Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

5 európai fiatal osztja meg velünk milyen hazájukban a felsőoktatás

Egyes európai országokban az állam fizeti részben, vagy egészben az oktatást az iskola-előkészítőtől az egyetemig. A kormányok fedezik a felsőoktatásban felmerülő költségeket, így a diplomások adósság nélkül, tiszta lappal indulhatnak el a nagyvilágba.

Franciaország

Mennyibe kerül az egyetem?

Az állami egyetemek továbbra is ingyenesek, kivéve egy kb. 200 eurós díjat, ami magába foglal egy alap egészségügyi ellátást.

Milyen érzés ilyen keveset fizetni?

Örülünk és hálásak vagyunk, hogy nem kell azon gondolkodnunk, hogyan fizessük vissza az adósságunkat, miután lediplomáztunk, így a számunkra fontos tanulmányainkra összpontosíthatunk.

Vannak hátrányai?

Franciaországban sok diáknak dolgoznia kell a tanulmányai alatt azért, hogy ki tudja fizetni az étkezést és a rezsit, bérleti díjat. Ez befolyásolhatja a sikerességüket, illetve a tanulmányi éveik számát, azokkal a hallgatókkal szemben, akiket a szüleik támogatnak.

Németország

Mennyibe kerül az egyetem?

2009-től 2015-ig jártam egyetemre. Ebben az időszakban vált fizetőssé a felsőoktatás. 500 euró volt szemeszterenként, azaz fél évre. Előtte és azóta majdnem ingyenes.

Milyen érzés ilyen keveset fizetni?

Nagyon sok barátom van, akik Angliában, vagy az USA-ban tanulnak, nekik sokkal többet kell fizetniük. Többször megvitattuk a témát és arra a következtetésre jutottunk, hogy a magasan rangsorolt amerikai és angol egyetemek, valamint az én egyetemem között tartalmi, színvonalbeli tekintetben aligha van különbség. Ez azt jelenti, hogy bár sokkal kevesebbet fizetek, ugyanolyan mennyiségű és minőségű ismeretekre teszek szert, mint ők. Számomra ez nagyszerű érzés.

Vannak hátrányai?

Egy professzorra sokkal több hallgató jut azon az egyetemen, amire én járok. Valamint kevesebb projektmunkát végzünk a kurzusomon, mint azokon a magasan rangsorolt, drága egyetemeken, ahová a barátaim járnak.

Dánia

Mennyibe kerül az egyetem?

Teljesen ingyenes. Egyedül a tankönyvekért kell fizetni.

Milyen érzés ilyen keveset fizetni?

Mindannyiunknak ugyanakkora esélye van arra, hogy diplomát szerezzünk, függetlenül attól, hogy szegénynek vagy gazdagnak születtünk. Ha nem vesszük figyelembe azt, hogy az oktatás egy gazdasági befektetés, általában azt látjuk, hogy a hallgatók olyan szakot választanak, ami nem feltétlenül praktikus és nyilvánvaló, viszont szenvedélyesen érdekli őket. Ez is az egyik oka annak, hogy az egyetemisták gyakran az első két szemeszter után szakot, de akár egyetemet is váltanak.

Vannak hátrányai?

Az ingyenes felsőoktatás miatt létrejött egy új dán szó az „evighedsstuderende”. A szó azt jelenti: „örökkévalóságig diák” és olyan személyre utal, aki soha nem fejezi be a tanulmányait, hanem évről évre változtatja a szakirányát. Egy másik felmerülő hátrány, hogy a hallgatók nem a jövőbeni munkalehetőségeik alapján választanak szakot.

Svédország

Mennyibe kerül az egyetem?

A könyvekért (tananyag specifikus irodalom), valamint az online adatbázisokért (pl. JSTOR) kell fizetni. Ha nappali tagozatos hallgató vagy, akkor az államtól jár 200 USD/hó, ami fedezi ezeket a költségeket.

Milyen érzés ilyen keveset fizetni?

Az ingyenes oktatáshoz való hozzáférés azt jelenti, hogy nem kell magadat belehajszolnod egy BA programba és minél hamarabb elvégezni az egyetemet, hogy kifizethesd az adósságodat. Ehelyett, ha találsz munkát, részt vehetsz néhány éven keresztül temérdek olyan kurzuson, ami alapján körvonalazódhat, hogy valóban mi is érdekel.

Vannak hátrányai?

A svédek később diplomáznak, mint pl. az amerikaiak, ami azt eredményezi, hogy az első munkát, lakást, autót stb. később szerezzük meg, mint ők. Ebből adódóan a felsőfokú végzettségű svédek később is vállalnak gyereket. De összességében úgy gondolom, hogy ez nagyszerű. És többek között ezért is áll Svédország az életminőség és boldogság listán a rangsor elején.

Finnország

Mennyibe kerül az egyetem?

Egyáltalán nincs tandíj Finnországban.

Milyen érzés ilyen keveset fizetni?

Természetesen az óriási nagy terhet vesz le a fiatalok válláról, hogy nem kell azon aggódniuk, vajon megengedhetik-e maguknak, hogy egyetemre járjanak. Úgy gondoljuk, hogy az oktatás (beleértve a felsőoktatást is) alapvető emberi jog és így egyenlő esélyeket nyújt a társadalom minden rétegének. A szülők számára is fontos, mert nem kell félretenniük a gyermekeik iskoláztatására. Azt hiszem, sokan úgy vélik, hogy az ingyenes oktatás a szabad társadalmat jelenti.

Vannak hátrányai?

Az egyik hátránya az, hogy amikor az oktatási költségvetés szorosabb, (a felsőoktatás ennek nagy részét képezi), nehezebbé teszi az alap- és középfokú oktatás finanszírozását. A vitákat arról, hogy a finn felsőoktatásban bevezessenek-e egy mérsékelt költségtérítést, gyakran azok az elképzelések motiválják, hogy az állami finanszírozást a méltányosság és az inklúzió érdekében átcsoportosítsák a felsőoktatásról (amely jobbára a középosztálybeliek és a jómódúak számára érhető el) az iskola-előkészítőkre és az általános- és középiskolákra.

Forrás: businessinsider.com

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.