Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Miért kéne jó szülőnek lenni?

Valamiért azon pörgünk, amióta megmoccan a hasunkban a kisgyerek, hogy jó szülei legyünk. Valamiért görcsösen ragaszkodunk az ezzel kapcsolatos elképzeléseinkhez. Valamiért sokunknak ez nem sikerül. Nekem legalábbis nem. Ezért azt a stratégiát választom, hogy dehogy leszek jó szülő… ugyan ki mondta, hogy annak kell lenni, ez is valami rossz hagyomány…

Abba születtünk bele, hogy a szüleink, nagyszüleink mindent tudnak, a döntéseik megkérdőjelezhetetlenek, nem tévednek, és nem hibáznak. Legalábbis mi gyerekek ezt hittük. Őrült sokk volt, amikor azzal szembesültünk, hogy dehogynem, mégis. Viszont hiába vettük észre tökéletlen világukat, úgy cseppentünk bele a szülőségbe, hogy mi magunk is mindenhatónak, és azonnal profi szülőnek tekintettünk magunkat. Aztán kiderült, hogy fényévekre vagyunk a tökéletestől.

Azt hiszem, ez után olvassa el mindenki L. Purves Hogyan ne legyünk tökéletes anyák című könyvét. És akkor megnyugodva, mindent rendben találva megnyugszunk. Egy ideig. Mert bár felfogtuk értelemmel, de alkalmazni a mindennapokban nem tudjuk, a lényünkké ettől még nem válik. Nap, mint nap el kell mondanunk magunknak, hogy nem baj, ha nem sikerül. Miért kéne tudni? Miért kéne úgy születni, hogy tudjuk, milyennek kell lennie egy szülőnek, hogyan kell a problémákra reagálni? És még ilyenkor is azt az utat választjuk, hogy kifelé úgy csinálunk, mintha minden profin zajlana. Takargatjuk esetlenségünket, rossz megoldásainkat, még kínosabb, hiszen tudjuk, hogy nem baj, ha nem megy tökéletesen, de mégis úgy teszünk, hogy igen. Őrület, milyen kicsinyes helyzetekbe hozzuk saját magunkat.

És ahogy bánunk magunkkal, úgy bánunk a gyermekeinkkel is. Azt várjuk magunktól, hogy azonnal tudjuk mindenre a választ, a gyerekekről is azt feltételezzük, hogy rögtön profi teljesítményt nyújtanak. Nem hagyunk magunknak elég időt a tanulásra. Az elmélyülésre, a bevésődésre. És nem szégyen, ha ez hosszabb idő. Átírni a történetünket, új irányokat venni nem hétköznapi feladat. Nem lehet elintézni néhány változtatással. Sokféle feladatot, hosszú ideig kell végezni ahhoz, hogy megváltozzanak a beidegződéseink.

Tapasztalatokat kell gyűjteni, megbeszélni, vitázni másokkal. Kérdezni, és elemezni, társas kapcsolatokban létezni, amikor az nem beleszólás, ha elmondjuk a véleményünket. Mi is tanulunk abból, ha más szempontokra, véleményekre is felhívjuk a figyelmet. Ha ettől más megbántva érzi magát, az is egy üzenet. Épp arról szól, hogy törődésre, aggódásra van szüksége annak a félnek, mert bizonytalan a döntése helyességében. A szülőség az egyik legjobb terep a közösség vállalásra. Tudjuk, nehéz szülőnek lenni. És mindazok, akik jól akarják csinálni, sokat dolgoznak ezen. Épp ezért elfogadható, hogy vannak rossz lépések is. És ha ezt követően meghallgatok, elemzek, majd esetleg meg tudom változtatni az álláspontomat, akkor rugalmasságra, gondolkodásra, felelősségre tanítom a gyermekemet is.

A jó szülőség ma már számomra az, ha megosztom és meghallgatom a mások véleményét, tapasztalatát, és azokból mozaikként összeteszem a saját szülőségemet, a családom egyedi kultúráját. Minden ehhez hozzászóló vélemény, javaslat, történet, még nagyanyáink kioktatása is inspirálóan hathat. Persze ha megfelelően fordulok oda.

Sokat segít ebben a gyerekem, a férjem a jó és rossz döntéseikkel. A férjem családja, és persze a saját családom, akik ott tornyosulnak felettem minden lépésemben, minden döntésemben. És csak bizakodom abban, hogy legalább olyan jó döntéseket tudok hozni, mint ahogy ők is tették. Ösztönből, vagy megfontolásból, mindegy is. De szép életet kaptam tőlük.

A jó szülőségnek egyetlen értelme lehet, ha legalább olyan elégedett lesz a gyerekem az életével, mint amilyen én most lehetek. Még ha volt is néhány vargabetű, amire úgy emlékszem vissza, mint nehéz leckékre. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?
iskola, óvoda

Nevelni ésszel, szívvel, vagy hagyománnyal?

Mindenki ért a gyerekneveléshez. Mindenki vagy nevelt, vagy nevel vagy őt nevelték, de bármilyen vonatkozásban is találkozik a neveléssel, szakértővé válik. A saját élmény, az otthonról hozott hagyomány és tapasztalat erősebb bármilyen szakszerű megnyilatkozásnál, sőt akár ellentétes állásfoglalásként is megél egymás mellett.

 

Farkasszemet nézve a félelmekkel
interjúk

Farkasszemet nézve a félelmekkel

A félelem végigkísér egész életünkben. Kisgyerek korunktól egészen idős korunkig. Jó lenne hát megbarátkozni vele, megszelídíteni, ha már az életünk része. Ezt segíti Al Ghaoui Hesna, Holli a Hős című mesekönyve, akinek főszereplője bátor mintája lehet gyerekeinknek és nekünk is.

Lehet egy kérdéssel több?
határon túl

Lehet egy kérdéssel több?

Bennem megfogalmazódott vagy száz, amit fel kellett volna anno a fehér habos helyett a halványzöld, gyöngyös gallérúban, mert az én koromhoz (26) , az én helyzetemben... A kétéves lányom ordibált a szertartás alatt, hogy APA KOPASZ, jelzem legalább nem a császárról és a meztelenségről szólt az ének, de egyszerűen azóta is bánom, hogy ha már egyszer jelmezt húztam, - egyáltalán minek kell az a jelmez? - akkor miért nem lehetett 1000%osan. Szóval a kérdéseket miért nem tettem fel előtte, vagy közvetlen utána, vagy az eltelt húsz év során, és akkor most nem érezném úgy magam, mint a fuldokló, mikor a jószándékú segítők első lépésként bedugaszolják a végső menedék nádszálat a szájában.

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat
ajánló

A főzés, ami többféle intelligenciaterületet is megmozgat

Bevallom, fejben jobban főzök. Meg ízlelni is jobban szeretek. Szóval sosem voltam az a tudatos kitchen women. Mégis, most amellett kampányolok, hogy főzzetek a gyerekeitekkel, meg nélkülük is sokat, mert az élet olyan területeit nyitja meg, amire nagyon kevés időnk jut!

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.