Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Túlsúlyos gyerekek: a gyermekkori elhízás elleni küzdelem többet jelent a diétázásnál és a mozgásnál

Egy nemrégiben közzétett WHO jelentés szerint az elmúlt négy évtizedben az elhízott gyerekek és serdülők (5-től 19 évesig) száma világszerte tízszeresére nőtt. Sajnos, úgy tűnik, hogy a túlsúly lesz az új „norma”.

A jelentés megállapította, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2022-re több túlsúlyos gyerek lesz, mint mérsékelten vagy extrémül sovány. A túlsúlyos vagy elhízott csecsemők és kisgyermekek száma 1990-ben 32 millió volt, ami 2016-ra 41 millióra nőtt. Ezek a gyerekek túlnyomó többsége a fejlődő országokban él, ahol a növekedés mértéke meghaladta a 30%-ot.

A növekvő tendencia visszafordítására irányuló erőfeszítések elsősorban a gyermekek életének két aspektusára összpontosulnak: az étrendre és a testmozgásra. A cél az, hogy megpróbáljuk szabályozni az étkezési szokásokat a kalóriabevitel csökkentésével. Ez leginkább a cukorbevitel csökkentésén keresztül történik, de ugyanekkor a testmozgásra szánt időt növelni kell. De amit gyakran figyelmen kívül hagynak, hogy a gyerekek nem képesek még hatékonyan mozogni. Egy dolog az, hogy a gyerekeknek fizikailag aktívabbnak kell lenniük, másrészt pedig ki kell fejleszteniük a fizikai aktivitáshoz szükséges kompetenciájukat, magabiztosságukat.

Életmódváltás

A legtöbb felnőtt úgy gondolja, hogy a mozgás, a gyermek fejlődésének természetes velejárója, ami a játék és a sportban való részvétel során fejlődik ki. De mivel az utóbbi évtizedekben a világ nagyot változott – kevesebb időt töltenek kinn, a szabadban futkosással és többet benn a képernyő előtt – a gyerekeknek kevesebb alkalmuk adódik a mozgásra. A játékig való távolságuk (mennyit kell megtennie a gyereknek ahhoz, hogy elérjen egy játékot), 90%-kal csökkent egy generáció alatt. A gyaloglás csökkenése, és az autó, illetve a tömegközlekedés használatának növekedése szintén negatívan befolyásolja a játszásra való lehetőséget.

A fejlődés korai szakaszában (kb. 4-től 7 éves korig) a gyermekek tényleges mozgása felmérhető az alapvető mozgási készségek teljesítésének képességével. Többek között, hogyan futnak, kapnak és dobnak el labdát, hogyan egyensúlyoznak. Ezeket a készségeket gyakran a sportban, testmozgásban való részvétel alapjainak tekintik. Egyre több bizonyíték támogatja a mozgáskompetencia és a fizikai aktivitás pozitív kapcsolatát a korai gyerekkorban, bemutatva a megfelelő mozgási készségek elsajátításának fontosságát.

Mozogjanak a gyerekek!

Egy kis remény felcsillant, köszönhetően egy mozgásértékelő appnak, a Start to Move-nak. Az alkalmazás olyan értékelési módszereken alapul, ami lehetővé teszi az óvópedagógusoknak és az általános iskolai tanároknak, akik jól ismerik ezeket a készségeket, hogy mérjék, rögzítsék és nyomon kövessék a 4-7 éves gyerekek alapvető mozgáskompetenciáit. Ezek az adatok felhasználhatók arra, hogy a szakemberek felismerjék, milyen támogatásra van szükség ahhoz, hogy minden gyerek megfelelő mozgási készséggel rendelkezzen.

Lényeges, hogy minden rendelkezésre álló megoldást átgondoljunk annak érdekében, hogy ezt az aggasztó trendet vissza lehessen fordítani. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a következő felnövő generáció megfelelően felkészül egy fenntartható aktív életmódra.

Forrás: theconversation.com

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.