookon kis posztokban megosztja a családja történeteit. Szórakoztató és tanulságos, néha könnyeket csal a szemébe, néha pedig elgondolkodtató. Egy biztos, hogy mindarról sajátos képe van, és sok gyereken kipróbált tapasztalata, amivel mi is szembesülünk a hétköznapjainkban. És akkor arra kértük Jolit, hogy néhány történetét mesélje el itt is.

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?
ajánló

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?

Bevallom, én soha. Ahogy a fénysebességről sem nagyon jut eszembe és az univerzum bár időnként szóba kerül, nagyon sokat nem tudok róla. Ezért is álltam kicsit értetlenül a mini sorozat előtt, amit ma ajánlok nektek. Mert hogy ezek a mesekönyvek erről szólnak. És aztán a szerző, Farkas Robi olyan jó kis válaszokat adott a kérdéseimre, hogy elkezdett érdekelni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.