Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Engedjem, hogy nálunk aludjon a leszbikus lányom barátnője?

Az essentialkids.com.au oldalon bukkantam rá erre a cikkre. Olvassátok el a 12 évesen coming out-olt lányáért aggódó anya vívódását és a pszichológusuk tanácsát. 

Néha beszélünk arról, hogy a lányom a saját neme iránt vonzódik, de tényleg csak néha, mert annyira része annak, hogy ő milyen, hogy nem témázunk rajta nap, mint nap. Nem változtatta meg az érzéseimet, sem a nevelési elveimet. De az utóbbi időben egy olyan kérdés merült fel, ami kicsit összezavart. 

A lányom át szeretné hívni néhány barátját, hogy aludjanak nálunk. És ez felvetett bennem néhány megoldandó kérdést. A lányom barátai lányok. Szeretni való gyerekek, úgyhogy semmi problémám nincs azzal, ha nálunk alszanak. De tudom, mert a lányom mondta nekem, hogy a legjobb barátnőjéhez vonzódik. Azt mondta, hogy jobban szereti őt, mint egy barátnőt, de fél elmondani neki, mert nem szeretné elveszíteni őt. És nem tudja, mit érez felé a barátnője. Szerencsés vagyok, mert megbízik bennem annyira, hogy rám bízza az érzéseit, én pedig felelősségteljesen használom ezeket az információkat.

Ha a lányom odajött volna hozzám és azt mondta volna, hogy azt szeretné, hogy egy fiú barátja aludjon nála, olyan hangos nem lett volna a válaszom, hogy még a környező utcákból is lehetett volna hallani. Vajon ez a válasz más lesz attól, hogy két lányról beszélünk? És egyébként ez a helyes válasz?

Nem vagyok naiv. Tudom, hogy kíváncsi és elkezd kísérletezni. Ha eddig még nem tette volna. A kérdés az, hogy megengedjem-e, hogy ez a mi otthonunkban történjen?

A saját hálószobájuk kényelménél, csak rosszabb helyeket tudok elképzelni arra, hogy a tizenévesek felfedezzék újonnan ébredező szexuális vágyaikat, nagyrészt valószínűleg azért, mert én számosat kipróbáltam anno. Szóval ez nem az, amit szeretnék a lányomnak.

A Queenslandi Egyetem klinikai pszichológusa, Sasha Lynn szerint a genderkérdésnek nem szabad ebben szerepet adni. „Fontos, hogy nyitottan és megértően beszélj a lányoddal. Nektek kell eldönteni, hogy te és a lányod, hogyan érzi magát a legkomfortosabban, valamint fel kell állítani a szabályokat, amik egy szerelmi viszonyra vonatkoznak, függetlenül a nemi identitástól.”

Természetesen úgy érzeném magam a legkomfortosabban, ha a lányom 5 éves maradna örökre és a legfontosabb dolga az lenne, hogy szeretgesse a kismackóját. De ennek hiányában, úgy tűnik, kezdeményeznem kell egy beszélgetést és meg kell, hogy hozzam a döntésemet.

Sasha azt javasolja, hogy nyitott legyek és őszinte és próbáljak empatikus lenni.

„Minden tinédzser számára nehéz ügy a szüleivel a szerelmi életéről beszélni. Ha kérdéseid vannak, próbáld érzékenyen feltenni azokat, hiszen ez egy új terület számodra is, a szexuális irányultságtól függetlenül.”

Szóval úgy tűnik muszáj lesz beszélgetnem erről a lányommal, de le fogom győzni a kényszert, hogy azt üvöltsem, hogy NEM, miközben az ujjammal bedugaszolom a fülemet. Az a szörnyűséges és egyben csodálatos a gyerekeknél, hogy felnőnek, mi pedig próbálunk velük lépést tartani.

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája
iskola, óvoda

Szupererőink 4. - A hangok intelligenciája

INTRO

Pár napja egy workshop-on vettem részt, amin a többszörös intelligencia modellt jártuk körül. Lezárásként a közel száz résztvevő (többnyire pedagógusok) kitöltött saját magáról egy tesztet, amelyből megtudhattuk, melyik területen vagyunk mi magunk a legerősebbek. Végül ez alapján alkottunk csoportokat és találtunk ki az intelligencia területeknek megfelelő elköszönést. Nagyon erős élmény volt, hogy a két legkisebb csoport a verbális és a logikai-matematikai intelligenciában különösen erősek csoportja volt. A verbálisan legerősebbek csoportja három, míg a matematikailag erőseké hét főből állt, míg például az interperszonálisak és intraperszonálisak csoportjában külön-külön több mint húszan voltak.

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája
interjúk

Menni vagy maradni? Az iskolaérettség dilemmája

Lassan az utolsó pillanathoz érkezünk, hogy eldöntsük, menjen-e a hatévesünk szeptemberben iskolába. Ugyan hivatalosan nem mi, hanem az óvoda dönt, azért szerencsére a gyakorlatban még van szava a szülőnek is. Viszont nehéz, és összetett feladat meghozni ezt a döntést. És az érzelmeink, szubjektív megérzéseink mellett – amik szinte a legfontosabbak – a szakmai szempontokkal sem árt tisztában lennünk. Czédulás Karolina gyógypedagógust hívtam segítségül, hogy járjuk körül a legfontosabb pontokat, amiket mérlegelnünk kell az iskolaérettség kapcsán.

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?
határon túl

Hogyan segíti a Braille-írás az olvasásban és a tanulásban a vakokat és gyengén látókat?

Louis Braille, aki 1809. január 4-én született, feltalált egy tapintható olvasási és írási módszert, amely számtalan látássérült embernek nyújt a mai napig segítséget. Braille, maga is vak volt. Az első ötletével egy kitapintható írásmódról már iskolás korában kitűnt. Forrás: theconversation.com

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene
ajánló

10 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene

Milyen jó lenne, ha összesen csak 10 dolgot kellene tudnia egy szülőnek ahhoz, hogy sikeresen felnevelhesse a gyerekét. Forrás: https://www.maggiedent.com/blog/10-things-every-pa...

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.