Kapcsolat Facebook Bejelentkezés
határon túl

Nem biztos, hogy túlélem a gyerekem korai kamaszkorát

A közelmúltban a reggeleink kicsit sötétebbekké váltak. Mármint úgy, mint a horrorfilmekben. Arra gondolok, amikor végigmegyek a lakáson, hogy megtaláljam azt a kísérteties alakot A kör című horrorfilmből, aki épp ott fenyegetőzik valahol, aki valójában az én 9 éves valaha édes, elragadó kislányom, meséli Shannon Day, háromgyerekes anyuka.

Néha ez a furcsa figura nyöszörgő hangokat ad ki. Néha körbe-körbe rohangál és toporzékolva üvölti a sérelmeit. Például így: még mindig éjszaka van!, mit akar ez az aljas ébresztőóra?, a reggelek a legrosszabbak a világon!

A reggelek rettenetesek számomra. Ilyenkor iszonyatosan hasonlítok egy lajhárra és nem csak úgy, egy bármilyen lajhárra, hanem egy dühöngő lajhárra. Pont ezért a reggeli teendőket (mint uzsonna, vagy iskolatáska bekészítés) már előző este elvégzem. Teljesen használhatatlan és emellett még ingerlékeny is vagyok reggelente.

De amióta három gyerekkel osztom meg az életemet, nem minden reggel működik úgy, ahogy szeretném. És az elmúlt hetekben, az én korábban édes, elragadó kislányom elkezdte tesztelni az ő lajhár anyukáját.

A múlt héten a dolgok elfajultak a legnagyobb és a legkisebb lányom között, amikor kb. egy perce lehettem ébren. A problémát az szülte, hogy a legkisebbik lányom nem volt tisztában a nővére által hozott teljesen új (értsd, abban a minutumban hozott) szabállyal, mégpedig azzal, hogy addig nem léphet be a fürdőszobába, amíg a nővére nem végez. Ha mégis bemegy a kisebbik, aki egyébként rendszeresen bosszantani szokta a nagyobbat, de most nem ezt tette, akkor abban a pillanatban térdhajlaton fogja rúgni őt a 9 éves nővére, akinek, hangsúlyozom, egyébként arany szíve van. Én meg eközben tehetetlenül ültem a wc-n és hallgattam, ahogy zajlanak az események. Nem is tudtam kisilabizálni a beszűrődő hangokból, hogy vajon kinek lehet igaza. A kisebbik megtorolta a sérelmeit, majd hatalmas könnycseppeket eregetve összeesett a fürdőben. Megdöbbenve tántorogtam ki a wc-ről, szándékosan hangosan becsapva magam mögött az ajtót.

Természetesen a nagy elkezdett üvölteni, teljes erőbedobással tombolt, mint egy őrült. Kinyitottam az ajtót és megpróbáltam….. Megpróbáltam csendben maradni. Megpróbáltam elmenni onnan, tudván, hogy nem vagyok felkészülve erre a konfrontációra a reggeli kávém nélkül. De ő kitartóan folytatta, belőlem pedig előjött a fenevad.

Ő megőrült.

És én is.

Ahogy odanyúltam a kávémért, ő odanyúlt a telefonomért. Az én kis sakálom elkezdte nézegetni a telefonomon lévő fotókat. Talált egy fotót magáról és a két húgáról és úgy döntött, hogy kitörli magát a képről. A válla felett néztem, hogy a már csak a két húgát tartalmazó fotót beteszi a háttérképemnek.

Az üzenet világos volt. Mostantól három helyett, csak két lány anyukája vagyok.

Iskola után elkérte újból a telefonomat. Odaadtam neki, ő meg visszaállította az eredeti háttérképet. Újból az anyukája lettem, ő meg újból az én arany csillagom. Aztán felkacagtunk, hogy milyen nevetségesen viselkedtünk reggel.

Másnap, reggel 7-kor újból A kör című horrorfilm egyik jelenetébe csöppentünk. Csak most az apjával csinálta végig.

Egy pár napig azzal próbálkoztunk, hogy esténként hamarabb küldtük ágyba, ami ugyan egy kicsit javított a helyzeten, de azért még mindig meglehetősen durvák voltak a reggeleink.

Aztán tegnap este minden világossá vált.

A lányom elég izgatottan hívott be a szobájába. „Mama, mama szagold meg a hónaljamat. Milyen büdös.” Bedugtam az orromat az ő finom, pihe-puha hónaljába és onnan egy bárány kebab dupla hagymával parfüm „illatát” éreztem.

Úgyhogy úgy döntöttem, hogy ma lefoglalok egy 10 évre szóló utazást Hawaiira. Jössz velem?

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Szülő 2.0 oldalára!

Szólj hozzá!

Olvasóink történetei

  • Minta cikk 1.

    Minta cikk 1.

    "Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat."

    App Hungary
További történetek >>>
A rossz gyerek
iskola, óvoda

A rossz gyerek

Az osztályban van egy rossz gyerek. Mindenki szerint rossz. Piszkálja a gyerekeket, belerúg a lányokba, zavarja az órát.

Képzeletbeli történet!

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára
interjúk

Még a kisebb alvási problémák is kognitív nehézségeket okozhatnak a gyermekek számára

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a jó éjszakai alvás, de a gyermekkori alvásproblémák, mint például a horkolás, az éjszakai ébredés, az alvajárás vagy az álmatlanság elég gyakoriak.

Öt gyerek anyjának lenni
határon túl

Öt gyerek anyjának lenni

Egy barátnőm barátnője külföldön él a családjával. Öt gyermeke van, és azt hiszem azt csak Ő tudja, hogy ez mit jelent. De akármit is jelentsen, egy biztos, hogy ő ezt élvezi. Ezt onnan tudom, hogy a barátnőm egy ideje meséli, hogy Joli – ő a bizonyos – a facebookon kis posztokban megosztja a családja történeteit. Szórakoztató és tanulságos, néha könnyeket csal a szemébe, néha pedig elgondolkodtató. Egy biztos, hogy mindarról sajátos képe van, és sok gyereken kipróbált tapasztalata, amivel mi is szembesülünk a hétköznapjainkban. És akkor arra kértük Jolit, hogy néhány történetét mesélje el itt is.

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?
ajánló

Te mikor beszélgetsz a gyerekkel a téridőről?

Bevallom, én soha. Ahogy a fénysebességről sem nagyon jut eszembe és az univerzum bár időnként szóba kerül, nagyon sokat nem tudok róla. Ezért is álltam kicsit értetlenül a mini sorozat előtt, amit ma ajánlok nektek. Mert hogy ezek a mesekönyvek erről szólnak. És aztán a szerző, Farkas Robi olyan jó kis válaszokat adott a kérdéseimre, hogy elkezdett érdekelni.

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat
Jövő Iskolája

Átlépni egy korszerűbb életbe, több mint akarat

Miközben omladoznak a régi iskolatípusok, és feszegetjük a retorikai határokat, gyakran ütközünk falakba. Saját falainkba. És szembesülünk azzal, hogy épp saját magunk miatt nincs haladás, modernitás, innovatív megoldások. Se az iskolákban, se otthonainkban. Miközben a szabad oktatást és a korszerű tudást követeljük, valójában 19. századi szerepekbe bújva az ajtót magunkra zárva régi mintáink szerint neveljük a gyerekeinket.