Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Hogyan nevelj boldog gyereket

A Montessori módszerről jelentetett meg könyvet a Kolibri Kiadó, ami több annál, mint egy hagyományos nevelési tanácsadó könyv. Hiszen olyan gyakorlati tanácsokkal és a mai kor emberére szabott problémákkal és megoldásokkal találkozunk, amivel kiléphetünk korábbi sztereotípiákból és vállalhatjuk egyéni szülői döntéseinket.

Ez a könyv a legkisebbektől kezdve a nagyobb gyerekekig ad tanácsokat, és ír le folyamatokat, amelyek a gyerekekben játszódnak le, amitől jobban megismerhetjük, miért viselkednek így vagy úgy, illetve hogyan tudjuk magunk számára is értelmezni akár saját reakcióinkat is. Ha már nagyobb a gyereked, akkor is visszatérhetsz korábbi játékokra vagy megoldásokra, amelyek hozzásegíthetnek egy-egy lépés könnyebb megtételéhez. Mert nem kell azt hinnünk, hogy amit nem tettünk meg csecsemőkorban, azt már nem pótolhatjuk. Tim Seldin, aki Montessori pedagógus, azt írja a bevezetőben, hogy tudásának nagy részét annak köszönheti, hogy megfigyelte és meghallgatta saját gyerekeit, illetve mindannak, amit saját hibáiból tanult.

Mi másra is kéne megtanítanunk a gyerekeinket? Tanuljanak saját hibáikból, legyenek elemzők, értékelők, figyeljenek meg folyamatokat, és legyenek önállóak, bízzanak magukban.

Családunk belső kultúrájának, szokásainak kialakításáért mi vagyunk a felelősek. Mindaz, amit bevezetünk, az meghonosodik a családban, beleivódik a gyerekekbe. Minden egyes tettünk, szavaink és lépésünk mélyen eltárolódik. A tudatos szülői magatartást sosem késő elkezdeni, esetleg egy picit több időre és állhatatosságra van szükség, amíg megtapasztaljuk az eredményt, de érdemes.

Még ha nincsenek is élő szülői minták, meg lehet teremteni új utakat és viselkedésmódokat. Ez a könyv segít abban, hogy kis lépésekben, fokozatosan alakítsuk át a hétköznapjainkat. Mindig annyit vegyünk ki belőle, amennyire épp lehetőségünk van. És újra meg újra visszatérhetünk, hogy lássuk, mennyire megy, vagy éppen továbblépjünk egy következő területre.

Meg fogtok lepődni, de Maria Montessori az 1900-as évek elején kezdte el munkáját, amely a női emancipáció fontos tényezője is volt, és ha elolvassátok azt a könyvet, akkor láthatjátok igazán, hogy még több mint 100 évvel később is nem hogy aktuális, de tabukat döntöget! Mekkora lépés volt ez akkor, amikor a nők munkába állására, a nők tanulására, érvényesülésére alig volt lehetőség!

Hogy elmélete, szempontjai ma is aktuálisak, azt nem csak a válaszok és a megoldások bizonyítják, hanem hogy a világ szinte minden pontján vannak módszerének követői, vannak Montessori óvodák és iskolák. Ha ez ennyire népszerű, akkor joggal vetődik fel, hogy vajon miért nem működnek ezen elv mentén az állami intézmények? Leginkább talán azért, mert olyan alapvető különbség van abban, ahogy a társadalom tekint a gyerekekre és ahogy a Montessori módszer, amihez talán még 100 év kell, hogy elterjedjen, hogy ez a fajta gyermeki emancipáció is megtörténjen.

A könyv a klasszikus kérdésektől kezdve (hiszti, étkezés, fegyelmezés) egészen a tevékenységekig, a közös játékról, a szülő-gyerek kapcsolatról és az önállóság, sikeresség megalapozásáról is szól. A legfontosabb üzenet az a bizalom, amivel a gyermekeink felé kell fordulnunk. És az a lehetőség, hogy a korának, képességeink megfelelően de folyamatosan az önálló tevékenységre, a kezdeményezőképességre kell ösztönöznünk őket. Bármilyen nehéz is, de végeredményben születésüktől fogva arra kell tanítanunk őket, hogyan tudnak nélkülünk boldogulni. És ehhez nagyszerű, szelíd, de határozott módszereket és javaslatokat tesz ez a könyv.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Te megütöd a gyereked?
iskola, óvoda

Te megütöd a gyereked?

A büntetés szüli az erőszakot.

Vertek gyerekkorodban? Akkor talán azt gondolod, hogy ez jó módja a gyereknevelésnek. Vagy talán nem akarsz pofonokat osztogatni, de nem tudod elképzelni, hogy lehet máshogy is csinálni? Azok a szülők, akiket nem ütöttek meg gyerekkorukban, maguk sem pofozkodnak, mert rosszul éreznék magukat. És tudod mit? Úgy gondolják, hogy van más útja-módja is a nevelésnek. Tény, hogy azok a gyerekek, akiket vernek, nehezebben tudják kordában tartani az érzelmeiket és többször keverednek bajba.

Az anyáknak a napja
interjúk

Az anyáknak a napja

A hétvégi anyák napján gondolkoztam. Ahogy lapozgattam a FB-ot, a sok anyuka a gyerekével, és sok gyerek az anyukájával...

És azon gondolkodtam, mitől olyan suta az anyák napja és mégis mitől fontos ez mindenkinek? Hogy miben rejlik a nagyszerűsége és a megismételhetetlensége?

Íme, milyen változással van napi 15 perc mozgás a gyerekek egészségére
határon túl

Íme, milyen változással van napi 15 perc mozgás a gyerekek egészségére

Egy szuper kezdeményezésről olvastam a The Conversation weboldalon. A világ 35 országának 3600 általános iskolájában már bevezették azt, hogy iskolaidőben kiviszik a tanulókat az udvarra, ahol 15 percen keresztül kell futniuk vagy gyalogolniuk. Azok, akik futnak kb. 1,6 km tesznek meg naponta. 

Figyelem, öszpontosítás, koncentráció… a lehetetlen kihívás
ajánló

Figyelem, öszpontosítás, koncentráció… a lehetetlen kihívás

Míg ezt a kis összeállítást készítettem, négyszer szólalt meg a telefonom, háromszor néztem rá a postafiókomra, eszembe jutott gyorsan kiteregetni, és a mellettem lévő bevásárló listára is felírtam időnként egy-egy tételt. Lent az utcán két autó dudált, elment egy mentő, kb 5 busz, és a szomszéd is bevágta egyszer az ajtót. És a gyerekeink sincsenek ezzel másképp.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.