Tudod mi az a három dolog, amit mi is csináltunk gyerekkorunkban és amivel a gyerekeink is napi szinten szórakoztatnak bennünket? Kicsit idegesítő, bár sokszor megnevettet, és megunhatatlan. Elárulom, bár te is hamar rájöhetsz: viccmesélés, bűvészkedés, találós kérdés.
Ez a címe annak az újra kiadott, kibővített kötetnek, amelyet a Nyitott Akadémia jelentetett meg a napokban. Kedvenc szerzőink, jeles tudósaink, gondolkodóink a legszemélyesebb kalandra hívnak bennünket. Arról elmélkednek, miként és milyen körülmények között találkoztunk szüleinkkel, ez milyen hatással volt ránk, és mit adunk ebből tovább gyermekeinknek.
Tanulmányok szerint a finn iskolások a világ legjobban teljesítő diákjai közé tartoznak. Kevesebb időt töltenek az iskolában, mint más országbeli gyerekek és maximum 30 percet fordítanak naponta a házi feladat megírására.
A Bright Side feltárja, mi meg lefordítottuk nektek a finn oktatás titkát, amelyet a világ minden táján csodálnak.
Vajon a Guttenberg-galaxissal együtt a kézírás is egy idejétmúlt szokás, ami csupán egy állomás volt az emberiség fejlődésében? Olyan kulturális hagyomány, amit a következő évszázadokban vagy évtizedekben felvált a teljes digitalizáció? Akár olyan mértékben, hogy a gépírás képességének megléte vagy hiánya lesz az adaptív szelekciós tényező
Csak épp máshogy... és a legszebb, hogy észre sem veszik! Szóval, a kütyük előtt zombuló gyerekeinkkel nehéz mit kezdeni. Egyrészt, mert felvilágosult szülők vagyunk, és úgyis tudjuk, hogy ez a jelen, a jövő. Másrészt, mert nem vagyunk annyira felvilágosultak, és aggódunk is nagyon, ezért állandóan balanszírozunk, vajon mennyit, mikor és mivel lehet nyomkodni.
Múlt héten bemutattunk 7 flexibilis általános iskolai tantermet, a mai cikkben 4 középiskolai osztályteremmel találkozhattok.
Általános iskolai tanárok engednek bepillantást a tantermeikbe és elmagyarázzák, hogy szervezték meg az átalakítást. A cikkben bemutatott tantermekbe és óvodás csoportszobába a bútorokat, felszereléseket a tanárok a családjaiktól, barátoktól, garázsvásárokon, olcsó webáruházakból szerezték be. Az alacsony költségű ülőalkalmatosságok, mint például szőnyegek, dobozok, jógalabdák, párnák mindegyik tanteremben megtalálhatók. Minden tanár időt szentelt arra, hogy modellezze a tanteremben a megfelelő használati és viselkedési módot, kérték a diákokat, hogy próbálják ki az összes ülőalkalmatosságot, hogy kiderüljön, melyik lesz nekik a legmegfelelőbb.
A 11 éves lányom profin sminkeli magát. Hála az Instagramnak és a YouTube videóknak professzionálisan kontúroz, a szemöldöke mindig gyönyörűen van szedve és megrajzolva, és tökéletesen tudja, hogy melyik bőrszínhez mely színek illenek a legjobban. Még a saját sminkjét is kikeverte az én sütési hozzávalóimból. (Tudtad, hogy a kakaópor kiváló bronzosító? Most már tudod.)
Az első négy évben egy ablak előtt üldögéltünk. Sok párna és puhaság között. Építettünk egy kuckót, odakuporodtunk, és onnan figyeltük miként váltakoznak az évszakok. Közben énekeltünk és meséltünk sokat. Akár a mi kezünkben is lehetett volna az a könyv, amit most ajánlok.
Ha visszagondolsz a gyerekkorodra, akkor mi az a legkellemesebb dolog, amire emlékszel? Sokunk számára azok a meghitt órák, amikor a szüleink vagy a nagyszüleink ölébe kuporodtunk és hallgattuk a mesét.
És nem a későbbi iskolakezdéssel, hanem egy olyan módszerrel, ami biztosan működni fog a legújabb tanulmányok szerint.
A legfontosabb üzenetek hétköznapiak. Sokszor észre sem vesszük, hogy nekünk szólnak. Ott állnak mellettünk, velünk vándorolnak, hogy vegyük már észre. Olyanok, mint a néma kísérők, egészen addig az árnyékunkban járnak, amíg végre fel nem ocsúdunk. Egy könyvet ajánlok most. Gyereknek és felnőttnek. Hogy látszódjanak a valódi dolgok!
Velünk is megtörtént, mi is túl vagyunk rajta. Hét kötet, közel két év és rengeteg este az ágyunkban, amikor felolvastam Milánnak a Harry Pottert. Olyan ez, mint, amikor anyukák írnak róla, hogyan szokott le a pelusról a gyerekük, hogyan esett ki az első foga vagy kezdett el egyedül iskolába járni. A Harry Pottert kiolvasni mérföldkő lett a gyerekek életében és mindenki nagy dolognak érzi, amikor ez éppen vele történik meg. Hát, most mi vagyunk soron. És személy szerint egyelőre vigasztalhatatlan vagyok és szomorú.
Tom Schamp, flamand illusztrátor a Mindenre képes szótárba belerajzolta az egész világot. Ami ebben nincs benne, az nem is létezik! Tematikus csoportokban jelennek meg az otthonok, a szárazföldi és vízi állatok, növények, ételek és italok, évszakok, sportok és művészetek. Sok szép és igényes rajz, ábra, vicces figurák. Amik tanítanak, de főként szórakoztatnak széles korosztályt!
Rettentően sok rossz példa, ijesztő eset járja be a hétköznapjainkat a gyerekeink internetezési szokásairól. Elhűlve nézzük a szomszéd gyerekét, hallgatjuk a szaftos sztorikat, kit hogyan rontott meg a métely. Szorongunk, hogy hogyan óvjuk meg majd mi a kicsinyünket a sok csúnya tartalomtól. És közben nem gondolunk arra, hogy a legjobb dolog, ami történhet ezzel a világgal, az az internet. Csak épp fel kell nőnünk hozzá. Nekünk, szülőknek!
170 interaktív mese ingyenesen tölthető le a BOOKR Kids Mesetárában ezen a hétvégén. A fiatal cég kétéves születésnapját és a héten megjelent új alkalmazását ünnepli ezzel a meglepetéssel.
Amikor már végignéztem az összes híroldalt és telítődtem haraggal és információval, akkor a kávé közben békésebb vizekre evezek és az Instagramon találok pár perc megnyugvást. Tudom, hogy a látszat idill, a szép képek nem a teljes valóságot fedik, de nekem pont elég ebben a kis időben annak csak egy kis szelete, ami visszaállít az egyensúlyba. Összeszedtem, én kiket nézegetek, kiknek az életébe nyerek egy kis bepillantást. Mamik az Instagram két oldalán, akik posztolnak és akik nézik…
A múlt héten írtunk az IVSZ által beterjesztett új informatikai kerettantervről, aminek az egyik legfontosabb hozadéka lehetne, hogy hosszú távon orvosolhatná azoknak a szakembereknek a hiányát, akik jártasak a technológiában, digitálisan képzettek. A héten pedig egy olyan kezdeményezés döntője zajlott, mely szintén felismerte, hogy egyresúlyosbodó probléma, hogy miközben az ipar ezzel a hiánnyal küzd, az oktatás nem vértezi fel a tudományos képzés során a fiatal szakembereket olyan készségekkel, amelyekkel és a tudományos pályán érvényesülni lehet. Ezek közé tartozik a kommunikáció és a nyitottság más diszciplínák irányába.
