Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

Minden egyes Braille-karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. A pozíciók bármelyikén lehet pont, mely által összesen 64 variáció lehetséges. E pontok különböző alakzatai egyetlen betűt, betűk kombinációját vagy szavakat jelentenek. A közel 200 éves Braille-írás világszerte lehetővé tette látássérült emberek edukációját. De manapság a szuper intenzíven fejlődő technológia más lehetőségeket is nyújt az információkhoz való hozzáféréshez. A mai számítógépek és mobileszközök már beszédfunkcióval vannak ellátva, amelyek hangosan olvasnak fel információkat a látássérültek számára. Tehát egyesek azon gondolkodnak, vajon szükség van-e még a Braille-írás elsajátítására. A Birminghami Egyetemen végzett kutatás szerint a modern technológia és a Braille-írás nem versenytársak, hanem szövetségesek.

A Braille-írás fejlődése

Az igazság az, hogy a technológia és a Braille-írás mindig is jól működött együtt. Végül is az írásmód sikere szorosan összefügg a technológia fejlődésével, ami lehetővé tette az Braille-ábécé leírását és széles körű elterjesztését. A mechanikus írógépek, mint például a Perkins Braille írógép, vagy a Braille dombornyomók (amik tulajdonképpen Braille-nyomtatók) még elérhetőbbé tették a Braille-írást, mint eddig bármikor.

Ma már sok termék csomagolásán van Braille-írás, valamint törvényi előírás kötelezi a gyógyszergyártókat, hogy a gyógyszeres dobozokon tüntessenek fel egy Braille-címkét. Ez a trend tükrözi a fogyatékossággal kapcsolatos nemzetközi jogszabályok javulását. De kétségtelen, hogy a technológia fejlődése kulcsfontosságú szerepet játszott a látássérült emberek számára az információkhoz való kedvezőbb hozzáférés elérésében. Például, az elmúlt évtizedekben került a piacra egy olyan Braille-képernyő, ami kapcsolódva a számítógéphez megjeleníti a Braille-karaktereket egy sorban (lsd. a mellékelt képet), ami azon nyomban frissül, ahogy letapogatta, elolvasta a megjelent szöveget a látássérült. Ez a hordozható technológia átalakította a Braille-ábécét használók olvasási szokásait, ez által lehetővé téve az online információkhoz való hozzáférést és az online kommunikáció használatát bárhol és bármikor.

A Braille-írást valójában csak fokozatosan fogadták el a világban és a szabályok, egyezmények számos változtatáson mentek keresztül Louis Braille halála óta. A legújabb technológia csupán csak egy része ennek a fejlődésnek, valamint megkönnyíti és olcsóbbá, gyorsabbá teszi a hozzáférést. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kutatásban részt vevők az egyetemi előadások közben jegyzetelhettek vagy éppen egy esszét lektorálhattak a modern technológia segítségével. Jelenleg ez az egyik legfontosabb tanulási eszköz, ami ugyanolyan fejlett technológiát használ, mint a XXI. századi számítógépek, vagy az okostelefonok.

Egy másik veszély

Valójában a Braille-írás jövőjének valódi veszélye nem az új technológiák megjelenésétől, hanem az oktatási erőforrások és útmutatások hiányából ered. A világban mindenhol a tanároknak szakképesítéssel kell rendelkezniük a vak és gyengén látó gyerekek tanításához és ez magában foglalja azt is, hogy hogyan tanítsák meg a Braille-írást a diákoknak, ami az egyetlen út az írás-olvasás elsajátításához. Számos brit tanulmány felveti, hogy jelentős különbségek léteznek a Braille-írás tanítási módjában. Ezen tanulmányok 2011-es áttekintésekor nem találtak bizonyítékokat arra nézve, hogy az új technológiák negatív hatással lennének a Braille-írástudás fejlődésére. Kiderült, hogy a tanárok számára korlátozott információ áll rendelkezésre, hogy hogyan tanítsák a Braille-írást az iskolákban. Bár azóta többféle tananyagot fejlesztettek ki, de még mindig nagy szükség van egy szabványos Braille-olvasási teszt újragondolására. Az előző a 90-es években született, de egy elavult teszten alapult.

A jelenlegi oktatási környezetben is biztosítani kellene, hogy a Braille-írás tanítását ne hanyagolják el. Louis Braille találmánya a fogyatékkal élők függetlenségének és felelősségvállalásának komoly szimbólumává vált. Még mindig rendkívül fontos út a látássérült emberek írástudásának elsajátításához. A Braille-írást más technológiákkal lehet és kell együtt használni azért, hogy a vak és gyengén látó emberek hozzáférhessenek a digitális világban rendelkezésre álló hatalmas információmennyiséghez, valamint önállóan tanulhassanak. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.