Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

6 kedvenc gyerekkönyvem - Mesék, amiket én is imádok olvasni

Az egyetlen dolog, amire sose mondjuk, hogy nem vesszük meg, az egy újabb könyv, így az esti meseválasztás az esti szeánsz komoly és lassú része. 2 gyerek, két korosztály, az minimum 3 mese esténként - egy közös , 1-1 pedig külön is jár- , de sokszor ennek a kétszerese. Imádok olvasni, imádok nekik olvasni, de napi 6 mesénél azért néha „manipulálom” a rendszert és becsempészem a személyes kedvenceimet, hogy még a második körben is nyitott szemmel bírjam.

Hervé Tullet: Hol a mesénk?

Ezt csak akkor vesszük le a polcról, ha bőven van időnk, mert tuti, hogy nagy röhögés a vége. A mese arról szól, hogy a könyv szerzője még nem fejezte be a művet, sőt elvonult a szobájába és nagyon morcos, így a félkész mesehősökkel beszélgethetünk arról, hogy mi is legyen most velünk, így mese nélkül és közösen könyörgünk a szerzőnek hogy ugyan már, írjon nekünk mesét. A szerző tényleg elég trehány, így nagyon meglepődik, hogy egyáltalán bárki kinyitja a könyvét, személyes kedvencünk pedig olyannyira félkész szereplő, hogy ki sincs színezve és ezen ő maga is nagyon aggódik. Mivel se a történet se a képek nem kívánják meg a szöveghűséget ezért minden alkalommal más a mese vége, persze vannak már visszatérő, kedvenc befejezések is. Rém vicces, felnőttként is nagyon szórakoztató, remek mesekönyv.

Susie Hodge: Miért van annyi meztelen ember a képeken?

Vannak-e csúnya szobrok? Mi ez a sok gyümölcs? Ilyet a kistestvérem is tud rajzolni! Ez most jó vagy rossz? Miről szól a történet? Ez már készen van? Kik ezek az emberek? Ez fejjel lefelé van? Te is pöttyöket látsz a képen? A művészettörténeti műveltségem eléggé hiányos, így lehet hogy ennek köszönhető, de a könyvnek már a fejezetcímei is nagyon megszólítottak. Sokat tanultam ebből a könyvből a művészet értelmezéséről, az alfejezetek olyan kérdésekre adnak választ, amit szerintem már sok felnőtt is feltett magában egy-egy kiállított mű előtt álldogálva. A könyv ráadásul úgy válaszol, a barlangrajzoktól kezdve a kortárs művészet értelmezéséig sok mindenre hogy közben nem ad didaktikus válaszokat, egyszerűen csak elgondolkodtat, segít élvezni a művészetet.

Darvasi László: Pálcika ha elindul, akkor aztán zsupsz

Pálcika, a főszereplő egy pálcikaember. A könyv arról szól, hogyan látja a világot, miért szerelmes a fogpiszkálókba, miért barátkozik Ropikkal, miért nem szeret Marokkózni, hogyan nagyképűsködnek vele a kínai pálcikák. Mesél a Különböző Dolgokról, Gerbera Erzsébetről, a Szalonna Rablókról, a Makaróni Házibuliról és a Görögdinnyék bánatáról, egyszóval mindenről ami fontos. És mi a fontos? „Pálcika úgy látja a világot, ahogy egy pálcika. A mókus úgy látja a világot, ahogy egy mókus.” Pálcika rövid történetei olyanok nekem, mint Mosonyi Aliz meséi a felnőtteknek, Pálcika történetei is mindig tudnak a felnőtteknek is újat mondani.

Amanda Wood és Mike Jolley: Varázslatos Természet

Iszonyú boldog volnék, ha tudnék annyit a természetről fejből, mint amennyit a lányom ebből a könyvből kapásból megtanult. A képes albumszerűen összeállított könyv egyik kiemelkedő erőssége, hogy nem fotókkal, hanem elképesztően szép rajzokkal illusztrál, a másik pedig hogy - számomra aki a szikes és sziktelen növényeken szocializálódott - a megszokottól eltérő, sokkal érdekesebb koncepció szerint csoportosítja az élővilágot. Ahogy a bevezető is írja, a könyvet többféleképpen is lehet olvasni, sorrendben, vagy bárhol kinyitva, mert a kapcsolódó témákról mindig kapunk tájékoztatást, összeköti a különböző élőhelyeket, állatfajokat és az állati viselkedés mintázatait, tehát ugyanabból a könyvből többféle narratívát is elolvashatunk. A rejtőzködőket megkereshetjük élőhelyük alapján, aztán a csőrök és lábak segítségével, vagy álruhájuk szerint is, a növények titkos életébe, a farönk életén vagy akár a levél mintázatainak jellegzetességei alapján is beleshetünk. 108 csodásan megrajzolt és nagyon érdekes ábra kalauzol végig minket a természet világán, bármikor, bárhol kinyitva is számtalanszor újra olvasható.

Friss Tinta - mai gyerekversek

Bár már nem olyan friss, nem tud lekerülni a toplistáról ez a gyerekvers-antológia, amiben közel 40 költő, a mai kortárs klasszikusok szerepelnek gyerekekhez szóló verseikkel. Többek közt Tandori Dezső, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Borbély Szilárd, Varró Dániel, Kányádi Sándor, Kukorelly Endre, plusz a nem-költő költők, mint Ranschburg Ernő, Gryllus Vilmos vagy Müller Péter Sziámi több mint 150 verse. Varró Dani Szösz nénijén volt, hogy egy hónapig nevettünk minden este, kívülről tudjuk Tóth Kriszta Altatóját és van közte olyan is, amit mindig ugyanarra az emberre emlékezve olvasunk el közösen. Ha csak egy mai gyerek-verses kötetet lehetne kiválasztanom, biztosan ez lenne az.

Jostein Gaarder- Akin Düzakin: Kérdem én

Tudhatja-e bárki, hogy én mit gondolok? Mi az idő? Ami már megtörtént, az vajon örökre eltűnt? Történnek-e igazi csodák? Mi szükséges a boldogsághoz? Milyen lesz a világ száz év múlva? Létezik-e Isten, aki megalkotta az embert? Miért élek? Hogyan tudom előszedni a fejemből azokat a szavakat, amelyekre szükségem van? Ez a mesekönyv leginkább azokról szól, akik olvassák. A könyvben minden oldalpáron érdekes, az élet értelmét boncolgató kérdések és hozzátartozó illusztrációk találhatók és kezdődhet a közös esti filozofálás, elképesztően jó néha így belesni egy kisgyerek gondolataiba, hogyan látja épp most a körülötte lévő világot és rácsodálkozni újra és újra, miért vannak sokkal jobb válaszai, mint nekem.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Megint bizonyítvány őrület
iskola, óvoda

Megint bizonyítvány őrület

Hát elkezdődött... Megint indulnak a posztok, a majom beállítások a bizikkel, fekete-fehérbe öltöztetett évzárós gyerekekkel, és ez még csak a kezdet, mi lesz itt a következő két hétben...

Felkészülni, mert renitens bejegyzés következik!

Laci doki rendelője
interjúk

Laci doki rendelője

A hétvégén baleset volt nálunk, csak egy kicsi, de egy csapásra megváltozott minden körülöttünk. Aztán szerencsés kimenetele lett, de megérintett, milyen nehéz lehet, ha baj van a gyerek egészségével. Sárvári Töttös Györgyi Szuperhős Szakszerviz című könyve a betegségben, kórházban lévő gyerekeknek és szüleiknek segít feldolgozni a traumát, átvészelni a nehéz időszakot. De felkészülni, más nehézségeket átvészelni is segít ez a mese, ami gyógyír a testnek, léleknek egyaránt. A Kolibri Kiadónál megjelent könyvről beszélgettem a szerzővel. Györgyi korábbi könyvéről, a Varázspálca Szakszervizről itt olvashattok.

30 lenyűgöző fotó iskolás lányokról a világ minden szegletéből
határon túl

30 lenyűgöző fotó iskolás lányokról a világ minden szegletéből

Nelson Mandela egyszer azt mondta: „Az oktatás a leghatékonyabb fegyver, amelynek segítségével meg tudjuk változtatni a világot.”

Hogyan szerettesd meg az olvasást a gyerekeddel
ajánló

Hogyan szerettesd meg az olvasást a gyerekeddel

Felejtsd el Baby Einsteint! A legjobb módja, hogy növeld gyermeked IQ-ját, a sok meseolvasás, valamint az olvasás megszerettetése. Minden este olvas magának a gyereked? De nem azért, mert kötelező, hanem csak úgy, szórakozásból. Azoknak a gyerekeknek, akik olvasnak, könnyebben is megy a tanulás, minden tantárgyból. Az iskolai teljesítmény jobban korrelál a gyermek olvasási eredményeivel, mint bármely más mutatóval. 

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.