Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Miért kéne jó szülőnek lenni?

Valamiért azon pörgünk, amióta megmoccan a hasunkban a kisgyerek, hogy jó szülei legyünk. Valamiért görcsösen ragaszkodunk az ezzel kapcsolatos elképzeléseinkhez. Valamiért sokunknak ez nem sikerül. Nekem legalábbis nem. Ezért azt a stratégiát választom, hogy dehogy leszek jó szülő… ugyan ki mondta, hogy annak kell lenni, ez is valami rossz hagyomány…

Abba születtünk bele, hogy a szüleink, nagyszüleink mindent tudnak, a döntéseik megkérdőjelezhetetlenek, nem tévednek, és nem hibáznak. Legalábbis mi gyerekek ezt hittük. Őrült sokk volt, amikor azzal szembesültünk, hogy dehogynem, mégis. Viszont hiába vettük észre tökéletlen világukat, úgy cseppentünk bele a szülőségbe, hogy mi magunk is mindenhatónak, és azonnal profi szülőnek tekintettünk magunkat. Aztán kiderült, hogy fényévekre vagyunk a tökéletestől.

Azt hiszem, ez után olvassa el mindenki L. Purves Hogyan ne legyünk tökéletes anyák című könyvét. És akkor megnyugodva, mindent rendben találva megnyugszunk. Egy ideig. Mert bár felfogtuk értelemmel, de alkalmazni a mindennapokban nem tudjuk, a lényünkké ettől még nem válik. Nap, mint nap el kell mondanunk magunknak, hogy nem baj, ha nem sikerül. Miért kéne tudni? Miért kéne úgy születni, hogy tudjuk, milyennek kell lennie egy szülőnek, hogyan kell a problémákra reagálni? És még ilyenkor is azt az utat választjuk, hogy kifelé úgy csinálunk, mintha minden profin zajlana. Takargatjuk esetlenségünket, rossz megoldásainkat, még kínosabb, hiszen tudjuk, hogy nem baj, ha nem megy tökéletesen, de mégis úgy teszünk, hogy igen. Őrület, milyen kicsinyes helyzetekbe hozzuk saját magunkat.

És ahogy bánunk magunkkal, úgy bánunk a gyermekeinkkel is. Azt várjuk magunktól, hogy azonnal tudjuk mindenre a választ, a gyerekekről is azt feltételezzük, hogy rögtön profi teljesítményt nyújtanak. Nem hagyunk magunknak elég időt a tanulásra. Az elmélyülésre, a bevésődésre. És nem szégyen, ha ez hosszabb idő. Átírni a történetünket, új irányokat venni nem hétköznapi feladat. Nem lehet elintézni néhány változtatással. Sokféle feladatot, hosszú ideig kell végezni ahhoz, hogy megváltozzanak a beidegződéseink.

Tapasztalatokat kell gyűjteni, megbeszélni, vitázni másokkal. Kérdezni, és elemezni, társas kapcsolatokban létezni, amikor az nem beleszólás, ha elmondjuk a véleményünket. Mi is tanulunk abból, ha más szempontokra, véleményekre is felhívjuk a figyelmet. Ha ettől más megbántva érzi magát, az is egy üzenet. Épp arról szól, hogy törődésre, aggódásra van szüksége annak a félnek, mert bizonytalan a döntése helyességében. A szülőség az egyik legjobb terep a közösség vállalásra. Tudjuk, nehéz szülőnek lenni. És mindazok, akik jól akarják csinálni, sokat dolgoznak ezen. Épp ezért elfogadható, hogy vannak rossz lépések is. És ha ezt követően meghallgatok, elemzek, majd esetleg meg tudom változtatni az álláspontomat, akkor rugalmasságra, gondolkodásra, felelősségre tanítom a gyermekemet is.

A jó szülőség ma már számomra az, ha megosztom és meghallgatom a mások véleményét, tapasztalatát, és azokból mozaikként összeteszem a saját szülőségemet, a családom egyedi kultúráját. Minden ehhez hozzászóló vélemény, javaslat, történet, még nagyanyáink kioktatása is inspirálóan hathat. Persze ha megfelelően fordulok oda.

Sokat segít ebben a gyerekem, a férjem a jó és rossz döntéseikkel. A férjem családja, és persze a saját családom, akik ott tornyosulnak felettem minden lépésemben, minden döntésemben. És csak bizakodom abban, hogy legalább olyan jó döntéseket tudok hozni, mint ahogy ők is tették. Ösztönből, vagy megfontolásból, mindegy is. De szép életet kaptam tőlük.

A jó szülőségnek egyetlen értelme lehet, ha legalább olyan elégedett lesz a gyerekem az életével, mint amilyen én most lehetek. Még ha volt is néhány vargabetű, amire úgy emlékszem vissza, mint nehéz leckékre. 

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Hogyan szerettesd meg a sportot?
iskola, óvoda

Hogyan szerettesd meg a sportot?

A mindennapi tudatos mozgás, a sport, a testünk karbantartása nagyon fontos tudás. Fontosabb, mint első ránézésre hinnénk! Nem a versenysport, a látványos testépítés, hanem a test és lélek harmóniája. Ami nélkül nincs kiegyensúlyozott élet. Hogyan szerettesd meg? Szeresd Te is!

Laci doki rendelője
interjúk

Laci doki rendelője

A hétvégén baleset volt nálunk, csak egy kicsi, de egy csapásra megváltozott minden körülöttünk. Aztán szerencsés kimenetele lett, de megérintett, milyen nehéz lehet, ha baj van a gyerek egészségével. Sárvári Töttös Györgyi Szuperhős Szakszerviz című könyve a betegségben, kórházban lévő gyerekeknek és szüleiknek segít feldolgozni a traumát, átvészelni a nehéz időszakot. De felkészülni, más nehézségeket átvészelni is segít ez a mese, ami gyógyír a testnek, léleknek egyaránt. A Kolibri Kiadónál megjelent könyvről beszélgettem a szerzővel. Györgyi korábbi könyvéről, a Varázspálca Szakszervizről itt olvashattok.

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk
határon túl

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk

A szülő dolga a tanítás. Az életre való felkészítés. Segítenünk kell eligazodni az élet bonyolult és szövevényes rendszerében, tapasztalatainkkal praktikus és kivitelezhető megoldásokat kell átadnunk. De gondolunk-e arra, ahogy mi mit tanulunk mindeközben?

Ne sürgesd felnőni! Hagyjuk gyereknek lenni gyerekeinket!
ajánló

Ne sürgesd felnőni! Hagyjuk gyereknek lenni gyerekeinket!

A fejlett országokban született gyerekek jóval nagyobb súllyal születnek és a későbbiekben is magasabbak, fejlettebbek, gyorsabban érők lesznek, mit 60-80 évvel korábban született társaik. Hamarabb serdülnek, idősebbnek néznek ki és felnőttesebb játékokkal játszanak. Mit tehetünk mi, a szüleik, hogy lelassítsuk ezeket a folyamatokat? Kell-e tennünk ez ellen?

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.