Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Nem minden kamasz s***fej!

Nemrégiben elmentem moziba a gyerekeimmel. Elővettem a telefonomat, hogy készítsek egy családi szelfit. A fiam, a maga karakteres módján belevigyorgott a kamerába. Később is készítettem róla és a testvéréről egy fotót, amint fagyiznak. Lazán átkarolta a húga vállát és őszinte örömmel belevigyorgott a kamerába. Este kiraktam a képeket a Facebookra, anélkül, hogy bármit is odaírtam volna.

Amikor egy barátom azt a kommentet fűzte a fotókhoz, hogy „Úgy tűnik, a te gyerekeid a világ legboldogabb gyerekei a világon.”, hangosan felnevettem, mert abban a pillanatban rájöttem, hogy a fiam valójában egy nagyon vidám tinédzsernek néz ki.

Mert tényleg az.

Nem minden kamasz egy duzzogó, érzelmi csődtömeg. Nem minden kamasz vágja be az orrod előtt az ajtót, amikor veszekedtek.

Röviden összefoglalva, nem minden kamasz seggfej.

A barátaim nagy része, akik tizenévesekkel vannak körülvéve, egyetért azzal, hogy nagyon szórakoztatóak tudnak lenni a kamaszok. És azt is merem állítani, hogy sokkal könnyebbek a mindennapok, hogy már nem kell kakis pelenkát cserélni vagy éppen hisztirohamokat kezelni. Azok után, hogy olyan sok horrorsztorit hallottam a tinédzserekkel való együttélésről, nem gondoltam volna, hogy ekkora élményt fognak nyújtani a velük töltött napok, még annak ellenére is, hogy hányszor forgatják a szemüket, amikor kérek valamit.

Amikor a gyerekeim még kisebbek voltak, a már kamaszgyerekes barátaim kedvesen figyelmeztettek ezen életkor veszélyeire. Meséltek a randik és a hazaérkezés időpontja körüli vitáikról. Elmesélték, milyen páni félelmet éreztek, amikor elkezdett vezetni és hogy milyen fokig tudják a tinik fejleszteni a szemforgatás művészetét (igaza volt a barátaimnak). Mindennek ellenére, örömmel fedeztem fel, hogy sokkal élvezetesebb a kamaszok nevelése, mint amire számítottam. A kamaszkoron átívelő út kétségtelenül drámával van kikövezve. A tizenévesek ki akarják vívni a függetlenségüket, tesztelik a környezetükben élők idegrendszerét. Nyilvánvaló, hogy amikor azt mondom, hogy élvezem a kamaszaim társaságát, nem arra gondolok, hogy a nap minden másodpercében, hiszen nekik is megvannak a nehezebben elviselhető pillanataik. De azt gondolom, hogy a tinédzserek nem kapják meg azt a hitelt, amit megérdemelnének.

Igazságtalan őket lustának és seggfejnek nevezni, amikor valójában dinamikusak és szellemesek. Nagyon jólinformáltak a világ dolgairól és érdeklődőek. A szorongó tinédzser csak egy sztereotípia. Szorgalmasak, lelkiismeretesek és felelősen gondolkodóak. A többség. Mint a felnőtteknek, a kamaszoknak is vannak rossz pillanataik, de összeségében egy bámulatosan jófej társaság.

Nemcsak számítógépes játékokat játszanak és csetlenek egymással, hanem sokat beszélgetnek is a barátaikkal. Nemrégiben, miközben a fiamat és a barátait vittem haza egy focimeccsről, csodálattal hallgattam, hogy milyen széles körűen tájékozottak és milyen sokféle nézőpontból járnak körül egy témát. Ha elég sokáig hallgatod a tizenévesek beszélgetését, garantálom, hogy nem egyszer, hangosan fogsz nevetni a humoros beszólásaikon.

A kamaszok nyitottak és becsületesek, őszinték és kitartóak. És ez bámulatos.

Ahogy egyre jobban benne voltam a kamaszokkal való együttélésben, talán a legnagyobb felismerésem az volt, hogy mennyire civil beállítottságúak. A választások során megfigyeltem, ahogy a fiam és a barátai megvitatták a politikai jelölteket és témákat, és kifejtették egymásnak a jól átgondolt érveiket. Részt vettek a választásokon és olyan szenvedéllyel álltak ki a hitük mellett, ami eszembe juttatta, hogy mi pont ugyanígy cselekedtünk ennyi idősen.

És ez csodálatos volt!

Mielőtt tizenéveseim lettek volna, azt hittem, hogy egy folyamatos harc lesz az életem, amint 13 éves lesz a gyerekem. Közeledett a fiam a 13. születésnapjához, én meg felkészületem a legrosszabbra. Ahogy néztem a gyerekemet mind fizikailag, mind érzelmileg felnőni, szép lassan elengedtem a szorongásomat, hogy egy sztereotip seggfej kamasz válik belőle.

És az az igazság, hogy a legnehezebb része a kamaszkornak nem az, hogy seggfej. A legnehezebb része rájönni arra, hogy már milyen kevés időt fogsz vele együtt tölteni. Az évek nagyon hamar elrepülnek, hamarosan elmegy egyetemre és csak hétvégén látod.

És aztán úgy fogod érezni, hogy te vagy egy seggfej, aki nem akarja őt elengedni.

Forrás: scarymommy.com

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Gyerekektől távol
iskola, óvoda

Gyerekektől távol

A kikapcsolódás, feltöltődés és pihenés mindenkinek jár. Mindenkinek egyformán szüksége van rá, még ha bizonyos élethelyzetekben hajlamosak is az emberek ezt megtagadni maguktól. Például amikor gyermekük születik. Nem önsanyargatásból. Egyszerű törvényszerűség, hogy a szülők, úgy vannak kódolva, hogy képesek legyenek saját igényeik elé helyezni csemetéikét. Ami rendben is van és kifejezetten praktikus működés, egy bizonyos határig.

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk
határon túl

10 dolog, amit gyerekeinktől megtanulhatunk

A szülő dolga a tanítás. Az életre való felkészítés. Segítenünk kell eligazodni az élet bonyolult és szövevényes rendszerében, tapasztalatainkkal praktikus és kivitelezhető megoldásokat kell átadnunk. De gondolunk-e arra, ahogy mi mit tanulunk mindeközben?

Üdvözlégy Mária, malaccal teljes…
ajánló

Üdvözlégy Mária, malaccal teljes…

Rögtön az elején muszáj leszögeznem, hogy a cím nem az én ötletem, és semmilyen bántó szándék nincs benne. Viviane Villamont Kisdarázs című könyvében (amelynek az elolvasását szívből ajánlom) imádkozik így a főszereplő hétéves kislány, aki nem vallásos családban nevelkedett, majd bentlakásos egyházi iskolába kerülve megpróbál értelmet adni a számára ismeretlen szavaknak.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.