Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Hogyan nevelj boldog gyereket

A Montessori módszerről jelentetett meg könyvet a Kolibri Kiadó, ami több annál, mint egy hagyományos nevelési tanácsadó könyv. Hiszen olyan gyakorlati tanácsokkal és a mai kor emberére szabott problémákkal és megoldásokkal találkozunk, amivel kiléphetünk korábbi sztereotípiákból és vállalhatjuk egyéni szülői döntéseinket.

Ez a könyv a legkisebbektől kezdve a nagyobb gyerekekig ad tanácsokat, és ír le folyamatokat, amelyek a gyerekekben játszódnak le, amitől jobban megismerhetjük, miért viselkednek így vagy úgy, illetve hogyan tudjuk magunk számára is értelmezni akár saját reakcióinkat is. Ha már nagyobb a gyereked, akkor is visszatérhetsz korábbi játékokra vagy megoldásokra, amelyek hozzásegíthetnek egy-egy lépés könnyebb megtételéhez. Mert nem kell azt hinnünk, hogy amit nem tettünk meg csecsemőkorban, azt már nem pótolhatjuk. Tim Seldin, aki Montessori pedagógus, azt írja a bevezetőben, hogy tudásának nagy részét annak köszönheti, hogy megfigyelte és meghallgatta saját gyerekeit, illetve mindannak, amit saját hibáiból tanult.

Mi másra is kéne megtanítanunk a gyerekeinket? Tanuljanak saját hibáikból, legyenek elemzők, értékelők, figyeljenek meg folyamatokat, és legyenek önállóak, bízzanak magukban.

Családunk belső kultúrájának, szokásainak kialakításáért mi vagyunk a felelősek. Mindaz, amit bevezetünk, az meghonosodik a családban, beleivódik a gyerekekbe. Minden egyes tettünk, szavaink és lépésünk mélyen eltárolódik. A tudatos szülői magatartást sosem késő elkezdeni, esetleg egy picit több időre és állhatatosságra van szükség, amíg megtapasztaljuk az eredményt, de érdemes.

Még ha nincsenek is élő szülői minták, meg lehet teremteni új utakat és viselkedésmódokat. Ez a könyv segít abban, hogy kis lépésekben, fokozatosan alakítsuk át a hétköznapjainkat. Mindig annyit vegyünk ki belőle, amennyire épp lehetőségünk van. És újra meg újra visszatérhetünk, hogy lássuk, mennyire megy, vagy éppen továbblépjünk egy következő területre.

Meg fogtok lepődni, de Maria Montessori az 1900-as évek elején kezdte el munkáját, amely a női emancipáció fontos tényezője is volt, és ha elolvassátok azt a könyvet, akkor láthatjátok igazán, hogy még több mint 100 évvel később is nem hogy aktuális, de tabukat döntöget! Mekkora lépés volt ez akkor, amikor a nők munkába állására, a nők tanulására, érvényesülésére alig volt lehetőség!

Hogy elmélete, szempontjai ma is aktuálisak, azt nem csak a válaszok és a megoldások bizonyítják, hanem hogy a világ szinte minden pontján vannak módszerének követői, vannak Montessori óvodák és iskolák. Ha ez ennyire népszerű, akkor joggal vetődik fel, hogy vajon miért nem működnek ezen elv mentén az állami intézmények? Leginkább talán azért, mert olyan alapvető különbség van abban, ahogy a társadalom tekint a gyerekekre és ahogy a Montessori módszer, amihez talán még 100 év kell, hogy elterjedjen, hogy ez a fajta gyermeki emancipáció is megtörténjen.

A könyv a klasszikus kérdésektől kezdve (hiszti, étkezés, fegyelmezés) egészen a tevékenységekig, a közös játékról, a szülő-gyerek kapcsolatról és az önállóság, sikeresség megalapozásáról is szól. A legfontosabb üzenet az a bizalom, amivel a gyermekeink felé kell fordulnunk. És az a lehetőség, hogy a korának, képességeink megfelelően de folyamatosan az önálló tevékenységre, a kezdeményezőképességre kell ösztönöznünk őket. Bármilyen nehéz is, de végeredményben születésüktől fogva arra kell tanítanunk őket, hogyan tudnak nélkülünk boldogulni. És ehhez nagyszerű, szelíd, de határozott módszereket és javaslatokat tesz ez a könyv.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Gyerekektől távol
iskola, óvoda

Gyerekektől távol

A kikapcsolódás, feltöltődés és pihenés mindenkinek jár. Mindenkinek egyformán szüksége van rá, még ha bizonyos élethelyzetekben hajlamosak is az emberek ezt megtagadni maguktól. Például amikor gyermekük születik. Nem önsanyargatásból. Egyszerű törvényszerűség, hogy a szülők, úgy vannak kódolva, hogy képesek legyenek saját igényeik elé helyezni csemetéikét. Ami rendben is van és kifejezetten praktikus működés, egy bizonyos határig.

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk
határon túl

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk

A szülő dolga a tanítás. Az életre való felkészítés. Segítenünk kell eligazodni az élet bonyolult és szövevényes rendszerében, tapasztalatainkkal praktikus és kivitelezhető megoldásokat kell átadnunk. De gondolunk-e arra, ahogy mi mit tanulunk mindeközben?

Üdvözlégy Mária, malaccal teljes…
ajánló

Üdvözlégy Mária, malaccal teljes…

Rögtön az elején muszáj leszögeznem, hogy a cím nem az én ötletem, és semmilyen bántó szándék nincs benne. Viviane Villamont Kisdarázs című könyvében (amelynek az elolvasását szívből ajánlom) imádkozik így a főszereplő hétéves kislány, aki nem vallásos családban nevelkedett, majd bentlakásos egyházi iskolába kerülve megpróbál értelmet adni a számára ismeretlen szavaknak.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.