Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
ajánló

Halottakról gyerekkel

A halottak napja alkalom arra, hogy arról beszélgessünk a gyerekekkel, mi az elmúlás, hogyan viszonyuljunk az öregekhez, betegekhez vagy a fiatalon meghalókhoz. Nehéz, hiszen sokszor még magunk sem tudjuk, miként beszéljünk erről magunkkal.

Amikor gyerek voltam, nem vittek el a Dédim temetésére a szüleim, nehogy rosszul érezzem magam. Kisiskolás voltam és volt hozzá egy markáns viszonyom, tudtam, hogy többet nem lesz velünk. Ahogy előtte is pontosan tudtam, hogy mennyire öreg. Mégis nem volt nekem való egy temetés. Később, a Nagypapám halálakor már tizennégy évesen, volt alkalmam jelen lenni a gyász pillanataiban, mégsem beszélt erről senki, leginkább a mély döbbenetre emlékszem, amikor váratlanul meghalt. Egy űr volt bennem, és a hittanos tanulmányaim magyarázata, ami persze nagyon megnyugtató volt.

Most, amikor a kisfiam Dédije készül elfele, és engem mélyen, érzelemmel telítve érint meg ez a készülődés, sokat gondolkodom arról, hogy adhatom át, hogyan élhetem meg azt, hogy az érkezés és a távozás egy, a természettel járó ajándék és a nagy egész körforgásának a részeként, egy megnyugtató hullámzás legyen.

Olyan érdekes megtapasztalni a család reakcióját, amikor közelebb lép a vég. Nem tudjuk még mikor, milyen gyorsan ér ide, de láthatóan meggyengültek a földi életet tartó szálak, és egy másik kötelék kezd erősödni. Olyan ez, mintha valaki elköltözik, és felszámol lassan maga körül mindent, lassan, szisztematikusan csomagol, egyre kevesebb részt tölt be ebben a világban. Ahogy veszti el a magabiztosságát, az élethez igazított rutinját, ahogy a felnőtt, határozott emberből átalakul valami könnyedebbé, valami megfoghatatlanná. A szerettei valami ösztönös „ügyezésbe” fognak körülötte. A felmerülő problémákra válaszokat, megoldásokat keresnek. Átalakítjuk a körülményeket, Dédi felkerül a megoldandó ügyeink napi listájára. Intézni az orvost, az ápolót, a gyógyszert, a telefont, intézni, hogy szeretjük, ne felejtsük el meglátogatni. Van-e ebédje, ruhája, megfelelő körülménye.

Rossz érzésem van, mert a sok ügyintézés között mintha elfelejtenénk vele lenni. Meghallgatni. Nem kell meggyőzni arról, hogy még lehet másképp. El kell kísérni az úton egészen addig, amíg lehet, és nem szabad csüngeni rajta, hátráltatni. Valahogy ezt próbálom a fiamnak is megmutatni. Apró kis örömöket szerezni. Közös fotót készíteni. Ülni a napon, és bevésni az összes közös emléket. Felidézni a régieket, és újakat létrehozni, még amíg lehet.

A halottak napja arról szól, hogy gyertyát gyújtunk a közösen töltött napok emlékére. Meghittséget és vidámságot hozva a házba. Abban a gyertyalángban rákacsintani a másikra, egymásra, magunkra. Hogy végül is nincsenek rá ész érvek, de egymás társasága a legnehezebb napokat is megkönnyítik. Sokszor a problémák megoldása nem az intézkedéseinkben, hanem a közös időtöltésben rejlik. Mert van, amit nem tudunk megváltoztatni, de élhetőbbé tehetjük.

Ezekben a napokban, érzelmi hullámok között, sokszor érthetetlen a viselkedésem egy gyerek számára. Nem sajnálom az időt, hogy beszéljek vele erről. És könyvekből is adok némi támogatást a kisfiamnak.

Håkon Øvreås: Barni, a szuperhős című könyve, a gyász és a barátság témáját nem didaktikusan feldolgozó, a fantasztikumot és a realitást kellőképpen elegyítő gyermek-, és ifjúsági művek egyik legkiemelkedőbb kortárs darabját ajánlom nektek is, valamint David Walliams: A nagy szökés című könyvét, egy sok mindent elfelejtő és múltban élő nagypapáról és unokájáról, aki egyedüli partnere a valóságának.

Legyen szép, meghitt ünnepetek halottak napján is!

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Megint bizonyítvány őrület
iskola, óvoda

Megint bizonyítvány őrület

Hát elkezdődött... Megint indulnak a posztok, a majom beállítások a bizikkel, fekete-fehérbe öltöztetett évzárós gyerekekkel, és ez még csak a kezdet, mi lesz itt a következő két hétben...

Felkészülni, mert renitens bejegyzés következik!

Laci doki rendelője
interjúk

Laci doki rendelője

A hétvégén baleset volt nálunk, csak egy kicsi, de egy csapásra megváltozott minden körülöttünk. Aztán szerencsés kimenetele lett, de megérintett, milyen nehéz lehet, ha baj van a gyerek egészségével. Sárvári Töttös Györgyi Szuperhős Szakszerviz című könyve a betegségben, kórházban lévő gyerekeknek és szüleiknek segít feldolgozni a traumát, átvészelni a nehéz időszakot. De felkészülni, más nehézségeket átvészelni is segít ez a mese, ami gyógyír a testnek, léleknek egyaránt. A Kolibri Kiadónál megjelent könyvről beszélgettem a szerzővel. Györgyi korábbi könyvéről, a Varázspálca Szakszervizről itt olvashattok.

30 lenyűgöző fotó iskolás lányokról a világ minden szegletéből
határon túl

30 lenyűgöző fotó iskolás lányokról a világ minden szegletéből

Nelson Mandela egyszer azt mondta: „Az oktatás a leghatékonyabb fegyver, amelynek segítségével meg tudjuk változtatni a világot.”

Hogyan szerettesd meg az olvasást a gyerekeddel
ajánló

Hogyan szerettesd meg az olvasást a gyerekeddel

Felejtsd el Baby Einsteint! A legjobb módja, hogy növeld gyermeked IQ-ját, a sok meseolvasás, valamint az olvasás megszerettetése. Minden este olvas magának a gyereked? De nem azért, mert kötelező, hanem csak úgy, szórakozásból. Azoknak a gyerekeknek, akik olvasnak, könnyebben is megy a tanulás, minden tantárgyból. Az iskolai teljesítmény jobban korrelál a gyermek olvasási eredményeivel, mint bármely más mutatóval. 

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.