Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Az iskolai konfliktusok komoly egészségügyi problémákat okozhatnak

A gyerekek összevesznek az iskolában, ellökik egymást az iskolaudvaron, a legjobb barátnők ellenségekké válnak. És a szülők csak vonogatják a szemöldöküket, amikor ezekről a konfliktusokról hallanak. De valójában, a gyerekek konfliktuskezelési technikái nagyban kihatnak a hosszútávú egészségi állapotukra. Az amerikai Virginia Egyetemen végzett kutatás szerint az iskolai konfliktusok idő előtti öregedéshez, ízületi gyulladáshoz és daganatos megbetegedésekhez vezethetnek az élet későbbi szakaszában. 

A szülőknek könnyű azt gondolni, hogy ezek a kamaszkori kapcsolatok elég triviálisak, nincs túl nagy jelentőségük és ahogy jöttek, úgy mennek – mondja Joseph Allan pszichológus professzor. Pedig egyáltalán nem magától érthetődőek. 

A „The Body Remembers” (A test emlékszik) című tanulmány, amelyet a Development and Psychopathology újságban publikáltak, megállapította, hogy azoknál a 28 éves pácienseknél, akik már 13 éves korukban krónikus társadalmi konfliktusokkal küzdöttek, sokkal magasabb volt a vérben található protein száma, ami felelős a rákos daganatok kialakulásában, a csontritkulásban, az ízületi gyulladásban, mint azon társaiknál, akik sikeresen kezelték a konfliktusokat.

Mit is jelent ez?

A kamaszok nem alaptalanul töltenek annyi időt egymással. Az emberek tulajdonképpen málhás állatok, és ezt a tinik tudják. A társaiddal vagy együttműködsz, vagy rosszul jársz– mondja a professzor.

1988-ban Allan és kutatócsapata 127 középiskolás életét kezdte nyomon követni. Megkérdezték a diákokat és a társaikat, vajon szerintük jól kezelik-e a konfliktusaikat, majd megfigyelték a tanulók közeli barátaikkal folytatott interakciójukat. A kutatók az évek során folyamatosan nyomon követték ezeket a diákokat. 28 éves korukban vért vettek tőlük. Azok között, akik nehezebben oldották meg a konfliktusaikat, magasabb protein szintet (interleukin-6) találtak a vérükben.

Rengeteg felnőtteknél végzett kutatás látott napvilágot, ami szoros összefüggést talált a stressz és az egészség között, ami arra késztetett minket, hogy elgondolkozzunk a serdülőkön – mondja a professzor. Az érdeklődésünk arra irányult, hogy vajon milyen mértékben van hatással a stressz a saját biológiánkra és mennyire tartós a hatása.

A 13 éves gyerekeknek hipotetikus kérdéseket tettek fel, amellyel mérni tudták a stressztűrő képességüket és a problémamegoldó képességüket. Pl. Kosármeccset játszanak, de az ellenfél hülyére veszi őket. Mit tennének? A kutatók a szerint értékelték őket, hogyan oldják meg a konfliktust. Megüti? Nem jó válasz. Úgy csinál, mintha nem hallotta volna a sértegetést? Közepes válasz. A legjobb értékelést az kapta, aki azt válaszolta, hogy egy megjegyzéssel, ami nem szül további konfliktust, leállítja a sértegetőt.

16 évesen megkérdezték a diákokat, hogy könnyen túl tudják-e tenni magukat egy konfliktuson, még akkor is, ha nem értenek egyet a barátjukkal.

21 évesen megvizsgálták a szerelmükkel folytatott interakciójukat. Arra kérték őket, hogy magyarázzák el egymásnak mi az, amiben nem értenek egyet. Majd a kutatók megnézték vajon mennyire ellenségesen fordultak a partnerükhöz.

Azok, akik nem, vagy csak nehezen birkóztak meg fiatalabb korukban a konfliktusokkal, vagy akiknek nehézkes volt a szerelmi kapcsolata, magasabb protein markereket produkáltak.

Okunk van arra gyanakodni, hogy az immunrendszer és a stresszközpont különösen fogékony és könnyen befolyásolható a kamaszévekben. A serdülőkori stresszes eseteknek hosszú távú hatásai vannak – mondja Allan professzor.

A szülők feladata megtanítani gyermekeiknek a konfliktuskezelést, problémamegoldást, megtanítani azt, hogy ha nem értenek valakivel egyet, attól még barátságosak maradhatnak. „Engedd meg, hogy ellentmondjon neked, de ne engedd meg, hogy ellenségesen viselkedjen veled!”

Allan professzor tanácsa: Amikor a tizenévesek aggódnak a társaikkal folytatott konfliktusaik miatt, az pont az, amit tenniük kell. Komolyan kell vennünk, ez nem valami olyan dolog, amit figyelmen kívül hagyhatunk.

Forrás: http://www.essentialkids.com.au/education/school/primary-school/schoolyard-conflicts-may-be-linked-to-serious-health-problems-later-in-life-20180114-h0i6vp

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Lehet az élethez túl fiatal vagy túl öreg valaki?
iskola, óvoda

Lehet az élethez túl fiatal vagy túl öreg valaki?

Bár Magyarországon még kevésbe vagyunk hajlandók foglalkozni a diszkrimináció különböző bugyraival, de válogatott fajtáival és fokozataival nap, mint nap találkozunk, sőt mi magunk vagyunk gyakorlói vagy elszenvedői. Szinte látom a kétkedő tekinteteket. Íme, egy közülük.

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen
interjúk

3 aranyos módja, hogyan ösztönözheted a gyerekedet, hogy jobb legyen

Több tanulmány is kimutatta, hogy a meleg, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat összefüggésben van a jobb önértékeléssel, a jobb szülő-gyerek kommunikációval, a jobb tanulmányi eredménnyel és a kevesebb pszichológiai és viselkedési zavarral.

Posztolj egy pucér képet magadról!
határon túl

Posztolj egy pucér képet magadról!

Neem? Oké, akkor legyen fürdőruhás. Esetleg olyan, amin festékes az arcod, paradicsomos spagetti lóg a homlokodba.. vagy egy toporzékolósat? Azt mondod, hogy nekem elment az eszem? Én korábban ezt simán megtettem. Igaz, nem én voltam rajta, hanem a gyerekek. Aztán egyre több infó jött szembe velem a digitális szülőségről és elszégyelltem magam. 

3 szokás, ami a gyerekednek is segít a feladatszervezésben
ajánló

3 szokás, ami a gyerekednek is segít a feladatszervezésben

A gyerekek egyfolytában lesik minden mozdulatunkat, úgyhogy mutassuk meg nekik, hogyan kell okosabban tanulni néhány szokásunk megváltoztatásával.

Sokkal nagyobb hatással vagyunk a gyerekeinkre, mint azt eleinte gondolnánk, ami először akkor kezd nyilvánvalóvá válni, amikor elkezdik utánozni a hanglejtésünket, használni a kifejezéseinket. De amikor rájövünk erre a „hatalmunkra”, akkor fel tudjuk használni ezeket az egyszerű szokásainkat úgy, hogy pozitívan befolyásoljuk a gyerekünk iskolai előmenetelét.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.