Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Többszörös intelligencia – mire jó ez nekünk?

Nem elég kritikát alkotni. Nagyon fontos, hogy konstruktív módon alkossunk kritikát és lefordítsuk a mindennapok gyakorlatára a tennivalókat. 

A jövőbeni boldoguláshoz ma arra van szükség, hogy az emberek képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez, és hogy a lehető legnagyobb mértékben valósuljon meg az egyéni képességek kibontakoztatása. Hiszen azokat a problémákat, amikbe ma ütközünk, nem lehet megoldani azzal a gondolkodásmóddal, amivel a múltban létrehoztuk őket. Nem lehetséges megoldani ezeket, amíg nem találjuk meg azokat a módszereket, amikkel közelebb tudjuk hozni saját magunkhoz, az egyes ember életéhez az aktív szerepvállalást. Hogy minden ember tudja, tehet valamit azért, és képes is tenni érte, hogy ezek a problémák megoldódjanak.

Ehhez nyújthat segítséget a Gardner féle többszörös intelligencia modell gyakorlatra fordítása. Ma már széles körben elfogadott megközelítés, hogy az emberi intelligencia nem ragadható meg kizárólagosan sem a Stanford-Binet skála (IQ) által mért g- és s-faktorral, sem az írás, olvasás, számolás képességével, hanem számos más megnyilvánulási módja van. A többszörös intelligencia profilból azonban továbbra is aránytalanul nagyobb hangsúlyt kap a nyelvi, a matematikai és a természettudományos területek fejlesztése az iskolákban.

A többszörös intelligencia megközelítés lényege, elméletben és gyakorlatban egyaránt abban rejlik, hogy rendkívül komolyan veszi az emberek közötti különbségeket, az emberi sokféleséget. Elismeri, hogy nem lehet minden embert egy intellektuális mintázatba besorolni, ami egyben azt is jelenti, hogy éppen ezért bármely egységes oktatási megközelítés a gyerekeknek csak egy kis csoportját szolgálja ki.

Howard Gardner Többszörös Intelligencia (TI) modellje szerint az emberi intelligencia egy olyan, több tényezős potenciál, aminek összetevői az intra- és interperszonális, a nyelvi, a matematikai-logikai, a téri-vizuális, a testi-kinesztéziás, a zenei és a természeti-környezeti intelligencia. Jelenleg is formálódóban lévő modell csak nemrég bizonyított tagja ez utóbbi terület és egy további terület, az egzisztenciális intelligencia léte is bizonyítás alatt áll. Mindenkinek sajátja az összes intelligencia, de ezek mintázatában nagy egyéni különbségek vannak.

Mit is jelent ez valójában? Az intelligencia egy komplex rendszer, ami több specializált egységből épül fel, és aminek egységei között nagyfokú az integráltság és a kölcsönhatás. Lényegében a különböző intelligenciák mindegyike egy bizonyos típusú információ – pl. számok, mozgás, képek, szavak, ritmus - feldolgozásán alapuló problémamegoldó és alkotó képesség. Aki egy bizonyos területen tehetséges, annak az információátalakító képessége kiemelkedően hatékony egy (vagy több) területen. Ez azonban nem csupán azt jelenti, hogy azon a területen extra képességei vannak, hanem azt is, hogy a többi intelligencia területét is képes ennek az egynek a szolgálatába állítani.

Vagyis a teljes intelligenciaprofil fejlesztése végső soron a mobilizálható tudás megszerzését segíti elő.

Jó eredmények a Többszörös Intelligencia gazdag tárházának mozgósításával érhetők el. Az egy területen megnyilvánuló kiemelkedő teljesítmény eléréséhez szükség van az intelligencia különböző területeinek integrált működéséhez. Csak néhány konkrét példa erre, egy matematikában tehetséges gyerek problémamegoldásakor:

  • intraperszonális intelligencia: El kell vonulnom, szükségem van egy csendes zugra, ahol nyugodtan gondolkodhatok. Hallani szeretném a saját gondolataimat!
  • interperszonális intelligencia: Elakadtam, de tudom, hogy kitől kérjek segítséget. Ritával és Ádámmal jól tudok együtt dolgozni. Bármelyik tanárhoz is fordulhatok a kérdéseimmel.
  • verbális intelligencia: Meg tudom szavakkal is fogalmazni a kérdéseimet. Illetve mások számára is érhetően el tudom mondani a megoldásomat.
  • térbeli-vizuális intelligencia: Képes vagyok grafikonokban, ábrákban geometriai módon értelmezni, bizonyítani és közzétenni a gondolataimat.
  • zenei: Hm, egész jó kis rap szöveget írhatnánk ebből a prezentációhoz. Fel is dobom az ötletemet Nikinek, ő jó ebben.

Nem szabad azonban egy újfajta címkézési lehetőségként kezelni a Többszörös Intelligencia modellt. Nem csupán az a fontos (bár nagyon fontos ez is), hogy a gyerekeknek láthatóvá, megtapasztalhatóvá tegyük azt, hogy ők melyik területen erősek. Azt kell elérnünk, hogy azt is meg tudják tapasztalni, hogy minden egyes intelligenciaterületüket képesek mozgósítani és képesek bennük fejlődni.

Azt gondolom, hogy nekünk, pedagógusoknak nagy szerepünk van abban, hogy a rendelkezésünkre álló tudásokat hogyan használjuk fel. Rengeteg mindent tehetünk azért, hogy a jelenleginél több értelme legyen az iskoláinknak. Hogy az iskola ne az evidens rossz legyen, hanem olyan hely, ahol jó lenni a gyerekeinknek, ha már velünk töltik az idejük egy jelentős részét. Egy ilyen lehetőség a többszörös intelligencia modell gyakorlati alkalmazása.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.