Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Virágot anyák napjára

Tavaly gyönyörű, fáradt-rózsaszínben játszó hortenziát találtam anyák napjára. Telitalálat – gondoltam, és mielőtt nyitottam volna az ajtót, hogy aztán hangosan becsörtessünk a lakásába az egy naggyal és két kicsivel, levettem a virágról a selyempapírt.

Puszik és ünneplés, beszélgetés és egymás mellett elbeszélés, mígnem csendesen elárulta, kifejezetten nem kedveli ezeket a gömbszerű, angolos virágokat. Együtt nevettünk azon, hogy évek óta hordom neki a legkülönlegesebb színekben tenyésztett vagy színekre festett csodavirágokat, amiknek ezek szerint csak én vagyok nagy rajongója. Én pedig kamasz korom óta meg voltam győződve róla, hogy ezek a kedvencei.

Eszembe jutottak a gyerekkori anyák napi sógyurma ajándékok és az innen-onnan, üres telkeken leszedett orgonaágak.

Aztán a versek, amiken százszor összevitatkoztunk, mert én büszke voltam a szövegtudásomra, de ő állandóan a hangsúlyokat szerette volna javítani. A közös éneklések, amiket utána nagy hangon folytatott akár a ház előtt is.

„Orgona ága, barackfa virága, öltözzetek új ruhába, anyák napja hajnalára.”

Aztán az évek, amikor nehezen jutottam el hozzá és én is anyuka lettem.

Idén is felöltözök, mint régen. Hogy büszke legyen rám. Újra orgonát veszek vagy inkább orchideát, bár ki tudja, elképzelhető, megint nem találok bele. Maradhatnék a ciklámennél vagy a mikulásvirágnál, az mindig bejött. (Én majd veszem a cserepeset, a nővérem a csokrot – ez is kialakult az évek során.) Nem kérek díszcsomagolást. Felesleges – mondaná nagymamám, úgyis csak kidobjuk. Mama talán szeretné, de már nem tudom, mikor szólal meg bennem anyu és mikor nagymamám hangja a virágok és ajándékok kapcsán. Nehéz megkülönböztetni. Anyát a lányától. Mamát a nagymamámtól. Önmagamat tőlük.

A virágboltban tétovázok, hogy inkább gyönyörű, vagy inkább tartós legyen. Maradok a fáradtrózsaszínnél, ma ilyen sálat is felvettem. Természetesen csodaszép. Megyünk együtt, lánya és az unokái. Hálával a szívünkben.

Két hónapja ment el tőlünk. A virágosnál még ránézek egy cserepes hortenziára és a könnyektől összeszorul a torkom. Anyám pedig mosolyog rám az égből. Talán mégis hortenziát kellett volna.....

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.