Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
iskola, óvoda

Korlátozzuk az okostelefonokat!

Hangzik sok szülő felhívása. Együtt, közösen üzenjünk hadat, az iskola ne engedeje, a szomszéd fiú ne mutogasson videokat a gyerekemnek, és számos világhírű fejlesztőre, kutatóra hivatkozva óvjuk meg gyerekeinket. Miközben azt fejeltik el, hogy az első eszközt nem az iskola, nem a szomszéd kisfiú, hanem ők maguk adták a gyerek kezébe. Ők kapcsolták be a tévét és ők tanítják a felhasználói szokásokat a saját gyermeküknek.

Nem az iskola dolga, hogy megvédje a gyerekeket az esetleges káros hatásoktól. Ez a szülők, a család feladata. Az iskola segíthet a családoknak az információk, a tudás megosztásában, az ismeretek bővítésében akár média téren is, de ennek megvalósítása a családi életben kell, hogy megtörténjen.

Nem lehet ugyanazon elvárásokat megfogalmazni minden gyerekre, hiszen sokan, sokfélék, még egy osztályban is. Más fejlettséggel, érdeklődéssel, adottságokkal.

Milyen hatásai vannak a média használatnak?
Nincsenek valós adatok és megtámadhatatlan kutatások a hatásokról, hiszen egy jelen idejű helyzettel találkozunk, ami itt az orrunk előtt bontakozik ki, és a hosszú távú hatásait 30-40 évvel később tudjuk csak mérni. Utólag!
Tehát mindaz, amit olvasunk erről, az feltételezés, az egy jelen állapotból levont következtetés, egy-egy felvetés igazolása. Minden felvetést, és annak ellenkezőjét is tudjuk kutatásokkal igazolni. Ugyanarról a jelenségről hihető, a szülők számára elfogadható háttér elemzéseket találunk. Hiszen sokan vagyunk sokfélés és mindenre van példa.

Mi következik ebből?
Az, hogy nekünk szülőknek kell megtanulnunk felelősséget vállalni magunkért és a gyerekeinkért. Arról, hogy senkinek sincs a kezében a bölcsek köve. Hogy nincsenek stratégiák és örök érvényű szabályok, hogyan kell viselkedni például a mobiltelefonokkal kapcsolatban.

Az van, hogy jelen kell lenni, ott kell állni és az adott helyzetben kell válaszokat adni a jelenségekre. A gyerekeink pont olyanok, mint mi voltunk. Érdeklődnek, menők akarnak lenni, szeretnek kapcsolódni, társaságban lenni, fel akarnak nőni, bulizni, játszani. Hogy miből, kinek, mennyit engednek, az az egyéni családi kultúra függvénye. És ezek olyannyira lehetnek eltérőek, hogy akár ugyanannak a közösségnek a tagjai is vélekedhetnek teljesen másképp egy jelenségről úgy, hogy a maguk szempontjából igazuk van.

Az IT guruk is ugyanolyan szülők, mint mi, és pont annyi információjuk van a hatásokról, mint nekünk. Mi is pont annyihoz férünk hozzá, mint ők. Attól, hogy a Szilikon völgyben valaki mond valamit, azt épp úgy meg kell vizsgálni, mint amikor a hírportálokon híreket olvasunk. A Fidesz ugyanannyira tesz a magyar polgárok jólétéért, mint a többi párt. Attól függ, milyen felületen olvassuk. Milyen optika alá helyezzük.

A videojátékoknak és a digitális eszközöknek vannak előnyös és hátrányos oldalaik. Ezt gondoljuk ez egy közös álláspont. Például azt feltételezzük, hogy elidegenít, hogy megszűnnek a társas kapcsolatok, hogy felszínessé tesz, hogy nem fejlődnek a részképességek, hogy szűkül a gondolkodási kapacitás, hogy csökken a kreativitás. De azt is hisszük, hogy fejlődik a reakcióidő, növekszik a kooperációs képesség, a globális gondolkodás, fejlődnek a végrehajtó képességek, a szövegértés, az összefüggések felismerése, a tervezési szemlélet. Hogy kinyílnak a közösségi terek és nyitott eszmecserére van lehetőségük a gyerekeknek, eltűnnek a kulturális távolságok, így sokkal elfogadóbbá és egyenlőbbé válhat a társadalom.

Mindeközben jól látszik, hogy ezek a jelenségek egy szűk, a fejlett világot és ott is egy bizonyos jólétben élő társadalmi csoportot érint. A mélyszegénységben, a gettóban, a tudatlanságban, vagy a kirekesztettségben élők számára ezek a jelenségek ismeretlenek. És még a mi fejlett Magyarországunkon is igen jelentős azoknak a száma, akik nem ezekkel a problémákkal szembesülnek.

A mi túlmozgásos, elkényesztetett városi életünkben azzal tudjuk megvédeni a gyerekeinket a veszélyektől, ha mellettük állunk. Ha velük csináljuk. Ha minket nem nyel el az internet, a média, ha van más alternatíva is a szórakozásra mint a képernyő. Nem a külső szabályoktól, az iskolától kell elvárni a felmentést, a megoldást. Olyan lesz a gyereked, mint amilyen Te vagy. Azt fogja csinálni, amit Te. Ha szeretnéd, hogy más legyen, máshogy viselkedjen változz meg Te!

Nekem a digitális jelenségben épp ez a legszebb! A veszélyeit mi magunk idézzük elő, vagy tompítjuk. Épp nekünk kell változni ahhoz, hogy szoros kapcsolatokat és mély családi kötelékeket építsünk.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.