Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?

Bevallom, én soha. Ahogy a fénysebességről sem nagyon jut eszembe és az univerzum bár időnként szóba kerül, nagyon sokat nem tudok róla. Ezért is álltam kicsit értetlenül a mini sorozat előtt, amit ma ajánlok nektek. Mert hogy ezek a mesekönyvek erről szólnak. És aztán a szerző, Farkas Robi olyan jó kis válaszokat adott a kérdéseimre, hogy elkezdett érdekelni.

Leginkább az, hogy miért is kellene ezeket a fura témájú meséket olvasni a kisgyerekeknek.
Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a nagy óvodás elkezd érdeklődni egy csomó tudományos tartalom iránt. Mi szülők, nagyon büszkén vásároljuk meg a lexikonokat, könyveket, amelyekből mi magunk is új ismeretekre tehetünk szert, mert a mi időnkben az ablakzsiráf volt a maxiumum. Ma egy csomó minden a gyerekek rendelkezésére áll, amiből tanulhatnak. Olyan dolgokat, amikről nekünk fogalmunk sincs. És közben mi bátorítjuk őket erre, már úgy mennek iskolába, hogy többet tudnak a világról, mint én hatodikos koromban tudtam. Sok gyerek közben elfelejt gyerek lenni, nem jut neki az összebújós meséből, a történetekből, a kuckózásból.

Szerencsére ez a sorozat a tudományos tartalom mellett ahhoz is hozzáad egy kicsit, hogy az érzelmi kötődés, a családi történet is megszülethessen. Egy kis rókakölyök és apukája beszélgetését hallgatjuk, ami elsőre szürreálisnak tűnik, de aztán mégis valahogy örömmel helyezkedünk bele, miközben olyan szavakkal kell megismerkednünk, planck-hossz, doktrína, cézium atomóra, fuzionálás, tömegvonzás, szingularitás.

Azt tapasztalatból mondhatom, hogy mielőtt édes kettesben elmerülünk a kisdeddel a mesékben nem árt magunkban feldolgozni a tartalmat. Persze csak ha nem akarunk beégni az első 3 mondat után.

N.A: Van személyes érintettség vagy motiváció a könyvek kapcsán? Miért írta ezeket?

F.R: Gyerekkorom óta érdekel a világűr, és persze mint minden gyerek én is űrhajós akartam lenni. Amikor a feleségem terhes lett a kislányunkkal, Fannival, akkoriban kezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy mit fogok neki válaszolni, ha megkérdezi: - Apa, miből vagyunk, honnan jöttünk? Innen jött az ötlet, hogy megpróbálok írni egy könyvet ebben témában úgy, hogy ő is megértse majd, amikor el kezdi végtelen sorban feltenni a kérdéseit.

N.A: Milyen korosztálynak javasolja?

F.R: 4-6 éves korosztály a célcsoport, de a tapasztalat azt mutatja, hogy fiatalabb (3 éves) és idősebb (8 éves) gyerekek is szeretik. A kicsik a rókák miatt, a nagyobbak a tartalom miatt.

N.A: Hogyan érdemes olvasni a gyerekeknek egyedül, vagy szülővel?

F.R: A könyveket úgy írtam meg, hogy rövidek legyenek és ne legyen kibontva egyik érintett téma sem. Rengeteg érdekességről beszélgetnek a főszereplő rókák, és titkon abban reménykedtem, hogy a könyv hosszabb beszélgetést generál majd a szülők és gyerekek között. Annak örülnék a legjobban, ha olvasás közben a gyerekek rávennék a szülőket, hogy nézzenek utána azoknak a dolgoknak, amire a könyv nem adja meg a választ. Így önkéntelenül is hozzászoknak ahhoz, hogy az interneten, vagy az otthoni könyvtárban megtalálják azokat a csatornákat, amik válaszokat adnak a kérdéseikre, és később önállóan is tudják (és akarják) majd használni ezeket.

N.A: Milyen iskolai felhasználásra tudja elképzelni a könyvek tartalmát?

F.R: A könyvem nem kifejezetten tananyag, hiszen a gyerekeknek szóló szöveg adatoktól és képletektől mentes. Alapvetően beszélgetés indító könyvnek szántam, tele csupa érdekes asztrofizikai jelenséggel. A sorozat célja a figyelem felkeltése egy olyan tudományos téma iránt, amelynek kutatása évezredek óta segíti az emberi civilizáció és technika fejlődését. Ezért a sorozatot ehhez a témához kötődő (pl.: környezettan) órákhoz egy téma indító beszélgetés alapjának tudom elképzelni.

N.A: Miért van szükségük a mai gyerekeknek ezekre a tudásokra, amelyek a könyvben találhatók?

F.R: A könyvsorozatomban sok olyan téma is szerepel, amivel én érettségiző koromban sem találkoztam és csak egyetemen oktatják. A bonyolult matematikai képleteket kihagyva viszont egy gyerek is megérti, hogy hogyan hullámzik a víz, ha követ dobunk bele (gravitációs hullámok) vagy, hogy mit jelent az, hogy az idő relatív (másképpen telik, ha unatkozom, vagy ha játszok a barátaimmal).

Ezek mind olyan tudások, amiket alapvetően ismerünk, de jól rendszerezve új értelmet kaphatnak és tágíthatják a képünket a minket körülvevő világról.

Nos, és igen, egyetlen veszély leselkedik ezek után ránk, hogy valóban egy csapot nyitunk meg a kérdésekkel, újabb tartalmakkal, jó barátunkkal a google-lal, mert minden részlet egy újabb világmindenséget nyit meg a kérdések terén. Mi idehaza lassan inkább hasonlítunk egy természettudományos kurzusra, mint egy hétköznapi családra. Hát, negyvenen túl is érhetnek minket meglepetések...

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?
iskola, óvoda

Mért kell rendet tenni a gyerekszobában?

Minden gyereknél eljön a nap, amikor könyörögni kell, hogy tegyen maga után rendet. Hogy legyen figyelemmel a környezetére, hogy uralkodjon a káoszon. És van, hogy erre hiába kérjük, aztán feladjuk. De miért is kell ragaszkodnunk a rendhez? Miért nem hagyhatjuk rájuk, milyen állapotban van a szobájuk?

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Új iskola, óvoda
határon túl

Új iskola, óvoda

Most már kijelenthetem, azt hiszem, hogy egészen pontosan tudom, mit éreznek a gyerekeim az új iskolájukban: túl vagyok mind a négy szülői értekezleten (a legidősebbnek már ilyenje nincs, szóval az a terep továbbra is ismeretlen).
Ülök az osztály(-ok)ban/csoportban, teljesen ismeretlen környezetben (némi tévelygés után megtalálom a megfelelő osztálytermet), teljesen idegen emberek között (és rátok gondolok, drága volt szülőtársak, óvodában, iskolában). 

Fortnite, a menő játék
ajánló

Fortnite, a menő játék

Különösen az ADHD-s és a szociális képességekkel bajlódó gyerekek szülei számára állított össze az Understood oktatási portál bloggere tanácsokat, mit érdemes tenniük, ha a gyerekeik a Fortnite játékkal játszanak. Úgy gondoltam, hogy mások számára is érdekes és megfontolandó lehet, így alább olvashatjátok, mit javasol a szülőknek Mark J. Griffin, Ph.D., aki az unokájával próbálta ki a játékot, hogy megtapasztalja,hogyan érinti a gyerekeket ez a játék.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.